Halálos veszedelmeket rejt a zeneipar
LIVERPOOL. Sikeres szólóénekesek esetében kétszeres a valószínűsége annak, hogy korábban halnak meg, mint aszintén befutott rock- és popegyüttesek tagjai.
A liverpooli John Moores Egyetem szakemberei az 1956 és 2006 közötti időszakban sikeres karriert befutó 1489 amerikai és európai zenész életrajzát tanulmányozták, akik közül 137-en már nem élnek. Összehasonlították a 137 halálesetet, és kimutatták, hogy a szólóénekesek esetében kétszeres a valószínűsége annak, hogy korábban halnak meg, mint az együttesek tagjai és az átlag népesség függetlenül attól, hogy Európában vagy Észak-Amerikában éltek.
A 137 énekes között volt például Elvis Presley, Jimi Hendrix, Michael Jackson, Amy Winehouse és Whitney Houston, az együttes tagok között Kurt Cobain a Nirvanából, Sid Vicious a Sex Pistolsból és Stuart Cable a Stereophonicsból.
A British Medical Journal orvosi szaklapban közzétett tanulmány készítői szerint ennek az lehet az oka, hogy az együttesek tagjai egymástól sokkal több baráti segítséget kapnak, és ez jobban védi őket az önpusztító életmódtól, az italozástól és a kábítószer-használattól. A szakemberek azt is kimutatták, hogy nyugtalan gyermekkoruk volt azoknak az énekeseknek, akik a túlzott ivászat, a drog vagy az erőszak áldozataivá váltak.
A szakemberek a vizsgált énekesek és együttesek hírességét a zenei toplistákon elért helyezéseik és a hivatalos weboldalaikon közzétett adatok valamint életrajzaik alapján állapították meg. A vizsgált időszakban elhunyt 137 énekes közül az észak-amerikaiak átlag 45 éves korban, az európaiak 39 éves korban haltak meg.
A zavaros gyermekkort maguk mögött tudó emberek valószínűleg egyfajta menekülés gyanánt vonzódnak a zeneiparhoz, ám a popsztárok életmódja a problémákat kiélezheti – írják a kutatók tanulmányukban.
A 137 énekes között volt például Elvis Presley, Jimi Hendrix, Michael Jackson, Amy Winehouse és Whitney Houston, az együttes tagok között Kurt Cobain a Nirvanából, Sid Vicious a Sex Pistolsból és Stuart Cable a Stereophonicsból.
A British Medical Journal orvosi szaklapban közzétett tanulmány készítői szerint ennek az lehet az oka, hogy az együttesek tagjai egymástól sokkal több baráti segítséget kapnak, és ez jobban védi őket az önpusztító életmódtól, az italozástól és a kábítószer-használattól. A szakemberek azt is kimutatták, hogy nyugtalan gyermekkoruk volt azoknak az énekeseknek, akik a túlzott ivászat, a drog vagy az erőszak áldozataivá váltak.
A szakemberek a vizsgált énekesek és együttesek hírességét a zenei toplistákon elért helyezéseik és a hivatalos weboldalaikon közzétett adatok valamint életrajzaik alapján állapították meg. A vizsgált időszakban elhunyt 137 énekes közül az észak-amerikaiak átlag 45 éves korban, az európaiak 39 éves korban haltak meg.
A zavaros gyermekkort maguk mögött tudó emberek valószínűleg egyfajta menekülés gyanánt vonzódnak a zeneiparhoz, ám a popsztárok életmódja a problémákat kiélezheti – írják a kutatók tanulmányukban.
Forrás
mno.hu
