Felvidéki és magyarországi ősbemutatóján is nagy sikert aratott a Komáromi Ének

Nagy MIskó Ildikó 2018. november 06., 16:53

Rendhagyó módon, felvidéki premierje után 18 évvel, november 5-én este zajlott a dél-komáromi Jókai Moziban Balázs Árpád szentesi zeneszerző Nec arte, nec marte! – Komáromi Ének című oratóriumának magyarországi ősbemutatója.

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
Az egyik premieren Medveczky Ádám, a másikon Szabolcs fia vezényelt

A Komárom visszacsatolásának 80. évfordulója alkalmából kiötlött 80 év, 8 rendezvény című műsorfüzér részét képező ünnepi hangversenyen más jeles zeneművekkel együtt hangzott el a moziban jelen levő 81 éves zeneszerző 19. századi versekre írt oratóriuma. Míg a közel egyórás zeneművet az ezredfordulón az észak-komáromi városi művelődési központ tágas előadótermében Medveczky Ádám karnagy vezényelte, a magyarországi ősbemutatón már a fia, Medveczky Szabolcs karnagy villogtatta meg tehetségét.

A két városrész egységét is jelképezve, a nagy sikert aratott produkcióban közreműködött: a kibővített Komáromi Kamarazenekar, az észak-komáromi Concordia Vegyeskar és a dél-komáromi Vox Femina Nőikar, valamint Lázin Beatrix és Bátki Fazekas Zoltán szólóénekes. A hallgatóság soraiban is nagyon sok túlparti zenebarát élvezte a koncertet.

A zeneszerző alaposan megismerkedett Komárom történelmével

Balázs Árpád zeneszerző az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja. Egyebek mellett az Erkel Ferenc-díj, a Magyarország Érdemes Művésze-díj, a Magyar Örökség Díj és a Kóta-díj tulajdonosa. A vastaps után portálunknak árulta el a Nec arte, nec marte! (Sem csellel, sem erővel!) – Komáromi Ének című oratóriumával kapcsolatos kuliszatitkokat.

Képgalériánk:
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

“A kettészelt, mégis együvétartozó Komárom mindkét részében élők magukénak tekintik az általam írt Komáromi Éneket. Engem dr. Mikolasek Sándor, a VIVACE Zenei Egyesület elnöke kért fel e zenemű megírására, aminek szívesen tettem eleget. Mivel 2000-ben azt reméltük, hogy sokan jönnek el a premierjére, ezért legalakalmasabb helyszínként az észak-komáromi városi művelődési központ tágas nagyterme kínálkozott. Miután átjárhatókká váltak az államhatárok, Dél-Komáromból úgy ruccanhatunk át Észak-Komáromba, mint a pestiek Budára, illetve vissza. Az ottani telt házas bemutatónkon mindkét városrészből sok-sok zenekedvelő polgár volt jelen” – idézte fel a 18 évvel ezelőtt történéseket.

Azt is megtudtuk: miután igent mondott a felkérésre, az Országos Széchenyi Könyvtárban végigolvasta az ott fellelhető, 1848/49 táján megjelent komáromi újságokat.

“Beleástam magam Komárom 19. századbeli történelmébe. Örvendetes, hogy a gazdag digitalizált anyagon kívül eredeti lapszámokat is olvasgathattam. Nagy érdeklődéssel böngésztem a korabeli katonák nyilatkozatait és az általuk fabrikált verseket, amelyekkel a csaták előtt gyakran önmagukat és egymást is bátorították. Bár Futó János és társai nem tartoznak a magyar költészet élvonalába, mégis az ő műveikből merítettem, mert azok nagyszerűen tükrözik a korabeli hangulatot, életérzést” – magyarázta.

Korabeli katonaművek, Klapka-induló és Pósa-gyászvers egy csokorban

Balázs Árpád Csokonai Vitéz Mihály és Lillája megismerkedésének történetét és Pósa Lajos gyászversét is megzenésítette.

“A sokáig elfelejtett, majd inkább a gyermekversei által ismertté vált Pósa Lajos Hej, Komárom, Komárom című csodálatos verse is magával ragadott, amely így végződik: Hej, Komárom, Komárom, könnyek ringatója!/ Régi magyar dicsőség tépett lobogója!/ Itt villogott legtovább a szabadság kardja,/ Tán a Duna, Nyitra, Vág most is azt siratja./ Hej, Komárom, Komárom, minden rögöd megáldom!. Talán senki sem írt ehhez hasonló gyönyörű verset, amelyben elsiratta a helytálló komáromi vitézeket, Komáromot a búbánat őrének, porladozó vitézek mohos temetőjének nevezve. Annak megzenésítésével Pósa Lajos költészetét még jobban szeretném bevésni a köztudatba. A komáromiak himnuszának, az Egressy Béni által az ostromlott komáromi várban komponált Klapka-indulónak pedig átfogó selyemszalagként kellett belekerülnie az oratóriumomba. Annak a szövegét és a zenéjét is a fiatalon elhunyt költő-író-zeneszerző-karnagy szerezte“ – ecsetelte a 9 tételből álló, közel egyórás zenemű további részleteit alkotója.

Végül leszögezte: „Bár a Csongrád megyei Szentes szülötte vagyok, egy kicsit már komárominak is érzem magam, annyit foglalkoztam e város múltjával, értékeivel. Korábban is írtam komáromi ihletésű dalokat, s Egressy Béni, valamint a magyar színjátszás kibontakozásának tanulmánozása kapcsán is gyakran kerültem Komárom-közelbe. Félig komolyan, félig viccesen már a Komárom díszpolgára címet is beígérték nekem...“.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS