Este Pozsonyban lép fel Bogányi Gergely
A koncert június 13-án 19.00 órától kezdődik a Szlovák Rádió nagy hangversenytermében (Mýtna 1.)
Bogányi Gergely Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész, a világ hangversenytermeinek egyik legkedveltebb művésze. Diszkográfiája rendkívül gazdagnak számít. Legújabb, 13 lemezből álló kiadványa – Chopin összes zongoraműve – eddigi életműve csúcspontját jelenti.
Pozsonyi hangversenyén a magyar fejlesztésű, áramvonalas, új Bogányi-zongorán játszik, mely erőteljes, gazdag felhangrendszerű, tiszta és barátságos hangú, egyedülálló hangszer.
A Bogányi-zongora több mit 18 000 alkotórészből áll; a fejlesztő csapat a hosszú fejlesztő „kaland” során minden lehetséges technikai, műszaki irányt megvizsgált, s mindig a hangminőség tökéletesítéséhez vezető utakon haladt tovább. A lélegzetelállító zongora dizájnt a klasszikus zene lendülete, hullámzása, áradása és áramlása ihlette: hullámok, ívek és letisztult vonalak harmóniája. Szemet és fület gyönyörködtető. Lényegi újdonság a formabontó, a szokásos zárt struktúrát kinyitó két lábas tartószerkezet, amelynek különleges formai és technológiai kiképzése egy további, alsó hangcsatornát nyit a hallgatóság felé.
Tíz év kutatás és tervezés vezetett Bogányi Gergely belső késztetésétől a megvalósulásig. Kitűnő formatervezők és hangszerkészítő mesterek csapatának együttes munkája hozta létre ezt a mesterművet.
„Éveken át játszottam úgy, hogy egy hang szólt a fejemben, de nem az, amelyet játszottam. Mindig a zongorából felcsendülő tényleges hangtól eltérő dimenzióban szólalt meg. Valahogy szebb, harmonikusabb és kecsesebb hangzás volt. Megértettem, hogy ugyanezt érezhette J. S. Bach, Beethoven és Liszt Ferenc. Olyannyira, hogy Liszt például együttműködött az akkori zongorakészítő mesterekkel, hogy a hangszer hangzása a fejében lévő ideálishoz közelítsen. Akkoriban ezek a híres zeneszerzők változást hoztak és egyes esetekben meghatározó lépések előidézői lettek a hagyományos zongoraépítésben. Évszázadokkal később, jómagam is erre az útra léptem. Szenvedélyesen és egyfajta belső kényszertől hajtva kutattam, kerestem a változás lehetőségét. Hogyan tudnám a fejemben zengő „csodálatos” és a valójában hangzó hang közötti különbséget áthidalni? Számtalan órát töltöttem a hivatásos zongorahangolómmal, aki világkörüli útjaimra elkísért. Minden zongorában a kiegyensúlyozott és minőségi hangzást kerestük. Ez azonban mindig nehéz volt, mivel minden koncertterem akusztikája, adottságai, aktuális fizikai körülményei másképp hatnak a zongora hangképére. A száraz vagy éppen párás levegő, a por – ezek mind befolyásoló tényezők” – magyarázta Bogányi Gergely.
A XIX. században élt Beregszászy Lajos, a legendás, bár igazságtalanul elfeledett magyar zongorakészítő, akinek a találmányai forradalmasították a zongora hangzását. Módosította a zongoramechanikát, új billentő szerkezetet konstruált, felfedezte az úgynevezett cselló-rezonánst („resonanz boden” vagy hangfenék), melyet a későbbiekben a Bösendorfer megvásárolt. A hídra szerelt agráffal kialakított domború hangfenék forma segítette elő azt a zengést, rezonanciát, amit manapság egy zongorától elvárunk. Az eredményeit megfelelően elismerték Münchenben, Párizsban, Londonban és Bécsben, a zongora eszméjének magyar módra történő megújításának hagyománya azonban nem teljesült halála után. „Beregszászy emléke és éleselméjűsége nem hagyott nyugodni. Tulajdonképpen a Bogányi-zongorában egy általa ihletett agráf rendszert alkalmaztunk” – fűzte hozzá a zongoraművész.
„Szerencsémre egy csapat elkötelezett és zseniális formatervező, mérnök, zongorakészítő és hangmérnök csatlakozott hozzám ezen az úton. Õk is osztoztak nagyratörő terveimben, nevezetesen, hogy megalkossuk a modernkori zongora új dimenzióját, s mindezt úgy, hogy a hagyományos, klasszikus zongora örökség finomabb szempontjait a lehető legnagyobb tisztelettel és figyelemmel kezeljük. Mintegy 8000 mérnökórát kísérleteztünk modern anyagokkal, különösen a rezonátorlemez esetében, mindvégig új műszaki megoldásokat keresve, a kapott új hangspektrumot újra és újra elemezve. Az új hang ideát menzúra számítások végtelennek tűnő során át pároltuk valósággá. A zongora elkészültével a kör bezárult; úgy érzem, hogy a zongoránk létrehozza az időn túli hangzást” – fogalmazott Bogányi Gergely.
