Emelkedik, de még mindig nem számarányos a hazai kisebbségek állami támogatása
Bukovszky László sajtótájékoztatóján kiemelte: a kormányhivatal az általa irányított kormánybiztosi hivatallal együtt tette közzé a hazai nemzeti kisebbségek kultúrájának 2017-es évi támogatására vonatkozó pályázati kiírást. Az állami támogatást polgári társulások, alapítványok, történelmi egyházak, települések, valamint megyei és helyi önkormányzati fennhatóság alatt működő szervezetek igényelhetik. Hozzáfűzte: a támogatások nyújtásának feltételei a tavalyi évhez viszonyítva nem változtak. A kormánybiztosi hivatal azonban eleget tett a kérvényezők, illetve támogatásban részesülők kéréseinek, a felhívásba belefoglalta az ő észrevételeiket és kéréseiket is. Ekképp elsősorban az adminisztratív túlterheltségüket kívánja csökkenteni.
A vonatkozó kérvényeket 2017. január 16-ig kell benyújtani. Bukovszky László az egyes nemzetiségeket képviselő szervezetek figyelmét arra is felhívta, hogy jelöljenek képviselőket a szakmai értékelő bizottságokba, többségüknek ugyanis lejár a két évre szóló mandátuma.
A legkisebb igényelhető támogatás 500, a legnagyobb pedig 150 000 euró, a kiírás a legalább 5 százalékos önrészt is feltételül szabja. A kormánybiztos tájékoztatása szerint valamennyi nemzeti kisebbség esetében emelik a rendelkezésre álló összeg nagyságát. A teljes összegből a legtöbb pénzt, 2,258 millió eurót a szlovákiai magyar közösség kap.
A jelenleg hatályos támogatási rendszert 2018-tól a Nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatását szolgáló alap (röviden: kisebbségi kulturális alap) váltja majd fel. A megalapításához szükséges törvényjavaslat Bukovszky szerint már elkészült, s azt a kulturális tárca ez év végéig bocsátja tárcaközi egyeztetésre. A kisebbségi kulturális alapnak a 2017-es év közepén kell létrejönnie, s abból 2018. január 1-től igényelhető majd anyagi támogatás.
A kisebbségügyi kormánybiztos a tisztsége elfoglalása óta először rendezett sajtótájékoztatón az eddigi hét hónap során végzett tevékenységéről is beszámolt. Ez idő alatt hivatalának sikerült kidolgozni A nemzeti kisebbségek képviselői pozíciójáról és jogairól szóló, előző évre vonatkozó jelentést, továbbá A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogainak védelméről szóló cselekvési tervet, amit a kormány az október 26-ai ülésén fogadott el. Bukovszky sajtótájékoztatóján azt is kiemelte: sikerült beindítania a rendszeres konzultációt a nemzetiségi szervezetekkel, amelyek összesen 13 Szlovákiában hivatalosan elismert nemzeti kisebbséget képviselnek. Továbbá tanácskozott Peter Plavèan oktatási, Miroslav Lajèák külügyi, Marek Maïariè kulturális, Lucia Žitòanská igazságügyi és Érsek Árpád közlekedési miniszterrel is.
November 11-én, pénteken ülésezett a kormányhivatal mellett működő emberjogi és kisebbségi bizottság, ahol egyebek mellett a kisebbségi kulturális alapról szóló jogszabály-tervezet is terítékre került. Az ülésen nem mindenki értett egyet a tervezettel, mondta portálunknak Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője, aki ugyan a Kerekasztal pénteken és szombaton Érsekújvárban zajló éves konferenciája miatt személyesen nem volt jelen a kisebbségi bizottság ülésén, annak leglényegesebb pontjaitól azonban Szekeres Klaudia, a Kerekasztal mellett működő Jogsegélyszolgálat munkatársa tájékoztatta a szervezetet. Õ egyébként korábban a hazai magyarság képviseletében a kisebbségi kulturális alap tervezetének kidolgozását végző szakmai előkészítő bizottság tagjaként annak munkájában is részt vett.
Az ülésen több kisebbség képviselői is kifogásokat emeltek a tervezet egyes részeivel kapcsolatban. Ezt a témakört azzal zárták le, hogy még két héten át lehet véleményezni a vonatkozó törvénytervezetet. "Az nem lehet kérdéses, hogy a kisebbségi kulturális alap létrehozása anyagi szempontból előrelépést jelent. Azonban azt is látni kell, hogy a magyar kisebbségnek járó pénzek nagyságát a legutóbbi javaslat szerint 59-ről 53 százalékra csökkentették, ami ellen hivatalosan is tiltakoztunk. Megjegyzem, az egyes nemzetiségek létszáma kapcsán már az eredeti 59 százalékot sem tarthattuk arányosnak, hiszen a hazai magyarság számaránya a többi kisebbség arányához képest felülreprezentált, ami viszont az eddigi támogatásáról egyáltalán nem állítható, sőt! Örvendetes lenne, ha az alap kapcsán valóban 8 millió eurót fordítanának majd a kisebbségi kultúra támogatására. A tervezet végső változata információnk szerint most készült, érdeklődve figyeljük tehát a fejleményeket“ – fejtette ki Tokár Géza.
A 2017-es évre vonatkozó, 4,5 millió eurós támogatás kapcsán elmondta, egyértelműen szükséges volt az anyagi keret emelése. „Ennek a 16 százaléknak is örülünk. Jól hangzik, hogy abból a hazai magyar kisebbség 2,258 millió eurót kap, de ez csak hozzávetőleg 50 százalékot jelent, ami számarányát tekintve nem elegendő. Folyamatosak a súrlódások az általunk kért és kapott összegek miatt. Többet azonban ez ügyben nem tehetünk, mint azt, hogy mindig megfogalmazzuk az aggályainkat, s felvállaljuk az esetleges konfliktushelyzeteket“ – mutatott rá a Kerekasztal szóvivője.
Tokár Géza úgy véli, amíg az illetékesek a kisebbségi kulturális alappal foglalkoznak, nem várható, hogy sor kerül a kisebbségi bizottság újabb ülésére. „Pénteken is csak azért tartották meg az ülést, hogy valamiféle legitimációt szerezzenek a kisebbségi kulturális alap létrehozásához, amit az általam korábban említett kifogások miatt nem igazán kaptak meg. Hangsúlyoznám: nemcsak a hazai magyarság, hanem több nemzeti kisebbség képviselői is kifogásokat emeltek, s vázolták a felmerülő problémáikat“ – fogalmazott.
