Először koncertezik Budapesten a Camouflage
BUDAPEST. A 30. születésnapját idén ünneplő népszerű német szintipop csapat, a Camouflage pályafutása során először Budapesten is koncertet ad december 13-án a Dürer Kertben. Marcus Meyn, a zenekar frontembere e-mailen válaszolt az MTI kérdéseire.
Bár a Camouflage már harminc éve létezik és fénykorát a nyolcvanas-kilencvenes években élte, tagjai ma is 50 év alatti zenészek: Marcus Meyn énekes és Heiko Maile billentyűs 47, a másik billentyűs, Oliver Kreyssig 48 éves.
"Ez a három évtized úgy eltelt számunkra, akár egy másodperc. Ma is annyi mindennel foglalkozunk, hogy nem igazán érezzük az idő múlását. Persze ha belenézünk a tükörbe, csak mosolygunk, hiszen azért már nem vagyunk fiatal srácok" - fogalmazott Marcus Meyn az MTI-nek.
A szintipop-újhullámos csapat a nyolcvanas évek második felében nemcsak Németországban, hanem Európa-szerte és az Egyesült Államokban is igen gyorsan sikeres és népszerű lett, ugyanakkor sokszor szembesült olyan kritikákkal, amelyek szerint zenéjük nagyon hasonlít a Depeche Mode-éra vagy a Pet Shop Boys-éra, leginkább azok ötvözete. (A sors 2001-ben érdekes színt hozott ebbe a képbe: Christian Eigner, a Depeche Mode turnédobosa együtt dolgozott a Camouflage-zsal egy számon.)
"Az említett előadók kétségtelenül hatással voltak a zenénkre, de mások is, és ez a mai napig érvényes, ha bekapcsoljuk a rádiót vagy veszünk egy új lemezt. Az az igazság, hogy az akkori együttesek közül napjainkra kevesen maradtak, így csak azokkal tudnak minket összehasonlítani, akik még aktívak, és ez megtiszteltetés nekünk" - fejtette ki az énekes.
A Camouflage már egy ideje dolgozik új stúdióalbumán, a legutóbbi anyag, a Relocated 2006-ban jelent meg.
"Még nem végeztünk a felvételekkel. Mindig is jellemző volt ránk, hogy hosszú időt fordítunk egy új album elkészítésére. Nagyon aprólékosak és kritikusak vagyunk a dalokkal és a stílussal. Most nagyjából a munka közepén járunk, és előreláthatóan jövő március-április tájékán fejezzük be. Az új lemez egy kicsit sötétebb, komorabb és elektronikusabb lesz, mint a Relocated, még ha az első kislemez címe Shine (Ragyogj) mást is mutat. A szövegek rólunk és az életünkről szólnak" - mesélte Marcus Meyn.
A zenekar első két lemezén, a Voices & Images-en (1988) és a Methods of Silence-en (1989) olyan nagy szintipop-slágerek szerepeltek, mint a The Great Commandment, a Strangers' Thoughts vagy a Love Is a Shield. Ezt követően, 1990-ben a trió egyik tagja, Oliver Kreyssig billentyűs kilépett, a Camouflage nélküle készítette el két következő lemezét, a Meanwhile-t (1991) és a Bodega Bohemiát (1993). E két album ugyan szintén sikeres volt, de a stílus kicsit változott, amit nem mindenki fogadott jól. Kreyssig 1999-ben visszatért, a trió azóta is együtt van.
A Camouflage Magyarországon is nagyon népszerű volt a nyolcvanas-kilencvenes években, akkor mégsem jutottak el ide, a december 13-i koncert a Dürer Kertben az első fellépésük lesz Budapesten.
"Mindig is sok mindentől függött, hová jutottunk el, számos ajánlatot kaptunk, ezek közül nem mindegyik volt komoly és hiteles. Korábban is szerettünk volna Magyarországra jönni, de ez nem rajtunk múlt. A régi közönségünk közül egyébként sokan eljárnak a koncertjeinkre, de vannak új és fiatal rajongóink, mert szerencsére ma is népszerűek a dalaink" - írta végül Marcus Meyn.
"Ez a három évtized úgy eltelt számunkra, akár egy másodperc. Ma is annyi mindennel foglalkozunk, hogy nem igazán érezzük az idő múlását. Persze ha belenézünk a tükörbe, csak mosolygunk, hiszen azért már nem vagyunk fiatal srácok" - fogalmazott Marcus Meyn az MTI-nek.
A szintipop-újhullámos csapat a nyolcvanas évek második felében nemcsak Németországban, hanem Európa-szerte és az Egyesült Államokban is igen gyorsan sikeres és népszerű lett, ugyanakkor sokszor szembesült olyan kritikákkal, amelyek szerint zenéjük nagyon hasonlít a Depeche Mode-éra vagy a Pet Shop Boys-éra, leginkább azok ötvözete. (A sors 2001-ben érdekes színt hozott ebbe a képbe: Christian Eigner, a Depeche Mode turnédobosa együtt dolgozott a Camouflage-zsal egy számon.)
"Az említett előadók kétségtelenül hatással voltak a zenénkre, de mások is, és ez a mai napig érvényes, ha bekapcsoljuk a rádiót vagy veszünk egy új lemezt. Az az igazság, hogy az akkori együttesek közül napjainkra kevesen maradtak, így csak azokkal tudnak minket összehasonlítani, akik még aktívak, és ez megtiszteltetés nekünk" - fejtette ki az énekes.
A Camouflage már egy ideje dolgozik új stúdióalbumán, a legutóbbi anyag, a Relocated 2006-ban jelent meg.
"Még nem végeztünk a felvételekkel. Mindig is jellemző volt ránk, hogy hosszú időt fordítunk egy új album elkészítésére. Nagyon aprólékosak és kritikusak vagyunk a dalokkal és a stílussal. Most nagyjából a munka közepén járunk, és előreláthatóan jövő március-április tájékán fejezzük be. Az új lemez egy kicsit sötétebb, komorabb és elektronikusabb lesz, mint a Relocated, még ha az első kislemez címe Shine (Ragyogj) mást is mutat. A szövegek rólunk és az életünkről szólnak" - mesélte Marcus Meyn.
A zenekar első két lemezén, a Voices & Images-en (1988) és a Methods of Silence-en (1989) olyan nagy szintipop-slágerek szerepeltek, mint a The Great Commandment, a Strangers' Thoughts vagy a Love Is a Shield. Ezt követően, 1990-ben a trió egyik tagja, Oliver Kreyssig billentyűs kilépett, a Camouflage nélküle készítette el két következő lemezét, a Meanwhile-t (1991) és a Bodega Bohemiát (1993). E két album ugyan szintén sikeres volt, de a stílus kicsit változott, amit nem mindenki fogadott jól. Kreyssig 1999-ben visszatért, a trió azóta is együtt van.
A Camouflage Magyarországon is nagyon népszerű volt a nyolcvanas-kilencvenes években, akkor mégsem jutottak el ide, a december 13-i koncert a Dürer Kertben az első fellépésük lesz Budapesten.
"Mindig is sok mindentől függött, hová jutottunk el, számos ajánlatot kaptunk, ezek közül nem mindegyik volt komoly és hiteles. Korábban is szerettünk volna Magyarországra jönni, de ez nem rajtunk múlt. A régi közönségünk közül egyébként sokan eljárnak a koncertjeinkre, de vannak új és fiatal rajongóink, mert szerencsére ma is népszerűek a dalaink" - írta végül Marcus Meyn.
Forrás
MTI
