Életmű és prófécia – Szakcsi Lakatos Béla és A Tudás Fája
Tavaly ősszel, nyolcvanadik életévében érte a halál Budapesten a Nemzet Művészét, a Kossuth- és Liszt-díjas világhírű, roma származású zongoraművészt és zeneszerzőt, Szakcsi Lakatos Bélát, akit elsősorban a magyar dzsessz egyik legmeghatározóbb egyéniségeként tisztelhetünk. Az utókor szerencséje, hogy Szakcsi halála előtt még befejezhette élete főművét, A Tudás Fája című nagyszabású, 116 perces misztériumjátékot. A következőkben – mintegy megkésett nekrológ formájában – erről és magáról a zenészről, az emberről olvashatnak.
Szakcsi Lakatos Béla (1943–2022) klasszikus zenei műveltséget szerzett, ám figyelme hamarosan a dzsessz felé fordult; kilencévesen kezdett zongorázni. Már húszévesen saját zenekaraival is bemutatkozott, nemzetközi hírnévre pedig a 20. század '70-es éveinek elején tett szert.
Fontos szerepe volt az ún. fúziós zene magyarországi terjedésében, egyre inkább törekedett a magyar népzene, a roma etnikai zene, a klasszikus zene és a dzsessz elemeinek ötvözésére.
Mint zeneszerző is bizonyított, egészen egyedülálló „cigánymusicaljeivel” (Egyszer egy cigánylány, Cigánykerék...).
E sorok írója a sors egyik ajándékaként könyvelheti el, hogy Szakcsi Lakatos Béla 2013. június 24-én fellépett a szervezésünkben létrejött Összefogás Hangversenyen, Kassán. A mintegy 50 perces szólóműsorán kívül több nemzetközi hírességgel, a lengyel Krzystof Piaszeckivel, a szlovák Adrián Harvan és Martin Marinčák kiváló zenészekkel is fellépett. Átszellemültségével, légiesen könnyed és természetes hangzásával, meggyőző eredetiségével, a tökélyhez közeli kifinomultságával mindenkit elvarázsolt.
Emberként Béla bácsi lefegyverzően kedvesnek, szerénynek és egyszerűnek mutatkozott, humoros volt és kerülte a „nagy csillagok” allűrjeit, fején az elmaradhatatlan sildes sapkával.
Személyiségéről, nézeteiről, hitéről részletesen vallott a Hit Rádiónak adott interjúban 2022. március 16-án, tehát alig több mint fél évvel halála előtt. Őszintén és rendületlenül hitt Istenben, rendszeresen olvasta a Bibliát, tudatában volt saját gyarlóságának és minden idegszálával a keresztény erkölcsiséghez méltó életre törekedett. Ha körülötte trágár viccet meséltek, nem nevetett, ezért aztán erről később ismerősei letettek. Több évtizede nem hódolt káros szenvedélyeknek, ennek ellenére szívbetegségben szenvedett és ez lett a halálának közvetlen kiváltó oka is. Szerető feleségével két tehetséges fiúgyermeket nevelt fel.
Saját bevallása szerint hosszan gondolkodott azon, írnia kellene egy operát, amely arról szólna, hogy az emberiség eddig mindig a rosszat választotta, és hogyan kellene a jót választani. Így született A Tudás Fája misztériumjáték.
Alapja a Biblia, amelynek egyes passzusait Bolyki György zenész, producer és költő nagy kreativitással dolgozta fel és variálta, részben Szakcsi utasításai alapján. A mű a nyitányból és a következő négy képből áll: a bűnbeesés, az özönvíz, a bábeli zűrzavar és végül a vízió. Az első képben a sátán bűnbe viszi az első emberpárt, a másodikban a családokat, a harmadikban az emberi társadalmat. A negyedik képben azt a kérdést teszi fel a szerző, hogy pusztulás vagy élet?
A műfaj, a misztériumjáték annyiban különbözik az operától, hogy nincs egy főszereplője, hanem több, gyakran földöntúli vagy allegorikus karakter énekel: Isten, a Sátán, Ádám, Éva, a démonok, az angyalok, Noé stb. A negyedik képben halottak is feltámadnak, számonkérve a „Korszellemen” a régi, szép világot.
Félelmetes víziója ez a hanyatlásnak, a romlásnak, és még a környezetvédelmi szempontok is fellelhetők benne a Föld pusztulásával kapcsolatban.
A tömeg ismételgeti a béke és a biztonság mantráját, közben szimbolikusan többször is hallható a Dies irae (Harag napja) középkori eredetű szekvenciája.
Szakcsi szerint „arrafele megy az egész világ, hogy ne szaporodjon az emberiség, és ez nagyon nagy probléma, mert minden arra törekszik, hogy szétrombolja a családokat és egy nagy massza legyen az egész emberiségből. (...) Egypólusú világhatalom jöjjön létre. A következő világhatalom az Antikrisztus lesz, akár már 10-15 éven belül. Erre megy ki az egész: összemaszatolni, összekeverni az emberiséget...”
Bár Szakcsi szerint a misztériumjáték minden gondolkodó ember megszólítására alkalmas, tehát nem deklaráltan vallásos témájú, a keresztény eszmeiség mélyen áthatja a művet. Zeneileg a kortárs és hagyományos klasszikus zene sok elemének egyesítésével, szintézisével van dolgunk. A nyelvezet gyakran súrolja az atonalitás határait, de mindig megőriz egy bizonyos természetes dallamosságot. A stílus meglehetősen eklektikus, recitatív énekbeszéden alapul és engedelmesen követi a szöveg (szabad) ritmusát, a prozódia tökéletes.
A hangszerelés változatos és pazar, 70 tagú zenekar kíséri az énekeseket, gyakori a kifejezően jellemző hangfestés, a lélektani karakterizáció kifogástalan.
Egyértelműen a szövegé az elsőbbség, a mondanivaló plasztikus kifejtése a meghatározó – a zene ennek ellenére is mesteri, és szerzője hatalmas áttekintéséről, tapasztalatáról, műveltségéről tanúskodik.
A misztériumjáték felvételét 2022 szeptemberében mutatták be, két héttel a zeneszerző halála előtt a Budapest Music Centerben. A kormányzati támogatással elkészült lemezen kívül a zene ingyenesen, minden korlátozás nélkül meghallgatható a világhálón, sőt a könnyebb érthetőség kedvéért a szövegkönyv párhuzamosan megjelenik a képernyőn. Az előadók között olyan nevek szerepelnek, mint Dolhai Attila, Malek Andrea, Sasvári Sándor, Kökény Attila vagy Horváth Ádám. Sajnos a színpadi előadásra egyelőre várni kell.
A Tudás Fája utolsó szavai, ragyogó F-dúrban: „Új korszak, szép világ, A sötétség utat tör, S ebből lesz néktek világosság.” Prófétai, megrázó kinyilatkoztatás ez, s a darab tulajdonképpen befejezetlenül ér véget egy klarinét-fuvola futammal a semmiben. Az utókor csak abban reménykedhet, hogy a rettenetes prófécia mégsem válik valósággá.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/23. számában.
