Egyre nagyobb vonzerővel bír a jubiláló Harmónia – Szlovákiai Magyar Zenei Díj

Mikor és milyen céllal jött létre a Harmónia – Szlovákiai Magyar Zenei Díj?

Lábszky Olivér énekes-dalszövegíró, a História zenekar frontembere 2011-ben rukkolt elő a Harmónia – Szlovákiai Magyar Zenei Díj megalakításának gondolatával. Majd egyeztetett Dobosi Róbert naszvadi Csemadok-elnökkel és velem, a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesülete (SZMAZE) elnökével. Egyetértettünk abban, hogy ez egy nagyon jó ötlet, hiszen ilyen felvidéki vonatkozású, az összes zenei műfajt, stílust felölelő díj, afféle szlovákiai magyar Fonogram-díj vagy „kis Grammy“ addig nem volt. Célul tűztük ki az arra érdemes felvidéki muzsikusokra, szólistákra történő figyelemfelkeltést, illetve a felvidéki zene ünnepén e díj által megvalósuló elismerésüket. Az első díjkiosztó gálánkat 2012-ben rendeztük meg, ez év november 19-én ötödször találnak gazdára díjaink, azaz egy kisebb jubileumhoz érkeztünk.

Egy-egy évben hány kategóriában mennyi jelölt közül kellett kiválasztani a díjazottakat? Az idén még meddig fogadják a nevezéseket?

A nevezések mennyisége kapcsán az előző évek mindegyikében két- vagy háromjegyű számokra kell gondolni. Idén október 10-én éjfélig lehet beküldeni a nevezéseket. Bő két héttel a határidő lejárta előtt örömmel jelenthetem ki, hogy talán a tavalyinál is intenzívebb reklámozásnak köszönhetően most érkezik a legtöbb nevezés. Hangsúlyozom: a jelöléseket kizárólag elektronikus úton, a www.harmoniadij.sk oldalon megtalálható jelölési lap kitöltésével fogadjuk el. Míg 2012-ben csak 6 kategóriában tudtunk díjat kiosztani, a következő három évben már 9 kategóriát hirdettünk meg. Ez évben teljesen átszerveztük díjazási rendszerünket, illetve az egyes díjakat is új névvel illettük, így most 8 kategóriát alakítottunk ki, mégis az eddiginél szélesebb spektrumot akarunk befogni. A sok leg-leg megnevezés helyett inkább az év valakije kategóriákat hirdettük meg, hiszen ezzel lezárjuk a 2016-os évet. Kivételt csak Az év dala kategória képez, amely kapcsán a hazai félmilliós magyarság arányában elég kis termésről számolhatok be. Ezért ebben a kategóriában az utóbbi három évet felölelően is lehet jelölni és választani a dalok közül. Tehát az idei kategóriák a következők: I. Harmónia életműdíj, II. Az év fiatal énekese vagy hangszeres muzsikusa (15-től 25 éves korig), III. Az év hagyományőrző népzenésze vagy népi zenekara, IV. Az év komolyzenei szólistája, kórusa vagy zenekara, V. Az év szólistája, zenekara vagy csoportja megzenésített vers, világzene, musical vagy dzsessz műfajban, VI. Az év könnyűzenei előadóművésze, VII. Az év könnyűzenei együttese, VIII. Az év dala (2014–2016).

Előzőleg a díjkiosztó ünnepségnek három nyugat- és csak egy kelet-szlovákiai helyszínt választottak. Újabban miért esett a választásuk Nagykaposra?

Eredeti koncepciónk szerint a díjkiosztó gála egy vándorrendezvény, amit először a Komáromi Jókai Színházban, majd a kassai Thália Színházban, később pedig a dunaszerdahelyi és a somorjai városi művelődési központban tartottunk meg. Mivel a nagykaposiak és Boczán Ferenc alpolgármester már korábban is jelezték, hogy szívesen fogadnának bennünket, ezért idén a nagykaposi Bosák Centrum – Energosun felé vesszük az irányt. Igaz, hogy ily´módon több pénzbe kerül a fellépők és a műszaki berendezések szállítása, ám fontosnak tartottuk, hogy a gálával a keleti végekre is eljussunk. Szerencsére a helyiekkel nagyon jó a kapcsolatunk, ez megkönnyíti a munkánkat. Sajnálatos azonban, hogy sem a díjjal párosuló pénzjutalomra, sem több másféle költségünkre nem lehet pályázati pénzeket igényelni. Ezért Dobosi Róbert szponzorálása és további adományok jóvoltából próbáljuk pótolni a hiányt.

Alig két hónappal a gálaest időpontja előtt hol tartanak az előkészületek? Hogyan választják ki a gálaestre meghívandó előadókat, illetve a győzteseket?

Folynak az egyeztetések szakmai kuratóriumunk régi tagjaival, s előfordulhat, hogy a kevésbé aktívak helyére új tagokat veszünk be. Minderről mi hárman a hozzánk később csatlakozó Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága és a Csemadok mellett működő Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet szakembereivel is konzultálunk. Valószínűleg azok két vezetője, Szalay Szilvia és Huszár László is ajánl valakit a saját emberei közül a szakmai zsűribe. Az idei, hozzávetőleg húsztagú kuratórium összetétele egy-két hét alatt véglegessé válik. Eközben fogadjuk a szólistákra és zenekarokra vonatkozó jelöléseket. Hangsúlyoznám: nem csak hazai magyar magánszemélyek, kulturális és nonprofit szervezetek terjeszthetnek be jelöléseket, hanem ugyanezt a világ bármely részén élő külföldi érdeklődők is megtehetik. Ellenben mindenki csak Szlovákiában élő magyarokat jelölhet. Zenekarok, együttesek, csoportok, csapatok esetében a tagok döntő többségének magyar nemzetiségűnek és szlovák állampolgárnak, székhelyüknek pedig a Szlovák Köztársaság területén kell lennie. Speciális esetekben a kuratórium dönt a nevezésről. Minden magánszemély és szervezet bármelyik kategóriában több jelöltet is javasolhat, de természetesen nem szükséges minden kategóriában jelöltet nevezni. A javaslatot tevő köteles minimum 500 karakterben mellékelni a jelölt életrajzát és szakmailag megindokolni a felterjesztést (a legjobb zenekar esetében minimum 5 saját szerzeményt kell mellékelnie a nevezőnek). Politikai pártok, mozgalmak nem jelölhetnek.

A kuratórium titkos szavazással hozza majd meg döntését. Miután a tagok megkapják az összes nevezést, 1-5 közti pontszám megítélésével kialakítják saját rangsorukat. Azután mi, díjalapítók közösen összesítjük a nekünk e-mailben általuk elküldött pontszámokat. Végül nyilvánosságra hozzuk a kategóriánként legtöbb pontot szerző nevezettek névsorát, akik közül kerülhetnek ki a győztesek. A díjazottak névsora természetesen csak a díjátadó gálán derül ki, az életműdíjra esélyesek neve pedig a félreértések elkerülése végett nem lesz nyilvános, csak a győztest hirdetjük ki. Mindig az éppen aktuális gálahelyszín nagyságától függ, hogy a díjkiosztóra a kategóriánkénti legjobb 5 vagy csak 3 jelöltet tudjuk meghívni. Fontos tudni, hogy a kategóriák győztesei saját kategóriájukban legközelebb csak öt év múlva jelölhetők újra, kivétel ez alól Az év dala kategória, ahol a legutóbb döntőbe került dal már nem jelölhető újra, az előadó viszont más szerzeménnyel ismét jelölhető.

Milyen előnyökkel jár, illetve mekkora vonzerővel bír a Harmónia-díj?

Vonzerejének növekedése részben a díjjal kapcsolatos egyre nagyobb sajtóreklámnak köszönhető, valamint egyebek mellett annak, hogy már az MTVA programstruktúrájába is bekerült, illetve a helyszíni tudósításuk is várható. Úgy tűnik, hogy öt év alatt sikerült odáig eljutnunk, hogy a zenészkollégák körében már presztízse van ennek a díjnak, növeli a díjazottak ismertségét, népszerűségét. Bízunk abban, hogy a díjra a magyarországi szakmabeliek közül is egyre többen felfigyelnek, ami esetleg új kapukat nyithat meg a felvidéki zenészek előtt, felnyílhat az őket többé-kevésbé bezáró felvidéki burok. Ez a díj elsősorban a szakma és a társadalom erkölcsi megbecsülését, részben pedig a díjazottak némi anyagi támogatását is jelenti. A győztesek a pénzjutalmon kívül a szervezőbizottság és a szakmai kuratórium elnökének kézjegyével ellátott díszoklevelet is kapnak. Mivel a Harmónia-díj nem helyi tehetségkutató verseny, nem párosul pl. CD-kiadással, ám a díj tárgyiasult formája eszmei értéken túlmenően egy értékes műalkotásnak is minősül, amit természetesen szintén megkapnak a győztesek.

Megszoktuk, hogy a díjkiosztó gálaesten hazai és külföldi szólisták, együttesek is fellépnek. Idén kiket láthat-hallhat majd a közönség?

A végleges gálaműsor még szervezés alatt áll. Azt elárulhatom, hogy a tavalyi díjazottaink közül többen is fellépnek a gálaműsorban. Rajtuk kívül teret adunk a nagykaposi tehetségeknek, így a Fabotó citerazenekar és a Magyarországon korábban CD-t megjelentető Southern Comfort zenekar bemutatkozásának is. A gála tervezett hossza is befolyásol bennünket, így még nem dőlt el, hogy meghívunk-e magyarországi sztárzenekart. Attól azonban sokkal fontosabbnak tartjuk a hazai Harmónia- és Fonogram-díjas tehetségeink bemutatását, felléptetését. A díjjal kapcsolatos további részletek a www.harmoniadij.sk oldalon érhetők el.

Megítélése szerint az utóbbi években milyen irányba változott meg a felvidéki szólisták és zenekarok érvényesülései lehetősége? Adódik-e elegendő fellépési és CD-kiadási lehetőségük, működtethetnek-e saját klubokat stb.?

Én inkább a könnyűzenei helyzetet látom át. Véleményem szerint pozitív trend tanúi lehetünk. Például a SZMAZE-n belül egyik célkitűzésünkhöz híven megismertettük egymással a nyugat-, közép- és kelet-szlovákiai magyar amatőr könnyűzenészeket. Különbuszokkal utaztattuk őket az egyik helyszínről a másikra, és sikerült összebarátkoznunk egymással. Talán ennek a kezdeményezésnek köszönhetően is létrejöttek olyan zenekarok, amelyekben más-más régióból származó zenészek együtt muzsikálnak. Végre hazai viszonylatban is nagyon profi hangosító gárdák alakultak ki, amelyek külföldön is megállják a helyüket. Tudok olyanokról, akiket Angliában is elismernek és szívesen foglalkoztatnak. Tehát már a megfelelő háttér-embereink is megvannak, s úgy látom, hogy a zenészeink is egyre nagyobb hangszertudás birtokában egyre nívósabb muzsikával mutatkoznak be. Sajnos, idehaza könnyűzenével nehéz gyorsan látványos előrelépést elérni, mert a felsőfokú oktatási intézményeinkben csak komolyzenét tanítanak. Magyarországon azonban ezen a téren is sokkal előbbre vannak, hiszen ott jazz-tanszak már régóta működik, és például a Kőbányai Zenei Stúdióban és más hasonló intézményekben felvidéki zenészeink is csiszolhatják tehetségüket, majd hazahozhatják az ott megszerzett tudást. Nemrég Dunaszerdahelyen lehettünk tanúi a Rockin 50 elnevezésű kezdeményezésnek, amely kapcsán 9 dobos és vagy 10-10 gitáros, basszusgitáros és énekes színvonalas örömzenélése zajlott. Ilyen örvendetes megmozdulásokból kellene még több tájainkon. A CD-kiadás és a saját klub működtetése pedig a rendelkezésre álló anyagiak függvénye is, ezen a téren még bőven akad pótolnivalónk.