Egy népzenész halálára

Ökrös Csaba 1960. június 17-én született Szolnokon. Az általános iskolát ének-zene szakon kezdte el Jászberényben, kilenc éves korában kezdett hegedülni. A népzenével 16 éves kora óta foglalkozott, akkor kezdte a hangszeres népzene gyűjtését is Kallós Zoltán segítségével és irányításával Erdélyben.

Az egri Tanárképző Főiskola ének-zene-történelem szakán kezdte tanulmányait, másfél év után a bostoni MIT Egyetemre hívták hegedű és a magyar népzene oktatására. Két nyarat töltött ott, azonban hazajövetele után a főiskolát már nem folytatta, mert a Bartók Néptáncegyüttesbe hívták hegedűsnek, ahol tíz évet töltött.

1986-ban a Kodály Kamara Táncegyüttes alapító tagja és megszűnéséig állandó zenésze és zenei szerkesztője volt. Az együttes arculatát alapvetően az archaikus erdélyi vonós zene határozta meg. Szintén 1986-ban Ökrös Csaba megalapította az Ökrös Együttest Molnár Miklós (hegedű) és Kelemen László (brácsa) zenésztársaival. 1990-ben csatlakozott hozzájuk Mester László (brácsa) és Doór Róbert (bőgő). Tizenhét éven keresztül népszerűsítették a magyar népzenét koncertekkel és tanítással, itthon és külföldön egyaránt.

Az Ökrös Együttesnek hat saját lemeze jelent meg. Két közös lemez Kallós Zoltánnal, egy közös lemez Fodor Sándor Neti kalotaszegi prímással, de sok más neves népzenésszel, énekessel muzsikáltak együtt (Sebestyén Márta, Berecz András, Szalóki Ági, Herczku Ágnes). Balogh Kálmán cimbalomművész 10 évig volt állandó vendégük, egyik lemezén és számos más népzenei lemezen is közreműködtek. Egy időben a Muzsikás együttes állandó vendég közreműködője is volt lemezeken és koncerteken egyaránt.

Több műsor zenéjét állította össze és a 2004-ben megjelent Hej, kurucok csillaga című lemez anyagát is ő szerkesztette. A hallható anyag népzenei és XVII. századi írott zenei forrásokra épül (Kájoni Kódex). 2008-2012 között a Téka Együttesben hegedült.

2011 áprilisában a finnországi Sibelius Egyetemtől kapott meghívást mint zeneszerző és előadó. A magyar népzene széles repertoárjából választott darabok, valamint Kodály és Bartók szerzeményei mellett általa írt komolyzenei darabok is megszólaltak. A Focus on Folk című koncertjén a fellépő kamarazenekar finn és magyar zenészekből állt.

Emlékezetesek az utóbbi években született színházi munkái is: rendszeres alkotótársa volt Horváth Csabának és a Forténak, de ő szerezte a Bűn és bűnhődés, a Patkányok, valamint Az öngyilkos zenéjét is – valamennyi a Szkéné Színház előadása. Legutóbb Pintér Bélával dolgozott együtt: ő a zeneszerzője az Ascher Tamás Háromszéken című előadásának.