Csík János 50 éves - Születésnapi lemez és koncertek
BUDAPEST. Úgy élni, mint a fák címmel jelenik meg novemberben Csík János születésnapi albuma, amely egyfajta félévszázados lenyomata a Kossuth-díjas művész zenei világának.
Az új zenei anyagot a Csík Zenekar alapítója, vezetője december 27-én mutatja be a Fonó Budai Zeneházban, három nappal később lesz a Csík Zenekar hagyományos óévbúcsúztató koncertje a fővárosi Syma csarnokban.
"Ratkó József 25 éve elhunyt költő egyik versének címét választottam a lemez címének. Az albumon a Csík Zenekar java része muzsikál, de mivel a zeneszámok összeállításának apropója az én 50. születésnapom, kicsit másfajta gondolatok, szempontok kerültek elő, mint egy zenekari lemezen. Bizonytalan voltam, vajon kell-e nekem saját lemezt csinálni, de az ötlet megvalósítására nagyon sok támogatást kaptam zenészbarátaimtól, ismerőseimtől" - mondta Csík János az MTI-nek.
A hegedűs, énekes hozzátette: nagyon személyes lemez született. "Életem olyan pillanatait idézem fel, amelyek meghatározóak voltak számomra, örömtelieket és tragikusakat egyaránt. Utóbbit jelentette a 2002-es autóbalesetem, amikor a halálból hoztak vissza, de ahogy a címadó dal is jelzi, optimistán kell továbblépni a nehézségeken. Szerepel egy dal a boldogságkeresésről is".
Az albumon lesznek autentikus népzenei darabok és saját szerzemények is. A CD nyitófelvétele felidézi Csík János első találkozását a népzenével, amikor kicsi gyerekként nagymamájánál, valahol a tanyán a disznóvágásokat nagy éneklés követte. Ez egy kiskunsági összeállítás, amelyen a művész Széles András nagyszerű citerás kíséretével énekel egy csárdást és egy betyárballadát.
Csík János kitért arra, hogy az Úgy élni, mint a fák címadó dalában erdélyi, észak-mezőségi népzenék szólalnak meg, ami nagyon közel áll a szívéhez. "Persze az albumról a kalotaszegi zene sem hiányozhat, hiszen nagyon sok gyönyörű hajnalijuk van, a csárdásokat és a legényeseket pedig elképesztő virtuózan játszották a kalotaszegi hegedűsök".
A nyitó felvételen egy idős bárzongorista, Németh László is játszik. "Az ő sajátos egyéniségét, stílusát a falusi zenészekhez tudnám hasonlítani, akik a hallott dalokat saját ízük szerint játsszák újra". A lemezen szerepel egy lírai szerelmi történet is Csík János prózai előadásában, ehhez Presser Gábor írt és játszik kísérő zongoramuzsikát. A további közreműködők között van a fúvós Dresch Mihály fuhunon, Pál István "Szalonna" hegedűn és Ferenczi György szájharmonikás a Rackajammel. Utóbbiakkal egy olyan szám került fel Csík János születésnapi albumára, amely tavasszal még nem volt készen, ezért nem szerepel a Csík Zenekar idén áprilisban megjelent lemezén.
"December 27-én a Fonóban az album közreműködőivel adunk bensőséges születésnapi koncertet, ekkor hallható az új lemez zenei anyaga. Három nappal később, december 30-án a Syma csarnokban már mások lesznek a Csík Zenekar vendégei: Rúzsa Magdi énekes, Lakatos Róbert brácsás és a Fitos Dezső Társulat tánc- és látványszínháza" - jegyezte meg.
Csík János 1988-ban a kecskeméti Csík Zenekar alapítói között volt. A zenekar első anyaga az 1993-ban kiadott Boldog szomorú dal volt, az együttes országos ismertségét az autentikus népzene magyar könnyűzenei feldolgozásokkal történő vegyítése hozta meg. Az áttörés ebből a szempontból a 2005-ben kiadott Senki nem ért semmit című album volt a Kispál és a Borz három számának (Ugyanazokat, Dal teázáshoz, De szeretnék) átgondolásával. A zenekar tavaly Kossuth-díjat kapott.
"Ratkó József 25 éve elhunyt költő egyik versének címét választottam a lemez címének. Az albumon a Csík Zenekar java része muzsikál, de mivel a zeneszámok összeállításának apropója az én 50. születésnapom, kicsit másfajta gondolatok, szempontok kerültek elő, mint egy zenekari lemezen. Bizonytalan voltam, vajon kell-e nekem saját lemezt csinálni, de az ötlet megvalósítására nagyon sok támogatást kaptam zenészbarátaimtól, ismerőseimtől" - mondta Csík János az MTI-nek.
A hegedűs, énekes hozzátette: nagyon személyes lemez született. "Életem olyan pillanatait idézem fel, amelyek meghatározóak voltak számomra, örömtelieket és tragikusakat egyaránt. Utóbbit jelentette a 2002-es autóbalesetem, amikor a halálból hoztak vissza, de ahogy a címadó dal is jelzi, optimistán kell továbblépni a nehézségeken. Szerepel egy dal a boldogságkeresésről is".
Az albumon lesznek autentikus népzenei darabok és saját szerzemények is. A CD nyitófelvétele felidézi Csík János első találkozását a népzenével, amikor kicsi gyerekként nagymamájánál, valahol a tanyán a disznóvágásokat nagy éneklés követte. Ez egy kiskunsági összeállítás, amelyen a művész Széles András nagyszerű citerás kíséretével énekel egy csárdást és egy betyárballadát.
Csík János kitért arra, hogy az Úgy élni, mint a fák címadó dalában erdélyi, észak-mezőségi népzenék szólalnak meg, ami nagyon közel áll a szívéhez. "Persze az albumról a kalotaszegi zene sem hiányozhat, hiszen nagyon sok gyönyörű hajnalijuk van, a csárdásokat és a legényeseket pedig elképesztő virtuózan játszották a kalotaszegi hegedűsök".
A nyitó felvételen egy idős bárzongorista, Németh László is játszik. "Az ő sajátos egyéniségét, stílusát a falusi zenészekhez tudnám hasonlítani, akik a hallott dalokat saját ízük szerint játsszák újra". A lemezen szerepel egy lírai szerelmi történet is Csík János prózai előadásában, ehhez Presser Gábor írt és játszik kísérő zongoramuzsikát. A további közreműködők között van a fúvós Dresch Mihály fuhunon, Pál István "Szalonna" hegedűn és Ferenczi György szájharmonikás a Rackajammel. Utóbbiakkal egy olyan szám került fel Csík János születésnapi albumára, amely tavasszal még nem volt készen, ezért nem szerepel a Csík Zenekar idén áprilisban megjelent lemezén.
"December 27-én a Fonóban az album közreműködőivel adunk bensőséges születésnapi koncertet, ekkor hallható az új lemez zenei anyaga. Három nappal később, december 30-án a Syma csarnokban már mások lesznek a Csík Zenekar vendégei: Rúzsa Magdi énekes, Lakatos Róbert brácsás és a Fitos Dezső Társulat tánc- és látványszínháza" - jegyezte meg.
Csík János 1988-ban a kecskeméti Csík Zenekar alapítói között volt. A zenekar első anyaga az 1993-ban kiadott Boldog szomorú dal volt, az együttes országos ismertségét az autentikus népzene magyar könnyűzenei feldolgozásokkal történő vegyítése hozta meg. Az áttörés ebből a szempontból a 2005-ben kiadott Senki nem ért semmit című album volt a Kispál és a Borz három számának (Ugyanazokat, Dal teázáshoz, De szeretnék) átgondolásával. A zenekar tavaly Kossuth-díjat kapott.
Forrás
MTI
