Cornfield Kids: Egy fiatal csallóközi countryzenekar
Mi késztet arra tizen- és huszonéves fiatalokat, hogy 2023-ban Csallóközben countryzenekart alapítsanak? Egy biztos: nem a pillanatnyi divathóbort.
A négytagú zenekart legutóbb a nagyszarvai Vadkeleti Fesztiválon láthattuk, ahol Kovács Koppány úgy konferálta le őket a koncertjük után, hogy egy pimaszul fiatal és egy pimaszul jó zenekar volt a színpadon. Bartal Juli (ének, gitár), Miklós Ádám (basszusgitár), Mészáros Máté (gitár, vokál) és Csepi Bendegúz (dobok) rászolgált a dicséretre, ugyanis az alig két éve működő zenekar már első fellépőként is igazi country hangulatot varázsolt a Big Horn Ranchra. Első kérdésem az volt, hogy miként jött össze a zenekar.
Ádám: Juli és Máté duóban kezdték, és aztán szóltak nekem, hogy esetleg nincs-e kedvem basszusgitározni. Volt. Aztán kerestünk egy dobost és Bendegúzra esett a választás.
Juli: Először inkább csak jammelgettünk, aztán ahogy érkeztek a többiek, úgy alakultunk fokozatosan zenekarrá.
2023-ban mi vesz rá fiatalokat arra, hogy mondjuk ne hiphopot, popzenét, alternatív muzsikát vagy modern rockot játsszanak, hanem éppen countryt? Európában és szűkebb pátriánkban sem ez a jellemző...
Máté: Nálam úgy kezdődött, hogy nagyon „pörgős” életet éltem, ami kihatott az egészségemre is. Így aztán vissza kellett vennem a tempóból, le kellett lassulnom. Meg kellett találnom újra önmagamat, s végül a countryzenében találtam meg. Azonban nemcsak a countryzene, hanem a lovak és a természet szerelmese is vagyok. Úgy érzem, a countrymuzsika mindenhol megállja a helyét, nem rétegzeneként tekintek rá. Megállja a helyét egy fesztiválon, motoros találkozón, bálon, nagyon, nagyon sok helyen. Azt gondolom, hogy ez volt a legjobb választás a részemről. Ez egy életforma, s én újraterveztem az életem. Benne voltam egy motoros klubban, amelynek a mottója az egyik klasszikus rock 'n' roll szlogen volt: live hard, die fast (élj keményen és halj meg gyorsan). Ez nekem valahogy nem jött be, és szerencsére nem is jött össze, majd aztán ráleltem a counrtyzenére, ami teljesen megváltoztatott. Először átvettem egy redneck életstílust: amikor tehettem, ősszel, télen, tavasszal, nyáron, úgy öltözködtem, hogy volt egy munkáscsizmám, egy farmerem, egy flanel ingem és egy baseball sapkám. Utána, amikor már beleéltem magam a country életstílusba, a modern előadók után elkezdtem hallgatni az „öregebb” zenéket, majd az „őskövületeket”, mint például Hank Williams, Johnny Cash vagy Willie Nelson. Igazából utána jött ez a stílusváltás.
Bendegúz: Az én történetem kissé más, ugyanis countryt igazából nem is hallgattam, mielőtt beszálltam a zenekarba. Utána azonban egyre többet hallgattam és nagyon megszerettem. Még mindig ismerkedem vele, de egyre jobban szeretem és élvezem. Úgy gondolom, hogy a többiek nevében is mondhatom: a mi célunk az, hogy a saját korosztályunkat megismertessük ezzel a zenével, ugyanis nagyon sokan, elég csak magamat említenem példaként, nem ismertük, nem ismerik annyira, csak felületesen. Tehát kicsit missziójellege is van a dolognak.
Ádám: Igen, ezzel egyetértek. Én is akkor kezdtem el countryval foglalkozni, amikor bekerültem a zenekarba, azonban még manapság sem nagyon hallgatok ilyen zenét. Általában hard rockot és metált hallgatok, de egy előző interjúban is elmondtam, hogy ha játszom egy zenét, én kétszer ugyanúgy nem játszom el. A countryban az a jó dolog, hogy van benne zenei szabadság, a játszott dalokba ugyanis bele tudom tenni a saját stílusomat és egy kicsit magamévá tudom formálni.
Juli énekével kapcsolatban megállapítottam, hogy nagyon passzol a hangja a stílushoz, tipikusan countrys. Mikor ezzel szembesítettem az énekesnőt, érdekes választ adott:
Juli: Ami a countryt illeti, általa én is egy teljesen új stílust ismertem meg és próbáltam ki. Engem igazából Máté vezetett bele, mivel egyszer „rám” írt, hogy lenne-e kedvem egy countryzenekarban játszani. Mondom, húúú, country, még sose játszottam ilyet... Addig ugyanis rock, pop, alternatív zenéket hallgattam, de a végén én is nagyon megszerettem a műfajt. Én úgy hallgatok zenét, hogy a szöveget is figyelem, és nagyon szeretem, hogy mindegyik countrydal egy történetet mesél el. Tehát nem valami klisés dolgokról énekelnek, hanem mindegyik szöveg egyedi. Maga a stílus hangilag és zeneileg is új volt nekem, de lassan beletanultam.
Három Johnny Cash számot is játszottatok. Cash zeneileg és a személyiségét illetően is mindig kilógott a többiek közül…
Máté: Számomra nagy kedvenc, mert ő volt az első ember, aki már a rock 'n' roll megjelenése előtt élte a rock 'n' roll életstílust, az első lázadók között volt. A dalai amilyen hihetetlenül egyszerűek, olyan sokatmondóak. Ő képviselte a stíluson belül a nyers humort. Amikor legelőször stúdióba vonult, azért vett fel fekete ruhát, mert nem volt tiszta fehér inge. Persze később már mást jelentett a fekete szín az ő esetében.
Két saját szerzeményt is játszottatok. Hogyan gyúrtátok ezeket össze? Van több is netán?
Juli: Egyelőre két saját dalunk van, de dolgozunk a többin. Máté írja a szövegeket, és ha még hiányzik belőle valami, azt megpróbáljuk együtt összekovácsolni. A dallamok is Mátétól jönnek, de ezeket a többiekkel mindig átformáljuk, vagyis mindenki egy kicsit a saját képére próbálja formálni. Ezáltal mindenki egy kicsit a magának érzi, mivel próbáljuk úgy kialakítani a végleges formát, hogy mindenkihez passzoljon.
A magyar rockzenészek egyik csoportja azt mondja, hogy a rock nyelve az angol. A másik viszont azt, hogy lehet magyarul is jó szövegeket írni rockzenére, és igazából mindenki a saját anyanyelvén hiteles. Ti erről mit gondoltok? A country nyelve is az angol? Bár például az utánatok fellépő 100 Folk Celsius is magyarul énekel. Eddig még nem próbálkoztatok magyar dalszöveggel?
Máté: Tervezünk írni magyar dalokat is. Eredetileg úgy gondoltam, hogy a country az csakis angolul szólalhat meg, furának tűnt magyarul. Viszont amikor meghallottam Koppányékat, azt kell, hogy mondjam, lenyűgözött. Persze ők se egy hagyományos countryzenekar, de talán emiatt is áll nekik jól. Remélhetőleg a közeljövőben már nekünk is elkészül az első magyar nyelvű dalunk. Minden csak kreativitás kérdése. És most spoilerezek: a ranch életstílusáról szól, a címe pedig az lesz, hogy Vár a préri.
Hol lehet veletek találkozni a közeljövőben és milyen terveitek vannak?
Máté: Augusztus 11-én lépünk fel Rócházán, Ekel mellett egy motoros találkozón, ahol sokféle stílusú zene képviselteti magát, így általunk a country is jelen lesz. A távolabbi jövőben pedig meg szeretnénk jelentetni egy saját albumot, de pillanatnyilag ezt anyagilag nem engedhetjük meg magunknak.
