Bartókék Bécsben - Rendhagyó bemutató Marosvásárhelyen
A Hagyományok Háza a marosvásárhelyi Kultúrpalotában rendezi Bartókék Bécsben - Katonadalok, 1918 című előadását. A figyelemfelkeltő elnevezés egy olyan műsort takar, amely a korabeli körülmények között Budapesten elmaradt.
A marosvásárhelyi Kultúrpalota ad otthont a Hagyományok Háza Bartókék Bécsben- Katonadalok, 1918 című előadásának. Az előadás története az akkori kulturális-politikai viszonyokat tükrözi. A Monarchia vezetése a Nagy Háború harmadik évében a császárvárosban olyan koncertet tervezett, amelyen a Monarchia népeinek régi és újabb katonadalait kívánta bemutatni. Ez az előadás végül 1918 januárjában valósult meg, amelynek nem német részében Bartók Béla vállalt oroszlánrészt, a munkába barátját, Kodály Zoltánt is bevonta, sőt maga is fellépett.
A koncert sikerén felbuzdulva a bécsiek indítványozták annak megismétlését Budapesten, természetesen az akkori Magyarország nemzetiségeinek katonadalaira fókuszálva. A bécsihez hasonlóan a magyar fővárosban is Bartók Béla koncepciójára támaszkodtak volna, de a magyar kultúrpolitikusok már másnak szánták a műsor összeállítását és a bemutatót.
„Az előadás tulajdonképpen a Bartók szándékait követő rekonstrukció – foglalja össze a kezdeményezést Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, a hangverseny szerkesztője. – A zeneszerző a monarchia népeinek katonadalaiból kívánt egy csokorra valót bemutatni. Az első nehézségek már a bécsi bemutatón jelentkeztek: sem a kurucnótákat, sem a Rákóczi indulót nem lehetett műsorra tűzni. A bemutató munkálataiba Bartók barátját, Kodály Zoltánt is bevonta, a műsorban a saját átiratai mellett Kodály feldolgozások is szerepeltek, de helyet kapott Kodály feleségének, Sándor Emmának feldolgozása is. Végül Budapesten az operett-világ diadalmaskodott: Kacsóh Pongrác kapta meg a feladatot. A centenáriumi előadással Bartók alapgondolatát kívántuk megvalósítani, aki egyrészt hitet tett magyar volta mellett, de a Kárpát-medencei népek testvériségét is hangsúlyozta.”
