Balog: változhat az oktatási-nevelési támogatások rendszere

Szintén előterjesztést állítanak össze a nemzeti jelentőségű intézményekről - tette hozzá az emberi erőforrások miniszter kérdésre válaszolva. Mint mondta, többi között rögzítenék, hogy mely intézmények, milyen alapon tartozhatnak ebbe a körbe.

Balog Zoltán éves beszámolójában kitért arra, hogy a külhoni oktatásra a tárcánál 868 millió forint áll rendelkezésre, ami növekedés az előző esztendőkhöz képest. Kifejtette: a külhoni pedagógiai módszertani központokat idén 60 millió forinttal segítették, nyári akadémiák megrendezését 40 millióval támogatták. A Julianus Testvériskola program részeként magyar közösségekkel való kapcsolatépítésre 20 millió forint áll rendelkezésre.

A felsőoktatás területéről szólva azt mondta: át kell gondolni, hogyan lehet összehangolni a magyar egyetemek által működtetett, kihelyezett és akkreditált képzéseket a Sapientia egyetemmel. Már most sem támogatnak úgy képzéseket, hogy a Sapientia véleményét ne kérnék ki - jelezte.

Elmondta: a 36 évnél fiatalabb oktatók támogatására indított ösztöndíjprogramra 40 milliót különítettek el, és 625 határon túli magyar diák részesül miniszteri ösztöndíjban. E célra 100 millió jut - közölte.

Balog Zoltán kiemelt helyen említette az egyházakkal való együttműködést, és az ingatlanrendezés előmozdítását. Mint kifejtette, az összes határon túli közösség vonatkozásában elmondható: az egyházi intézmények bizonytalan jogi státuszban vannak. Kitért arra: egyházi épületek felújítására, karbantartására 2011-13 között 1,2 milliárd áll rendelkezésre. Az ötezer fő alatti településeken szolgálatot teljesítő lelkészek jövedelempótló támogatását 50 millióval emelik meg - sorolta.

Kulturális területen a magyar-magyar kapcsolatok erősítését hangsúlyozta, kiemelve, hogy ahol lehet ebbe a többségi nemzetet is be szeretnék vonni. Erre szerinte kiváló lehetőséget nyújt a Duna-stratégia.

Szólt arról is: a tárcán belül a határon túli ügyek koordinálásával Hölvényi György egyházügyi államtitkárt bízta meg. A Nemzeti Civil Alapon belül külön egységként létrejött a nemzeti összetartozás kollégiuma, és azok, akik együttműködnek határon túli civil közösségekkel előnyt élveznek a támogatásoknál.

Balog Zoltán úgy fogalmazott: ha komolyan gondolják a magyar nemzet összetartozását, nem lehet olyan magyarországi ügy, ami ne érintené a határon túli magyar közösségeket.