2018. július 14., 18:32

Amikor a felvidéki „hentesek“ blues-rockot játszanak

A somorjai Hushegyi-testvérek nem kis öniróniával és komoly szándékkal felvértezve alapították meg 2011 decemberében Husi and the Butchers nevű formációjukat, amelyet aztán hamarosan The Butchers-re rövidítettek.

the_butchers.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Fotó: Magyar 7

A megalakulásig általában külön muzsikáltak néhány helyi zenekarban, a The Butchers azonban kapásból szintet lépett, ugyanis már a kezdeti időszakban érezhető volt, hogy itt egy komolyabb, egységesebb koncepció született. A brit és amerikai blues‑rock sajátos keverékét játszó csapat kezdetben, mint általában minden más hasonszőrű banda, átvett bluesszámokat játszott, de pár hónap múltán már jöttek az angol nyelvű saját dalok. A kezdeti felállásban a testvéreken, azaz a gitáros Andráson és a basszusgitáros Jánoson kívül Petrákovič Zoltán dobolt. 2012 végén csatlakozott a zenekarhoz Bartha Tamás mint basszusgitáros, így Hushegyi János lett a zenekar másodgitárosa.

2013‑ban Train to Freedom címmel a csapat elkészítette az első saját kiadású albumát, amelyen 11 szám szerepel, és amelyet nemrég újraértelmeztek. A zenekar nevét viselő második, 2015‑ben megjelent lemezt pedig már Richard Szilvássyval vették fel, ő azonban a lemezfelvételt követően szintén kiszállt, így Andrej Jošt lett a következő dobos. Az aktív koncertezés mellett az évek folyamán néhány videoklip is készült, de pár hónappal ezelőtt kiderült, hogy az ötödik dobosuk is megválik tőlük, így addig sem tétlenkedve érdekes vállalkozásba kezdtek. Mivel a bemutatkozó album hangzásával már a rögzítéskor sem voltak száz százalékig elégedettek, így a galántai Gila Stúdióban néhány szám gitár‑, basszusgitár‑ továbbá éneksávját újravették, csupán a dobokat hagyták meg. Ezenkívül néhány felvételt elhagytak, helyettük újak kerültek az újratervezett lemezre, tehát a zenekar rajongóinak és a gyűjtőknek mindenképpen érdemes beszerezniük a felújított anyagot is, hiszen az nagyban eltér az első kiadástól. Ráadásként az album természetesen új keverést és mastert is kapott, így jóval erőteljesebben szólal meg.

Igazából nehéz eldönteni, melyik verzió tetszik jobban, ám mégiscsak 2018‑at írunk, és igaz, hogy a The Butchers a múltból táplálkozik, de a jövő felé néz. Így el tudom fogadni az új kiadás létjogosultságát még akkor is, ha személy szerint szívesebben hallgatnék meg tőlük egy vadonatúj anyagot. A zenekar tagjai szerint azért volt szükség az új verzió megjelentetésére, mert az első kiadás nem tükrözte hűen az élő megszólalásukat.

Ritka az olyan amatőr csapat, amelynek műhelyében egy átgondolt koncepció mellett egy egységesen erős album születik. Valljuk be őszintén, a The Butchers nem talált ki semmi újat, ráadásul ennek a stílusnak az a veszélye, hogy már a végletekig kiaknázták, így nagyon könnyen összejöhet pár uncsi riff, vagy ezerszer hallott dallamfoszlány. A zenekar erőssége azonban éppen a jól megkomponált szerzeményeiben rejlik. Igaz, itt‑ott még hiányzik a rutin, de a tagok nagyon érzik ezt a zenét, és a környéken ebben a műfajban nincs igazán konkurenciájuk.

Az album mindkét változatát az interneten teljes egészében meghallgathatjuk, az új verzió fizikai megjelenése hamarosan várható.

Az írás megjelent a Magyar 7 28. heti számában.

the_butchers.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.