Állótapsos bemutatók, tárlatnyitók, korhű ruhák és autók a 2. LehárFeszt nyitónapján – KÉPEKKEL
Ahogy enyhült a kora délutáni rekkentő hőség, egyre többen látogattak el a hiánypótló 2. LehárFeszt nemzetközi operettfesztiválra, amelyet a Lehár Ferenc Polgári Társulás augusztus 29-31-én felváltva több komáromi helyszínen tart(ott) meg. Államünnep lévén már a nyitónapon is 14 órakor kezdetét vette a színes műsorözön, amelyről a fesztiválozókat köszöntő Csenger Tibor, a Nyitra Megyei Önkormányzat alelnöke, Keszegh Béla, Komárom polgármestere és portálunk sem hiányozhatott.
Először a Tiszti pavilon díszterme felé vettem az irányt, ahol a fő szervező társulás elnöke, Klemen Terézia Az örök primadonna, Honthy Hanna című új zenés életrajzi színművét mutatták be. A másfél órás produkció során élvezetes módon ismertük meg a szegény, ám tehetséges lányból, Hügel Hajnalkából (Budapest, 1893.II.21 – Budapest, 1978. XII.30.) Kossuth-díjas magyar színésznővé, operettprimadonnává, érdemes és kiváló művésszé vált Honthy Hanna életét.
Azét a háromszor házasodott művésznőjét, akinek 1922-ben, A bajadér című Kálmán Imre-operett Király Színház-i előadásán sikerült megszereznie a koronát a kor ünnepelt, nála 14 évvel idősebb primadonnájától, Fedák Sáritól. Még 70 éves korában is énekórákra járt, pár filmben is szerepelt, és a 80. születésnapján is fellépett még egyszer. Erzsébetváros Díszpolgáraként 85 évesen a budapesti Farkasréti temetőben helyezték őt örök nyugalomra, s a nevét a Honthyhanna kisbolygó is viseli…
A premier kapcsán azt is megtudtuk, hogy Klemen Terézia Wurczer Péter, felvidéki opera- és operetténekes kérésére írta meg a hiánypótló zenés életrajzi színművet, s a fő szervező ezen előadásban narrátorként közreműködött.
Mindnyájan megérdemelték az előadás végén hosszasan zúgó állótapsot, amit a magyar operett megkerülhetetlen ikonja, Honthy Hanna elégedetten hallgathatott az égi páholyból.
Eközben a díszteremben helyet kapott plakátkiállításon a világ számtalan tájáról összegyűjtött plakátok hirdették - hirdetik Lehár Ferenc és művei nagyságát. A Lisztománia című kiállításon pedig szenzációs karikatúrákat lehet szemrevételezni Liszt Ferencről, aki Lehár kedvenc zeneszerzője volt, sőt, az édesapja Liszt zenekarában is játszott, és tisztelete jeléül kezet is csókolt neki.
Mi tagadás, közben többedmagammal együtt lemaradtam a Czafrangó Sylvia Magán Művészeti Alapiskola növendékeinek Európa-udvarban ugyanakkor tartott, Muzikális lurkók című bemutatójáról, aminek azonban ma folytatása lesz. A helyi Helios Fotóklub A zenés színpad pillanatai című, kora estig látható, mutatós kiállítását azonban sikerült szemrevételeznem a Nádor utcán. Nos, e képek javarészével az otthonom falait is szívesen díszíteném…
Közben én sem tudtam ellenállni a csábításnak, hogy a családok aprajához-nagyjához hasonlóan lefényképezkedjem a Magyar Veterán Autósok Szövetsége által a Tiszti pavilon előtt kiállított hajdani kocsiszépségekkel, melyekkel a primadonnákat és bonvivánokat szállították az előadásaikra. Odébb pedig az Auto Mánia KN-Slovakia Ring jóvoltából mai autók között szemlélődhettünk.
Aztán odabenn némi unszolásra és segítséggel az egyik korabeli ruhacsodát is magamra öltöttem, s készülhettek az újabb emlékfotók. A jó hír az, hogy ma is lehetőség nyílik nosztalgiázni a több mint százéves autók mellett és felpróbálni a szebbnél szebb primadonna, illetve bonviván öltözékeket.
Aki tavaly nem látta, a helyi Tátra moziban tegnap délután megnézhette az Operettkirály című Lehár-filmet, címszerepben Derzsi György színművészünkkel. Utána pedig érdemes volt betérni a Tiszti pavilon amfiteátrumába, ahol Klemen Terézia másik zenés színpadi művét, a Kálmán Imre zeneszerző szerelmeit (az általa legnagyobb szerelmének tartott és házasság nélkül saját nevére vett Paula Dworzakot, a hozzá főként szakmai érdekből kötődő Eszterházy Ágnest és a tőle 25 évvel fiatalabb nejét, három gyermeke anyját, Vera Makinszkaját) bemutató, Az asszony összetör – Kálmán Imre szerelmei című életrajzi produkciót vitték színre.
A szerzőtől megtudtam, hogy amikor korábban Lehár Ferenc életével kezdett foglalkozni és anyagot gyűjtött az Operettkirály című könyvéhez, folyamatosan belebotlott Kálmán Imre zeneszerzőbe, illetve a vele kapcsolatos információkba is. Mivel ők nagyon jó barátok voltak, Lehár a nagy szerelmeit is megismerte. E produkcióban a Budapesti Operettszínház két jeles művésze, Kékkovács Mara és Topy-Faragó András szerepelt, rendezője maga Topy volt.
A műsorok közti szünetekben az érdeklődők a pavilonudvaron helyet kapott Lehár Ferenc-kiállítást és az Europe Direct – sátor uniós kiadványait böngészgethették, sőt, azokból ingyenesen haza is vihettek. Ugyanis e fesztivál megvalósulását az Európai Unió társfinanszírozásával, javarészt az Interreg Magyarország-Szlovákia Program Kisprojekt Alapja támogatta.
Akinek pedig aznapra még nem volt elég a szépből és jóból, nyolc órakor beülhettek a Magyar Zenés Színház Szögény Dankó Pista című zenés játékára, amelyet Bozsó József rendezett. Abban olyan neves művészek játszottak, mint Kállay Bori Érdemes Művész (Papusa és Mijó Rúzsi), Jenei Gábor (ifjú Dankó), Kokas László (öreg Dankó, Apa), Bozsó József (Kukac)… Közreműködött Suki István és zenekara, valamint az MZSZ táncosai (koreográfus. Kis Krisztina). A megérdemelt vastaps ez alkalommal sem maradt el.
Ma is érdemes ellátogatni a 2. LehárFeszt két órakor belvárosszerte kezdődő műsoraira, melyek részletei a Lehár Ferenc PT oldalain is megtalálhatók. Viszont kimaradt az eredeti programból az az információ, hogy fél háromtól a Tiszti pavilon dísztermében Demčík Norbert könyvtáros beszélget a komáromi származású Stubendek Katalin színművésszel, aki a Pécsi Nemzeti Színházban Lehár víg özvegyét is nagy sikerrel alakítja.
Tehát ma sem érdemes odahaza maradni, a fesztiválról alkotott és cetlire vetett véleményeket pedig a bejáratnál elhelyezett véleménydobozba lehet bedobni! Ünnepeljük együtt Komárom világhírű szülöttét, Lehár Ferencet és a reneszánszát élő operett műfajt! Természetesen, majd a mai eseményekről is beszámolunk az olvasóinknak.
