Akinek hivatása a zene
Hegyi Brigitta neve a zenét kedvelő somorjaiak között ismerősen cseng, hiszen már csaknem négy évtizede tanára a helyi művészeti alapiskolának. Emellett a régi Csalló zenekar hegedűseként vagy a Csali gyermekzenekar és a Harmonia Classica vonószenekar alapítójaként és vezetőjeként is ismerhetik.
Brigitta nagyon sok növendékével szerettette meg a zenét és a hegedülést. Hogy ő maga hogyan kezdte a pályáját, és hogyan éli meg még mindig lelkesedéssel, energiával telve a zenélés és a tanítás örömeit, arról kérdeztük egy újévi koncert előtt.
Gyerekként nem szeretett hegedülni, kezdi a zenetanulás történetét Hegyi Brigitta. Elmondja, hogy hétéves volt, amikor édesapja beíratta a somorjai zeneiskolába. Ő zongorázni szeretett volna, de az akkori igazgatónő, Hudek Ilona kijelentette, hogy a kitűnő hallású kislánynak hegedűt kell adni a kezébe. Sírva járt az órákra, de az édesapja nagyon kemény volt, amiért most már hálás neki. Úgy gyakoroltatta, hogy ő maga nem értett a zenéhez, de mindig felhúzta a vekkert, és azt mondta, ha csörögni fog, akkor abbahagyhatod. Három év után ott akarta hagyni a zeneiskolát, de hála a szülőknek, erre mégsem került sor. Keményen kitartottak amellett, hogy gyakorolni kell. A magyar ember, amit elkezd, azt be is fejezi, volt az édesapja kedvenc mondása. Nem volt megállás, és Brigitta fokozatosan megszerette a hegedűt.
Az élet a szülők kitartását igazolta, mert a következő tanévben fordult a kocka. Nemcsak megszerette a hegedülést, de már azt is sejtette, hogy ő is zenetanár lesz.
A negyedik évfolyamtól céltudatosan erre készült, meséli. Az akkori tanára, Flaskár József készítette fel a pályára. Kilencedikes korában ő vitte el a pozsonyi konzervatóriumba az egykori tanárához meghallgatásra. A kemény munka, a sok gyakorlás akkor kezdődött el igazán.
A konzervatórium után rögtön tanári állást vállalt a somorjai zeneiskolában, mai nevén a Németh-Šamorínsky István Művészeti Alapiskolában. 1981-től ott tanít. 25 éve igazgatóhelyettes. Már rám ragaszthatják a leltárszámot, mondja mosolyogva, majd azt is elmeséli, hogy a konzervatórium befejezése után szeretett volna továbbtanulni. Nagy vágya volt a zenetörténelem, de az a szak abban az évben nem nyílt az egyetemen. Beállt dolgozni, férjhez ment, gyermekei születtek. Csak jóval később, miután a kisebbik fia is befejezte az egyetemet, jött el az ideje, hogy Brigitta továbbtanuljon. Sok évi tanári praxis után újra beült maga is az iskolapadba, és a Comenius Egyetem Pedagógiai Karának Zenei Tanszékén szerzett diplomát.
Az egyetem alatt is ellátta pedagógusi, iskolavezetői feladatait, sőt a Harmónia Classicát, a Felvidék egyedüli felnőtt magyar vonós kamarazenekarát is vezette.
Nagyon nagy csodának tartja ezt a zenekart, mondja Brigitta, s hozzáteszi, jelenleg tizennégyen vannak, bár voltak már többen is. Mindig van lemorzsolódás. A fiatalok főiskolára mennek, munkába állnak, de marad a kemény mag azokból, akik még a tanítványai voltak a zeneiskolában, és akikkel 2008-ban megalapította a Harmonia Classicát. A vonósok hetente egyszer tartanak háromórás próbát, de ha kell, a fellépé-sek előtt többször is gyakorolnak. Az idei első hangversenyüket január 11-én tartották a jubileumát ünneplő zeneiskola előadótermében. Brahms, Dvořák, Strauss és más szerzők közkedvelt műveit játszották, a Radetzky-indulóval, keringőkkel, könnyedebb, vidám dallamokkal köszöntötték az új évet.
A somorjai zeneiskolát 1959-ben alapította Hudek Ilona. Az intézmény az egész 2019/2020-as tanévben koncertekkel ünnepli megalakulásának hatvanadik évfordulóját. A Németh-Šamorínsky István Művészeti Alapiskolának jelenleg közel 572 növendéke van, legtöbben, körülbelül 320-an a zenei tagozaton tanulnak, 156-an vannak a rajz tagozaton, és 96 a táncot tanulók száma. Hegyi Brigitta nyolc növendéket oktat ebben a tanévben. Pár éve még van a nyugdíjig, de nagyon szeretne minél tovább tanítani, és a zenekar nélkül sem tudja elképzelni az életét. Persze, az idő nyomot hagy mindenkin, mondja, de amíg belül fiatalnak érzi magát az ember, amíg tud és akar alkotni, addig nem megerőltető a munka. Főleg az ilyen tevékenység, ahol gyerekeket tanít, fiatalokkal dolgozik az ember és ahol nagyon sok sikerélményben van része.
– Az alapiskolákban biztosan más a kolléganők helyzete, de mi a zeneiskolában egy gyerekkel foglalkozunk az órán. Ez nagyon családias, nagyon közeli is tud lenni. A fiatalok között az ember fiatalodik, és az alkotás erőt ad. Rengeteget adnak a növendékek, és maga a zene is. Szoktuk mondani a kollégákkal, hogy nekünk hatalmas szerencsénk van, az a hivatásunk, amit szeretünk. Ez óriási dolog! Az ember boldogan megy munkába, mert tudja, hogy alkotni fog a gyerekekkel. Néha van, hogy nehezebben küzd meg a növendék egy-egy feladattal, de amikor kész és kiáll előadni, az hatalmas siker nemcsak a gyereknek, de a tanárnak is. Nagyon tudunk örülni, hogy közösen megcsináltuk. Nagyon jó tanári kara van a zeneiskolának, és mi, pedagógusok is szeretünk együtt muzsikálni.
Az iskolai koncertsorozat következő előadása a január 28-i tanári hangverseny lesz, majd februárban a tanítványaikkal együtt zenélnek a farsangi koncerten, sorolja a következő napok terveit Hegyi Brigitta.
Az életvidám, örökifjú hegedűtanár lelkendezve meséli a farsangi koncert menetét, amikor tanár és diák is a mű témájához illő jelmezbe öltözik. Brigi nénit hallgatva nehéz elhinni, hogy kislányként sírva járt a hegedűórákra.
