Áder: merítsünk erőt Esterházy János tartásából

A köztársasági elnök beszédében elmondta: Esterházy Jánosról mindenkinek az emberi tisztesség, a segítőkészség, a szabadságszeretet jut eszébe, de leginkább hűsége a magyarsághoz, szülőföldjéhez és a keresztény hitéhez.

Áder János egy rabtárs visszaemlékezéseiből idézve beszélt Esterházy János szenvedéseiről a Gulág táboraiban, ahol Esterházy az embertelen körülmények között is megőrizte hitét és tartását.

Hozzátette: emlékezni kell Esterházy Jánosra, s keresztényi türelemmel kell megvárni a pillanatot, amikor a történelem igazságot szolgáltat számára. "Nem tudhatjuk sem a napot, az órát - ahogy az írás fogalmaz -, de meg fog történni" - fogalmazott Áder János.

Az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület és a Pázmaneum Polgári Társulás által a politikus születésének évfordulójára szervezett megemlékezést az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontban tartották, a rendezvényen a köztársasági elnökön és feleségén kívül vendégként részt vett még Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára, valamint a felvidéki magyar közösség politikai és civil érdekképviseletének vezető képviselői is.

A kulturális műsorral átszőtt megemlékezés nyilvános része után a köztársasági elnök meglátogatta a helyi Esterházy János emlékmúzeumot, majd részt vett a Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában tartott ünnepi áhitaton, s végül koszorút helyezett el Esterházy János végső nyughelyén.

Paulisz Boldizsár, az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület elnöke portálunknak nyilatkozva elmondta, Zoboraljának nagyon fontos, hogy az elnök úr ellátogatott oda. „Ugyanis ahogy mi tőle erőt merítünk, bizonyára ő is belőlünk merít majd erőt, és bízom abban, hogy az itt élő magyarságot nem fogja elfelejteni. Tisztelet, hogy eljött és személyesen helyezte el a kegyelet koszorúját Esterházy János sírjánál, ez számunkra nagy megtiszteltetés” – hangsúlyozta Paulisz Boldizsár.

Molnár Imre történész, Esterházy-kutató történelmi pillanatnak nevezte a magyar köztársasági elnök látogatását. „Az elnök úr példát adott a zarándoklatával arra, hogy ezt a helyet érdemes felkeresni, érdemes idejönni elmélkedni afölött a szenvedéstenger fölött, ami Esterházy János életét magában foglalja, amelyet ő önként vállalt, a saját népéért, a saját nemzetéért ajánlott föl. Érdemes azért is idejönni, mert ezen a helyen, mint minden más szent helyen, egyfajta erőforrást jelent számunkra az Esterházy János által megélt hivatás és küldetés” – fogalmazott a történész.

Molnár Imre úgy véli, Esterházy szellemi, erkölcsi hagyatéka méltó arra, hogy történelmi emlékezetünkben a legkiemelkedőbb helyre kerüljön, az Alsóbodokon létrehozott zarándokhely pedig méltó arra, hogy a felvidéki magyarság nemzeti kegyhelyévé váljon.

Esterházy János a két világháború közötti Csehszlovákia legjelentősebb magyar politikusa. A második világháború után a szlovák kormány kiadta a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a szibériai Gulagra küldték. Esterházy Jánost távollétében egy szlovák bíróság 1947-ben - a fasizmussal folytatott együttműködés hamis vádjával - halálra ítélte, majd 1949-ben a szovjetek kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglant kapott, amelyet később egy általános amnesztia során 25 éves börtönbüntetésre módosítottak. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg, személyét Szlovákiában máig nem rehabilitálták.

Esterházy János hamvait, végakaratát teljesítve, tavaly szeptemberben - halálának 60. évfordulóján - vitték haza szülőföldjére, és helyezték el Alsóbodokon, az e célra épített Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában. A kápolna része az ott tavaly megnyílt Esterházy-zarándokközpontnak, amelyet egy helyi vállalkozó, Paulisz Boldizsár hozott létre.