A zenerajongóknak jó, a szerzőknek már kevésbé a streaming
Átláthatóbb, a dalszerzőket jobban bemutató, nekik magasabb jövedelmet biztosító működésre van szükség a zenei streaming piacon - állapította meg a szerzői jogkezelőket tömörítő GESAC által megrendelt európai tanulmány.
A több mint egymillió alkotót képviselő GESAC megbízásából a Legrand Network által készített, szerdán közzétett tanulmány átfogó jellegű, különösen nagy hangsúlyt helyez a szerzők, alkotók igényeire, elvárásaira - szerepel az Artisjus magyar nyelvű összefoglalójában.
Miközben a szolgáltatók egyre több dalt és egyre jobb funkciókat kínálnak, az árakat bő másfél évtizede nem emelték, sőt különféle kedvezményekkel csökkentették is.
A jogdíjak a legtöbb alkotó számára elfogadhatatlanul alacsonyak, és más problémák is terhelik ezt a piacot.
Az elemzés megállapítása szerint a szolgáltatók elsősorban a felhasználók számának növelését tartják szem előtt, amihez képest
az alkotók kompenzációja másodlagos.
A kívülről átláthatatlanul működő rendszer a slágereknek és azok alkotóinak kedvez, ami az új előadók felfedezését megnehezíti, emellett aránytalan a bevételek elosztása a szerzők kárára.
A tanulmány realisztikusabb árképzést, különféle árazási modellek, átláthatóbb és a kulturális sokszínűséget szem előtt tartó ajánlórendszerek bevezetését és pontosabb adatközlést javasol.
Olyan streaming ökoszisztémát kell létrehozni, amelyben a szerzők is megtalálják a számításukat” - idézte Tóth Péter Benjamint, az Artisjus üzleti és transzformációs igazgatóját a közlemény.
A GESAC elnöke, Gernot Graninger megfogalmazása szerint többé nem elfogadható az a gazdasági modell, amely a felhasználók és a kínált szolgáltatások exponenciális növekedése ellenére képtelen az alkotók megfelelő honorálására. A szervezet vezérigazgatója, Véronique Desbrosses úgy látja, a tanulmány az európai döntéshozók számára is hasznos, hiszen javaslatokat tesz.
A nemzetközi felmérések szerint az emberek 78 százaléka szokta használni valamelyik platformot, és átlagosan heti 18,4 órán át hallgatnak rajtuk zenét. Az előfizetők száma 2021-ben meghaladta a félmilliárdot. Ma már minden szolgáltató 70 milliós katalógussal rendelkezik, a Spotify-on mintegy 8 millió előadó zenéje található meg.
Az előfizetés ára ugyanakkor másfél évtizede nem változik, a legtöbb országban tíz eurónak megfelelő összeg. A különféle kedvezményekkel, a családi csomagok terjedésével az egy felhasználóra eső bevétel még csökken is. Sokan használják az ingyenes, bár reklámokkal megszakított zenehallgatás lehetőségét, ami a jogtulajdonosok számára nagyjából tizedakkora bevételt jelent, mint az előfizetés.
A GESAC szerint elfogadhatatlan, hogy a platformok az előfizetési díjak hozzávetőleg 30 százalékát megtartják, 55 százalék jut a hangfelvételek jogtulajdonosainak (a kiadóknak és előadóknak), 15 százalék pedig a szerzői jog tulajdonosainak.
A tanulmány szerint problémát jelent, hogy a streaming piac jelenlegi működésének középpontjában a slágerek állnak. A Spotify-on 57 ezer előadó felelős az összes lejátszás 90 százalékáért, másfelől a katalógusban található 8 millió előadó 93 százaléka havonta ezernél kevesebb hallgatóhoz ér el. Ráadásul - áll a dokumentumban - az algoritmikus ajánlók és a hallgatókat jelentősen befolyásoló nagy playlistek átláthatatlanul működnek.
A többletbevételekből nagyobb arányban kell a szerzői oldalnak részesednie, javítani kell az alkotók elismerését,
növelni a javadalmazásuk mértékét és fejleszteni a művek beazonosítását - szögezi le a tanulmány.
