A. Szabó László: szükség van a kisebbségi oktatási minimumra

2013 augusztusában a most meghívott civil szervezetek és pártok részvételével zajlott egy hasonló megbeszélés a Magyar Közösség Pártja (MKP) székházában. Előzőleg indult el ugyanis a kisiskolák elleni támadás, ezért akkor a jelenlevők arról tárgyaltak, hogy annak kapcsán milyen lépéseket lehetne tenni. Az utcára vonult a magyar érdekképviselet, a parlament előtt megrendezett ún. koporsós tüntetésen tiltakozott.

"Tudjuk, hogy az akkori megmozdulásunknak nem lett érdemi eredménye, mert a parlament mégis elfogadta a vonatkozó törvényt. Mégis úgy gondolom: meg kellett mutatni azt, hogy a közös problémákra közösen kell válaszokat, megoldásokat keresni“ – nyilatkozta portálunknak a mai találkozó után A.Szabó László, az MKP oktatási és kulturális alelnöke. Hozzátette: „Mivel most hasonlóképpen temérdek probléma merül fel az oktatásügyben – nem csupán nemzetiségi vonatkozásban, úgy éreztük, hogy ismét szükséges összehívni azokat a civil szervezeteket és pártokat, amelyek érdemben képviselnek bennünket az oktatás terén“.

A találkozó kezdeményezője két feladatot határozott meg előre. „Egyrészt meg akartunk fogalmazni egy hosszútávú stratégiát, azaz összegezni azokat a célokat, amelyek mindnyájunk számára elfogadhatók. Ennek a munkacíme: nemzetiségi oktatási mimimum, s azt szolgálja, hogy mindnyájan egy irányba „húzzuk a szekeret“. Másodsorban a konkrét problémákra rövidtávú megoldásokat kerestünk“ – magyarázta a Hírek.sk-nak A.Szabó László.

A megbeszélés házigazdája ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az első célt teljes mértékben nem sikerült megvalósítaniuk, mert a 7 jelenlevő szervezetből 6 képviselője már a találkozón aláírta a nyilatkozat-tervezetet, a Most-Híd képviselője, Érsek Árpád azonban haladékot kért, mert arról párton belül szeretne egyeztetni.

„A vegyespárt döntéshozataláig nem hozzuk nyilvánosságra a nyilatkozatot. A nemzetiségi közoktatási mimimumban önmagunknak határozunk meg olyan feladatokat, amelyekről megszületik a közös megállapodás. Egy nyitott dokumerntumról van szó, amihez lehetőleg minél többen csatlakozzanak! Ha valaki a későbbiekben úgy érzi, hogy azt tudja támogatni, őt is szívesen látjuk magunk között, s ebből akár egy felvidéki oktatási tanács is kialakulhat. Tehát nem az a célunk, hogy a nyilatkozatot elküldjük Draxler miniszternek, hanem hogy egy társadalmi szerződés jöjjön létre, amelynek egyrészt az együttműködésről, másrészt egymás meg nem támadásáról kell szólnia“ – fejtette ki portálunknak az MKP alelnöke.

A másik említett területen viszont már ma sikerült eredményt elérni: megfogalmaztak néhány olyan pontot, amelyekkel mielőbb foglalkozni szeretnének.

„Azok közül kettő a parlament hatáskörébe tartozik. Az egyik a minimális osztálylétszámok hatályon kívül helyezése a közoktatási törvényben, ami idén szeptembertől lenne hatályos. Valamilyen módon szeretnénk a hatályba lépését elhalasztatni, illetve azt kivenni a törvényből. Bízunk abban, hogy ehhez szlovák partnereket is találunk majd. A másik pedig az iskolaigazgatók választásának a módja. Azt szeretnénk, hogy ha megmaradna az iskolatanácsok vonatkozó jogköre, azaz a jövőben is azok választhassanak iskolaigazgatót, ne pedig a polgármesterek politikai döntések értelmében ültessék az iskolák élére a saját embereiket“ – ecsetelte az alelnök.

A harmadik kérdéskör, amiben szintén valamennyi jelenlevő megegyezett, egy miniszteri jogkör: az állami oktatási programok, azaz az ún. óratervek bevezetésének elhalasztása. „Annak kapcsán indult el az a petíció is, amelyet mindnyájan támogatunk. Abban is megállapodtunk, hogy folytatnunk kell a polgári engedetlenséget, tehát mindnyájan támogatjuk a petícióval kapcsolatos aláírásgyűjtést, illetve annak a tiltakozólevélnek a küldését, amelyet én juttattam el 717 önkormányzathoz, polgármesterhez. Szeretnénk, ha a tiltakozás ezen formáját a továbbiakban is kihasználnák az emberek“ – hangsúlyozta az oktatásügyi szakember.

Ezenkívül a jelenlevők abban is megegyeztek, hogy szakmai találkozót kell kezdeményezni Draxler oktatási miniszterrel. Erre az általuk legalkalmasabbnak tartott szakmai szervezetet, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét (SZMPSZ) kérték meg, mert úgy vélik: a miniszterrel nem politikai vitát, hanem szakmai vitát kellene folytatni. „Abban is megegyeztünk, hogy mindenki a saját lehetőségei szerint lépjen fel, és próbáljon megtenni mindent annak érdekében, hogy e téren sikeresek legyünk“ – mondta A. Szabó László.

Mozgósítani szeretnék az európai parlamenti képviselőket, és a megyei szintű vezető beosztású embereket: minden tőlük telhetőt kövessenek el annak érdekében, hogy a közoktatásban meglevő viszonyok ne fajuljanak el, ne romoljon a helyzet. "Megállapodtunk, hogy a további lépésekről is el kell gondolkodnunk, illetve folytatni kell ezen találkozóink sorát. Valószínűleg már jövő hétfőn ismét találkozunk, a következő megbeszélésünk időpontját és helyszínét még pontosítjuk“ – mondta végül A. Szabó László.

Jókai Tibor, az SZMPSZ országos elnöke portálunknak nyilatkozva szintén azt hangsúlyozta, hogy a találkozón jelenlevők: A. Szabó László és Szigeti László (MKP), Prékop Mária és Érsek Árpád (Most-Híd), Bárdos Gyula (Csemadok), Mézes Rudolf (SZMSZSZ), Fodor Attila (Comenius PI), Tokár Géza (Szlovákiai Magyarok Kerekasztala), Vörös Mária és ő (SZMPSZ) teljes mértékben egyetértettek a terítékre került közoktatási kérdésekben.

A minimális osztálylétszámok hatályon kívül helyezésével kapcsolatban leszögezte: „Senki sem látja, hogy a vonatkozó törvény szeptemberi hatályba lépése majd gyakorlatilag miként is történik. Amikor 2013 decemberében azt elfogadták, akkor arról volt szó, hogy e törvényhez megfelelően alakítják majd az osztályfinanszírozásra vonatkozó törvényt is. Ez utóbbi törvény azonban majd csak valamikor decemberben kerül napirendre, ezért ma még teljesen átláthatatlan a helyzet. Legalább 2017-ig el kellene halasztani a hatályba lépését“.

Az iskolatanácsok említett jogköre kapcsán megjegyezte: „Nem értjük, az illetékesek miért akarják elérni, hogy az iskolaigazgatók megválasztása kapcsán a végső döntés jogát elvegyék az iskolatanácsoktól. Ezen egyáltalán nem szabadna változtatni, mert ez így demokratikus, hogy az iskola belső emberei a külső emberekkel együtt döntsenek az iskolaigazgató személyéről“. A kerettantervekkel kapcsolatos jogszabály kapcsán pedig kiemelte: „Az oly´mértékben negatívan érinti a hazai magyar tannyelvű iskolákat, hogy azt mindenképpen vissza kell vonni“.

Mivel Draxler miniszter Rozsnyón megígérte a felvidéki pedagógusoknak azt, hogy hajlandó meghallgatni őket, a mai találkozón arról is megegyezés született, hogy az SZMPSZ személyes találkozót kér a tárcavezetőtől.

„Mivel éppen május 5-én, kedden lesz az elnökségi ülésünk, ezért azon majd e tervezett miniszteri látogatás is napirendre kerül. A május 11-re tervezett újabb közös „összmagyar“ találkozónkon pedig azt is megvitatjuk, hogy mivel az oktatásügyi problémákat illetően már a 24. órában vagyunk, a polgári engedetlenség bizonyos formái sem kizártak“ – egészítette ki az elmondottakat Jókai Tibor.