A Pluto halovány holdjait kapta lencsevégre a New Horizons űrszonda
WASHINGTON. A New Horizons amerikai űrszonda, amely jelenleg 90 millió kilométerre van a Plutótól, lencsevégre kapta a törpebolygó összes ismert halovány holdját.
A New Horizons, amely a tervek szerint először veszi közelről "szemügyre" a Plutót, a törpebolygó holdjait és a Kuiper-öv néhány objektumát, 2006. január 19-én startolt. Útja során "meglátogatta" a Jupitert és a tervek szerint 5 milliárd kilométer megtétele után 2015. július 14-én kerül a legkisebb távolságra a Plutótól, amikor csupán 13695 kilométer választja majd el a jeges égitest felszínétől. A másodpercenkénti 14 kilométeres sebessége azonban túl nagy lesz ahhoz, hogy a törpebolygó körüli pályára álljon. Így feladata, hogy minél több adatot gyűjtsön a történelmi találkozás során, mielőtt az 1,6 milliárd kilométerre lévő Kuiper-öv felé indulna - olvasható a BBC hírei között.
A Charon a Pluto legnagyobb és legfényesebb holdja: míg a törpebolygó átmérője 2300 kilométer, égi kísérőéjé feleekkora. A Hydra átmérője viszont alig 100 kilométer, a többi három apró kis égitest "derékbősége" pedig pár tucatnyi kilométer.
A Hydra és a Nix már a korábbi felvételeken is láthatók voltak, ám a legújabb képeken a Kerberos és a Styx is megkülönböztethető. Megörökítésükhöz az űrszonda távoli felderítő és képalkotó kamerájának, a látható fény tartományában működő LORRI-nak ( Long Range Reconnaisance Imager) túl kellett exponálnia a felvételeken a Plutót és a Charont.
A 2006. augusztus 24-ig bolygóként számon tartott Pluto meglátogatásával a Naprendszerünk mind a kilenc "eredeti" planétájával legalább egyszer "randevúzott" valamely űrszonda.
A Charon a Pluto legnagyobb és legfényesebb holdja: míg a törpebolygó átmérője 2300 kilométer, égi kísérőéjé feleekkora. A Hydra átmérője viszont alig 100 kilométer, a többi három apró kis égitest "derékbősége" pedig pár tucatnyi kilométer.
A Hydra és a Nix már a korábbi felvételeken is láthatók voltak, ám a legújabb képeken a Kerberos és a Styx is megkülönböztethető. Megörökítésükhöz az űrszonda távoli felderítő és képalkotó kamerájának, a látható fény tartományában működő LORRI-nak ( Long Range Reconnaisance Imager) túl kellett exponálnia a felvételeken a Plutót és a Charont.
A 2006. augusztus 24-ig bolygóként számon tartott Pluto meglátogatásával a Naprendszerünk mind a kilenc "eredeti" planétájával legalább egyszer "randevúzott" valamely űrszonda.
Forrás
MTI
