A Nemzeti Filharmonikusokkal lép fel Kobayashi
BUDAPEST. A nyolcvanas-kilencvenes évek Magyarországán óriási népszerűségnek örvendő japán karmester tér vissza kedvelt zenekarához és közönségéhez március 14-én este fél nyolckor a Zeneakadémián.
Kobayashi Ken-Ichiro emlékezetes produkciókkal ajándékozta meg a magyar publikumot a Nemzeti Filharmonikusok jogelődjével, a Magyar Állami Hangversenyzenekarral adott telt házas zeneakadémiai vagy a Budapest Kongresszusi Központban rendezett koncertjein, sodró lendületű, személyes – és természetesen kotta nélkül elvezényelt – Mahler-interpretációi sokaknak jelentettek maradandó élményt.
Ezúttal azt a szimfóniát dirigálja a hetvenhárom esztendős, a Magyar kultúra követe címmel is elismert karmester, amelyet Gustav Mahler éppen 120 éve fejezett be, abban az időben, amikor a hamburgi operaház vezető karmesterként dolgozott - ismerteti a kulturpart.hu.
A nagyszabású, mintegy másfél órás, egyfajta szertartásra is emlékeztető, gondolatvilágában a gyásztól a feltámadásig ívelő szimfónia első tétele önálló szimfonikus költeményként született, és a Halotti szertartás címet viselte. A Mahler által később visszavont program szerint az első tétel a Van-e élet a halál után? kérdést teszi fel. A második az elhunyt életének felhőtlen pillanataira emlékezik, a harmadik az élet hiábavalóságáról szól egy Mahler-dal zenekari változatában, a negyedik tétel az élettől való búcsú kívánsága, az ötödik – a legösszetettebb – a vívódás utáni a feltámadásba és örök életbe vetett reménynek ad hangot, katartikus kórusfináléval koronázva meg a művet.
Kobayashi Ken-Ichiro 1940-ben született Japánban, karmesteri tanulmányait Watanabe Akeónál és Yamada Kazuónál folytatta a Tokiói Művészeti és Zenei Egyetemen. 1974-ben került be a nemzetközi zenei élet középpontjába, amikor első díjat nyert a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyén. Sikere azóta is töretlen, a legnevesebb zenekarokat dirigálja Németországban, Ausztriában és Angliában. A Magyar Állami Hangversenyzenekar (ma Nemzeti Filharmonikus Zenekar) vezető karmestere 1987-től, örökös tiszteletbeli elnök-karnagya 1992-től. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság egyik legmagasabb kitüntetését. Jelenleg a Japán Filharmonikusok vezető karmestere.
Ezúttal azt a szimfóniát dirigálja a hetvenhárom esztendős, a Magyar kultúra követe címmel is elismert karmester, amelyet Gustav Mahler éppen 120 éve fejezett be, abban az időben, amikor a hamburgi operaház vezető karmesterként dolgozott - ismerteti a kulturpart.hu.
A nagyszabású, mintegy másfél órás, egyfajta szertartásra is emlékeztető, gondolatvilágában a gyásztól a feltámadásig ívelő szimfónia első tétele önálló szimfonikus költeményként született, és a Halotti szertartás címet viselte. A Mahler által később visszavont program szerint az első tétel a Van-e élet a halál után? kérdést teszi fel. A második az elhunyt életének felhőtlen pillanataira emlékezik, a harmadik az élet hiábavalóságáról szól egy Mahler-dal zenekari változatában, a negyedik tétel az élettől való búcsú kívánsága, az ötödik – a legösszetettebb – a vívódás utáni a feltámadásba és örök életbe vetett reménynek ad hangot, katartikus kórusfináléval koronázva meg a művet.
Kobayashi Ken-Ichiro 1940-ben született Japánban, karmesteri tanulmányait Watanabe Akeónál és Yamada Kazuónál folytatta a Tokiói Művészeti és Zenei Egyetemen. 1974-ben került be a nemzetközi zenei élet középpontjába, amikor első díjat nyert a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyén. Sikere azóta is töretlen, a legnevesebb zenekarokat dirigálja Németországban, Ausztriában és Angliában. A Magyar Állami Hangversenyzenekar (ma Nemzeti Filharmonikus Zenekar) vezető karmestere 1987-től, örökös tiszteletbeli elnök-karnagya 1992-től. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság egyik legmagasabb kitüntetését. Jelenleg a Japán Filharmonikusok vezető karmestere.
Forrás
kulturpart.hu
