A magyar zene trianoni sípja - Egy ritkaságszámba menő CD
Egy-egy CD-n megjelenő zenei felvételnek manapság ritkán van hírértéke, legfeljebb a szigorúan szakmai folyóiratokban. Ez alól azonban kivétel a Lavotta János Kamarazenekar legújabb lemeze, amelynek címe: A magyar zene trianoni sípja.
A kamarazenekar a trianoni határok által megcsonkított, hajdani zempléni megyeszékhelyen, Sátoraljaújhelyen, a szlovák–magyar határ anyaországi oldalán tevékenykedik több mint harminc éve, a rendszerváltás (1990) óta. Művészeti vezetője az a Dombóvári János, aki több évtizede hűen szolgálja a magyar nemzeti romantikus zene kiemelkedő egyénisége, a verbunkos szerző, hegedűművész Lavotta János (1764–1820) hagyatékának ápolását, műveinek megszólaltatását. Közben koncerteket szervez, hanglemezeket jelentet meg, díjakat oszt.
A lemez születésének körülményeiről és eszmei hátteréről beszéljen hát maga Dombóvári János: – Az összmagyarság 2020-ban emlékezett a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára. Nem lehetne csodálkozni azon, ha a megcsonkított Sátoraljaújhely polgárai minden június 4-ét a Harag Napjaként élnék meg, mert
száz éve a nagyhatalmak minden magyar szívében mérhetetlen fájdalmat okozó döntése a hajdani Zemplén székhelyére mázsás teherként nehezedett.
Az indulatok helyett azonban a szétszakítottság soha be nem gyógyuló érzésén felülemelkedve, évek óta méltósággal emlékeznek a magyar történelem gyásznapjára, miközben Clemenceau-t és rossz emlékű társait a Ronyva-patak csordogáló vizére helyezett papírhajókkal teszik gúny-, valamint nevetség tárgyává…
A centenáriumi év programjának összehangolására, méltó lebonyolítására a város önkormányzata Trianon-testületet hozott létre, s itt születtek meg a szebbnél szebb tervek, köztük a Lavotta János Kamarazenekarnak A magyar zene trianoni sípja elnevezésű emlékhangversenye. A koncert gondolata az alapító művészeti vezető számára az irodalomból jött, ugyanis Illyés Gyula nevezte „ötágú sípnak” a magyar irodalmat, melynek minden „ága” egy-egy elszakított terület irodalmi kultúrájához kapcsolódik. A magyar zene összehangolt trianoni sípja Lavotta János (Felvidék), Márton István (Kárpátalja), Csíky Boldizsár (Erdély), Király Ernő (Délvidék), valamint Takács Jenő (Őrvidék) egy-egy művén keresztül várt a megszólalásra. A hangverseny létrejöttéhez a város önkormányzata nagyvonalú támogatást nyújtott.
A kivételes eseményt én továbbgondoltam oly módon, hogy a koncertet Osváth Zoltán zenei rendező rögzítette. Így született meg a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a Lavotta János Kamarazenekar legújabb CD-je.
De miért pont ezt az öt kompozíciót választotta Dombóvári János és a kamarazenekar? – A CD tartalmának meghatározásában kiemelt szempont volt a zeneművek egységes magyar, historikus, verbunkos zenét, népdalfeldolgozást tartalmazó tematikája. A Lavotta-verbunkosok mellett repertoárunkon szerepelt Márton népdalszvitje, Takács Jenő Kőszegi percek című művét pedig ismertem. Csíky Boldizsárt levélben kerestem meg, hogy a zeneszerzői munkáiból kiválasztott Vitézi énekek zenekari anyagát elkérjem. A legbonyolultabb feladatot Király Ernő két tételes darabjának a felkutatása jelentette. Ebben segítségemre volt a fia, a szintén zeneszerző Király Dávid Zsolt, azonban mivel a hagyaték feldolgozásra várva az Országos Széchenyi Könyvtár Zeneműtárának raktárában volt elzárva – ráadásul a kezdődő világjárvány miatti korlátozások idején – , az Ungaresca 'kiszabadításához' segítőkész konspirációra volt szükség.
Valamennyi zeneszerző a 20. és a 21. században alkotott, közülük az erdélyi Csíky Boldizsár még maga is él, és jó egészségnek örvend.
Ellenben Lavotta János kissé kakukktojásnak számít, hiszen nemrég emlékeztünk meg halálának 200. évfordulójáról. – Hangsúlyozom, a szerzők kiválasztásában nem volt szempont, hogy 20. századi legyen. A magyar származás, valamint a művek magyaros stílusa, zenei gyökere a válogatás szempontjából sokkal inkább meghatározó volt.
– mondta Dombóvári János.
Ejtsünk néhány szót a lemezen megtalálható művekről „tisztán” zenei szempontból is! Lavotta János (aki egyébként a felvidéki, ma már teljesen szlovák Pusztafödémesen született) Szigetvár ostroma c. alkotása egy vérbeli verbunkos stílusú négytételes ciklus, programzenei ihletéssel: Tanácskozás-Ostromzaj, Végbúcsú, Ima, Harctérre rohanás. A gyors tételek fürgék és jókedvűek, a lassú tételekből viszont némi melankólia is kihallatszik. Hasonlóan programzenei elnevezései vannak Takács Jenő őrvidéki komponista és zenetudós Kőszegi percek c. művének. Az öttételes kompozíció modális színezetű, helyenként mélabús, sőt elégikus hangvételű, de még osztrák „szájízű” polka és dzsessz gyökerű ragtime is megszólal a negyedik, illetve ötödik tételben.
Csíky Boldizsár, az erdélyi zeneszerzők doyenje Marosvásárhelyen él. Régi erdélyi énekek és táncok, Vitézi énekek Tinódi dallamokra c. háromtételes darabja modern, újszerű hangzású. Súlyos, kevéssé mozgékony ritmusú és bonyolult szövetű, kissé Bartókra emlékeztet a csak nagyon áttételesen népies dallamfoszlányaival. Ellenben a szabadkai születésű Király Ernő kéttételes Ungarescájában a népzene hatása közvetlenebb; ritmikailag feszes, tüzes temperamentumú, nagyon invenciózus és színgazdag zene.
A ragyogóan ötletes dramaturgiát Márton István, a kárpátaljai zenei élet vezéregyéniségének a Népdalszvitje zárja.
Harmóniailag találékony, változatos tempókat és tónusokat tartalmazó, mesteri népdalfeldolgozások, mozgékony kísérőszólamokkal és szabadon fejlesztett, variált dallamokkal.
A Zempléni Fesztivál társrendezvényeként beharangozott Trianon-koncert már elhangzásakor, 2020. augusztus 19-én szép közönségsikert aratott. Szecsődi Ferenc Liszt-díjas hegedűművész, a Szegedi Egyetem professzora, a Hubay Jenő Társaság elnöke meghívta a projektet a Pesti Vigadóba, ahol 2021. június 5-én a Magyar Hegedű Ünnepe programjában a szakmainak számító hallgatóság lelkes tetszéssel fogadta.
A Lavotta János Kamarazenekar Trianon-cédéje természetesen megvásárolható, sajnos egyelőre csak Magyarországon. Az érdeklődők és a kelet-szlovákiai magyarok Sátoraljaújhelyen, a Lavotta Házban (Kazinczy Ferenc utca 20.) megtalálják nemcsak ezt a lemezt, hanem a Lavotta Kamarazenekar számos egyéb, elsősorban verbunkos zenét tartalmazó felvételét is.
Megjelent a Magyar7 2022/8.számában.
