A két felvidéki orgonavirtuóz

Ismerőseitektől hallottam, hogy többször összekevernek vagy testvéreknek hisznek benneteket. Mióta ismeritek egymást? Honnan jön ez a barátság?

Kubík Tamás: Igen, gyakran összekevernek bennünket, mivel 2010 óta, barátságunk kezdetétől folyamatosan ugyanazokban az intézményekben tökéletesítettük orgonatudásunkat. Már megismerkedésünk első pillanatától megtaláltuk a közös hangot. Kiderült, Alan is Felvidékről származik, Ipolyságról. Én egy Párkány melletti kis faluból, Lelédről származom, emellett a közös szenvedélyünk az orgona!

Zsilka Alan: 2010 és 2015 között a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskolába jártunk, ahol tanárunk Dr. Bednarik Anasztázia volt. 2015-től pedig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem alapszakos hallgatói voltunk, ahol megszereztük az orgona előadóművészi diplomát. Jelenleg a Zeneakadémia orgona mesterszakos hallgatói vagyunk Dr. Szabó Balázs osztályában. 

Nemzetközi orgonahangversenyek rendszeres résztvevői vagytok. Több esetben szép eredményt értetek el. Milyen tanulság vonható le egy-egy versenyből?  Mely díjakra vagytok a legbüszkébbek? 

ZS.A.: Valóban gyakori résztvevő vagyunk nemzetközi versenyeknek, mivel szeretjük a megmérettetést. Nemrég tértem haza egy svájci orgonaversenyről, ahol a legjobb 16 közé jutottam (106 jelentkező közül), magyar oktatási intézményből egyedüliként. Személy szerint a Szegedi Nemzetközi Orgonista Találkozón elért arany minősítésre, a TimOrgelfest Nemzetközi Orgonaversenyen kapott II. díjra és Bach-különdíjra vagyok a legbüszkébb.

K.T.: Véleményem szerint nagyon fontos egy zenét tanuló diák számára, hogy induljon versenyeken. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak a tudatos  felkészülésre és a darabok mélyebb megértésére, továbbá a versenyeken megismerhetünk különböző hangszereket és előadásmódokat. Gyermekkoromban több regionális zongoraverseny megnyerése után 2010-ben a Nitrianska Lutna országos orgonaversenyen első helyezést értem el, majd 2015-ben a TimOrgelfest Nemzetközi  Orgonaversenyen szintén első lettem, és a legjobb kortárs darab előadásért járó különdíjban részesültem, 2016-ban pedig a  Szegedi Nemzetközi Orgonista Találkozón megosztott 1. helyezést értem el.

2017-ben indult a  Felvidéki orgonahangversenyek. Mi a célja a nagysikerű hangversenysorozatnak? Milyen helyszíneken hallhatott titeket eddig a közönség?

K.T: A 2017-ben indított koncertsorozat célja nem kevesebb, mint a felvidéki magyar identitás megőrzése és kultúrája ápolásának előmozdítása. Valljuk, amit Klebersberg Kuno is: ,,a magyarság felemelkedésének fontos tényezője a kultúra!" 2017 óta koncertet adtunk Dunaszerdahelyen,  Ipolyságon, Párkányban, Érsekújvárban.  Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy  koncertjeinkre sok érdeklődő ellátogat.  Örömmel  gondolok vissza a zsúfolásig megtelt párkányi koncertre, ahol a közönség visszafojtott energiái járták végig a templom falait, vagy az ipolysági előadásra, ahol a közönség őszinte szívvel-lélekkel énekelte velünk az ,,Isten,  hazánkért térdelünk elődbe "  című orgonás és énekes komponációt.

ZS.A: A magyar komponisták művei koncertjeinken kiemelt jelentőséggel bírnak, mellette keresztény egyházi orgonaművek szólalnak meg. A 2020-as évadban közreműködési lehetőséget szeretnénk biztosítani helyi művészeknek.

Ha jól tudom, évente  tanulmányi kiránduláson vesztek részt Németországban és Franciaországban. Nemrég jártatok  Párizsban.  Milyen hangszereket próbáltatok ki? Milyen tapasztalattal tértetek haza?

K.T.: Ez év márciusában két hetet töltöttünk Párizsban. Óriási élmény volt kipróbálni a Notre-Dame székesegyház nagyorgonáját, a  Saint-Sulpice, Saint-Eustache és más templomok történelmi hangszereit.

ZS.A.:  Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy egy orgonista megismerkedjen azokkal a hangszerekkel, melyekre az orgonairodalom jelentős része íródott. Ilyen hangszerekkel találkozhattunk Németország és Franciaország területén. Úgy hiszem ,ezáltal közelebb kerültünk bizonyos művek megértéséhez és hitelesebb előadásához. 

Mi a jövőbeli célotok?

Zs.A.: Szerintem mindkettőnknek sok célkitűzése van, ambíciózusak vagyunk. A legközelebbi célok között a 2020-as sorozat sikerre vitele és a zeneakadémiai tanulmányaimat lezáró diplomakoncertre való felkészülés szerepel. Tehát 2020. június 14-én mindenkit szeretettel várok a Zenaakadémia Nagytermébe  este 19:30-ra.

K.T.: Szeretném megismerni  a Felvidék történelmi orgonáit, ezért  egy több hetes orgonatúrát szeretnék szervezni, amikor ellátogatok minden templomba. Az orgonákról, orgonaépítőkről összegyűjtött  történeteket,  képeket és adatokat publikálni szeretném  egy könyvben.

Elköszönésként, mit üzentek a határontúli ifjúságnak?

Zs.A.: Legyenek büszkék hovatartozásukra, hitükre, kultúrájukra és nemzetükre. Ezek egyike sem elhanyagolható.

K.T.: Teljesen egyetértek Alan szavaival. Hozzátenném, ma olyan időket élünk, ami az elbizonytalanodás időszaka. Megkérdőjeleződik hitünk, kultúránk, nemzeti identitásunk. Csak azok élhetik túl sikeresen ezt a korszakot, akik sziklaszilárd alapokra építik életüket. Első szent királyunk lerakta küldetésünk oszlopait, ami életünkben is viszonyítási pont lehet. Az életben a nagy dolgokért mindig meg kell küzdeni, ehhez kitartás és hit kell. II. Rákóczi Ferenc egyik jelmondatával  zárnám ezt az interjút: „Iustam causam Deus non derelinquet”, vagyis ,,Isten az igaz ügyet sohasem hagyja el”.