A holokauszt áldozataira emlékeztek Rimaszombatban

Rimaszombatból több mint ezer zsidót hurcoltak koncentrációs táborba. A városban négy gyűjtőtábor volt, onnan lengyel, német és osztrák munka- és haláltáborokba vitték az embereket. 

"A háború előtt Rimaszombat lakosságának 1/5-e zsidó volt. Ezek az emberek jelentősen hozzájárultak a város gazdasági és kulturális felemelkedéséhez. A háború után kétszázan se maradtak. Akik megmenekültek, üres házaikban a letűnt világ árnyait találták" - mondta Dušan Rybár, a rimaszombati zsidó hitközség elnöke.

A leszármazottaknak kötelessége az emlékezés, akkor is, ha fáj – hangzott el a rimaszombati zsidó emlékműnél, ahol Czimbalmosné Molnár Éva kassai magyar főkonzul is jelen volt. A program a megemlékezés után a kultúrházban, Yuri Dojc fotókiállításának megnyitójával folytatódott. A szlovák származású, Kanadában élő művész saját gyökerei után kutatva csak gazos temetőkre, zsinagógákra, régi könyvekre lelt. Mária Baloghová operarészleteket adott elő, de volt terülj-terülj asztalkám: sólet, falafel, humusz és flódni is. A kóserkonyha remekeit bárki megkóstolhatta.

A gyerekeknek a szervezők versenyt hirdettek. Itt is a holokauszt volt a téma. Három iskolából érkeztek rajzok, a Tompa Mihály Alapiskola tanulói pedig kisfilmet is készítettek.

A videóanyag a gyerekek gondolataival kezdődik, aztán egy holokauszt túlélő, a 89 éves rimaszombati Wirtschafter Kornélia vallomásával folytatódik. 
 
"Mivel én vágtam ezt a dokumentumfilmet, nagyon sokszor végignéztem, számomra a legborzasztóbb az volt, amikor Wirtschafter néni elmesélte, hogy abba a pillanatba látta utoljára az anyukáját, amikor két csoportra osztották őket" - emlékezik Gorondi Gerald.  

A túlélők közül sokan képtelenek beszélni az átélt borzalmakról, ő elmondott mindent, mint ahogy Kertész Lilly is leírta a történteket.

Történetét az egri Gárdonyi Géza Színház 2010- ben színre is vitte. A darab Lilly 20. születésnapjával kezdődik, a boldog mennyasszony aztán egy év alatt szinte mindent és mindenkit elveszít. Az Izraelben élő, rimaszombati származású szerző könyve a magyar, német és héber nyelvű kiadás után most szlovákul is megjelent.

A második világháború 1945-ben ugyan véget ért, de a béke viszonylagos és törékeny. Most is terjednek a szélsőséges eszmék, a xenofóbia, a rasszizmus. Pedig jobb lenne, ha azt keresnénk, ami összeköt és nem azt, ami elválaszt bennünket- a rimaszombati Zsidó Napnak ez akár a jelmondata is lehetett volna. Az Elveszett szomszédaink című rendezvény a budapesti Shkayach együttes koncertjével: a zsidó és a világzene ötvözetével ért véget.

(A rimaszombati Zsidó Napról a Felvidéki Híradóban is láthatnak majd összeállítást.)