A gömörsídi palóc pacsirta
Ebből a csepp jányból ekkora hang jön ki? – szokták feltenni a kérdést, amikor meghallják a gömörsídi lányt dalolni. Kovács Benko Fruzsina Borbála a beszéddel együtt tanulta az éneklést. Óvodáskorától kezdve részt vett énekversenyeken, melyeken rendszerint sikeresen szerepelt.
A Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor által pedig mára Kárpát-medence szintjén ismerik a nevét, de főleg a hangját. Fruzsinával füleki előadóestje előtt beszélgettünk.
Hogy teltek az ünnepek? Vállaltál-e fellépést, vagy inkább a pihenést választottad?
Az ünnepek félig-meddig munkával, illetve az itthoni készülődéssel teltek. A férjemmel ez volt az első közös karácsonyunk, így asszonyként a sütés-főzésé volt a főszerep. És hát az örömé, hogy ha a beosztásból kifolyólag nem is az egész ünnepet, de jó részét együtt tölthettük. Fellépés inkább az adventi időszakra esett. Elhívtak a rimaszombati református templomba, a munkahelyem kápolnájába, és Balassagyarmaton volt egy előadóestem, ami az első önálló, egész estét betöltő előadásom volt. Mivel nem hivatásszerűen énekelek, így nehéz összeegyeztetni a munkával és a magánélettel ezeket a felkéréseket, de igyekszem mindenhová eljutni, ahova szeretettel várnak. December végén egyébként már ott tartottam, hogy februárra kellett áttenni egy riportot, mert ebbe a hónapba már nem fért bele. Szoknom kell még ezt a fajta éle-tet (nevet).
Mennyire változott meg az életed a Fölszállott a páva óta? Több a felkérés?
A felkérés jóval több, mint azelőtt. Az elmúlt időszakban ugyanis kevesebb időt fordítottam az előadásszerű éneklésre. Inkább a tanulmányaimra, később a munkahelyen való teljesítésre és a párkapcsolatomra összpontosítottam. A 2018-as Fölszállott a páva olyan fordulat volt az életemben, amit még most sem bírok teljesen felfogni. Már a zsűri általi felkérés is hihetetlen volt számomra, aztán jött a műsor.
Korábban is részt vettél a tehetségkutatóban. Mennyiben volt más a tavalyi?
2012-ben és 2014-ben is álltam már a műsor színpadán. Akkoriban olyan lámpalázas voltam, hogy azt szinte lehetetlen szavakkal kifejezni. Most azonban teljesen higgadtan álltam ki a színpadra. A zsűri miatt sem éreztem kényelmetlenül magam, mert nem versenyként gondoltam rá, hanem lehetőségként az éneklésre. Nagy meglepetés volt számomra, mikor az elődöntőben az én nevem hangzott el az énekes kategória továbbjutójaként! Persze tudom, hogy ez nem egyedül az én érdemem. Sőt! Álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyi ember szeret és támogat, akár ismeretlenül is.
Mit adott számodra a műsor?
Kórházi dolgozóként nap mint nap találkozom nagyon beteg emberekkel. Nem mindenki tud szembesülni a nagy bajokkal, mégis sokuknak van ereje, hogy ennek ellenére mosolyogjon, viccelődjön, kedvesen szóljon. Tőlük nyerem az erőt ahhoz, hogy nap mint nap újra bemenjek dolgozni, és szeretettel bánjak minden beteggel, ahogy arra esküt tettem. A Fölszállott a páva 2018-as évada ebből a fajta erőből adott nekem ládaszámra, amiből bőven el is raktározhatok. Illetve nem csupán a műsor, hanem azok az emberek, akik egyként álltak ki mellettem és küldték a szavazatokat. Ezúton is hálás köszönetem mindenkinek!
Azt mondják, az éneklés gyógyít. Netán praktizálod a betegeknél?
A zene és ének gyógyító hatását nem igazán használom a betegeinkkel kapcsolatban, de nagyon szeretek dudorászni a magam szórakoztatására. Sokszor van úgy, hogy egy-egy szóról vagy akár a beteg vezetéknevéről például eszembe jut egy dal, és azt énekelgetem. Nem magamban, nem csöndben elbújva ugyan, de azért nem is teli torokból. Általában az örömöt fejezem ki a leggyakrabban így, de bánat esetén magamon alkalmazom az ének gyógyító erejét. Leginkább a református énekeskönyv egyik dallamát szoktam ilyenkor dúdolni, aminek a szövege „mert minden könnyűvel jajjal könnyebbül sorsom egy bajjal”. A Jóisten, hiszem, hogy a sóhajokat hamarabb meghallja, mint a hangos sírást, és a lelkemnek is jobb, ha csak sóhajtok egyet. A kollégáim is kifejezetten szeretik, ha énekelek. A pávás csokromat külön elő kellett adni nekik, és nagyon nagy szeretettel hallgatták. Az osztályvezető főorvosunk fel szokott kérni egy-egy rendezvényen való szereplésre. Legutóbb például az Egerben megrendezett radiológuskongresszust nyitottam meg a Himnusz éneklésével.
2018 mozgalmas év volt számodra. Férjhez mentél, újra bizonyíthattad tehetséged a Páva színpadán.
A 2018-as évben valóban csupa jó dolog történt velem. Talán ezért is tűnik úgy, hogy elröppent, mint egy kismadár. A munkahelyemen osztályon belül történt változás, ami rengeteg kihívást állított elém, de nagyon szeretem a munkám, és úgy érzem, megtaláltam a helyem a világban. Alig két évvel ezelőtt találkoztam a férjemmel, és büszkén mondhatom, hogy a házasságkötésünk napja volt az eddigi legboldogabb nap az életemben. A Fölszálott a páva pedig kétségtelenül a legnagyobb siker, hiszen az emberek szeretetét nyertem el.
Mit kívánsz 2019-re?
Az idei esztendőre csak azt kívánom, hogy minden kedves ismerős, barát, rokon, családtag bővelkedjen gazdag áldásban, sikerekben és minden jóban. Magunknak meg egy házikót és gyümölcsöző házasságot!
