A fürdőhelyek vízminőségét vizsgálta az EU
Szlovákiában 2015. június 1. és szeptember 15. között 33 helyszínen zajlott az ellenőrzés, összesen 187 vízmintát gyűjtöttek be. A vízminőséget illetően Szlovákia uniós viszonylatban a ranglétrán az utolsó előtti helyen szerepel, csak Romániát előzte meg. A vizsgált országok közül csak Albániának lettek a románokénál is rosszabb eredményei.
A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) 2015. évre vonatkozó jelentése szerint Szlovákiában a vízminőség öt helyszínen esett vissza a kiváló vízminőség minősítésről megfelelőre, ezek a Napfényes tavak (Slneèné jazerá), illetve Nagy Domasa (Ve¾ká Domaša) Dobrá pláž, Po¾any és Valkov elnevezésű üdülőhelye.
A vízminőségében szintén romlás következett be Ószombatnál (Sobotište – Kunovská priehrada), amely a megfelelő minősítés helyett elégtelent kapott, de a fürdési szezon vége felé tisztítás céljával fokozatosan kezdték leereszteni a tározó vizét.
Pozsonyivánkán (Ivanka pri Dunaji) és Pozsonyszőllősön (Vajnory) viszont javulás tapasztalható, a vízminőség megfelelő minősítésről kiváló lett.
A Zempléni-víztározó (Zemplínska Šírava) minden üdülőhelyén, Horka (Hôrka), Medvehegy (Medvedia hora), Kövesd (Kamenec) és Pa¾kov térségében, valamint a Vinnéi tóban (Vinianske jazero) és a Gazarka tóban egyaránt cianobaktériumok burjánzását állapították meg.
A vízminőség vizsgálata az Európai Unió, Svájc és Albánia területén közel 21 000 tengerparti és édesvízi üdülőhely vizeire kiterjedt. Célja az volt, hogy megállapítsák a széklettel, szennyvízzel vagy az állattenyésztés során keletkezett szennyeződéssel való fertőzöttség mértékét. Az ellenőrzött térségek 96 százalékát fürdésre alkalmasnak találták, a „kiváló” minősítést meghatározó szigorúbb kritériumoknak a vizsgált fürdőhelyek 84 százaléka felelt meg.
1991-ben a magasabb kritériumoknak csupán a fürdőhelyek 56 százaléka felelt meg. 2015-ben a nem megfelelő minőségű fürdőhelyek száma Európa-szerte mindössze 385 volt.
Közegészségügyi szempontból a fekáliával fertőzött víz a legártalmasabb, miközben a fertőzés forrása leggyakrabban a csatornákban, a mezőgazdasági üzemekből szivárgó szennyvízben, illetőleg a szántóföldek közelében keresendő.