A Belau elektronikus zenét kever élő zenével
Az egykori kassai dohánygyár épületében, a Tabačka Kulturfabrik nevű kulturális központban lépett fel a Fonogram-díjas budapesti Belau formáció. A koncert után az együttes alapítójával, Kedves Péterrel beszélgettünk.
Mikor alakult a zenekar, illetve mi a célja, kiket akar megszólítani a zenéjével?
Két és fél éves az együttes. Szólóprojektként indítottam el, de már az elején nyilvánvaló volt, hogy ez zenekar lesz, egy élő hangszerekkel előadott dolog. Gyerekkori barátom, Buzás Krisztián basszusgitáros a másik tag – a grafikai munkálatokért is ő felel –, illetve Szécsi Böbét megkerestük először csak egy dal erejéig, aztán azóta ő az énekes, Kiss Benjit pedig úgy ismertük meg, hogy az első dalunk kapcsán egy másik zenekarral készített egy remixet. Viszonylag gyorsan, egy-két hónap alatt összeállt a zenekar. Elektronikus zenét keverünk élő zenével, nyugodtabb hangulatot igyekszünk teremteni. Az a cél, hogy ha valaki meghallgatja a zenénket, ha eljön a koncertünkre, kicsit megpróbáljon kiszakadni a pörgős, nyüzsgő hétköznapokból, próbáljon meg elgondolkodni, mi a fontos a számára, illetve nem titkolt célunk a dalokkal egyfajta tengerparti hangulat megidézése, ami segít önmagunk keresésében.
Hogyan határoznád meg a zenei stílust, amit játszotok?
Többféle stílusból építkezünk. Alapvetően vannak instrumentális dalaink és olyanok, amelyekben énekesnők működnek közre, illetve élőben mindig Szécsi Böbe énekel. Egyébként pozitív értelemben vett popnak tartjuk ezt. Az elektronikus zenét próbáljuk az élő zenével keverni, a zenénk a chillout, a downtempo, az electronica és a pop elegye.
2016-ban jelent meg The Odyssey című bemutatkozó nagylemezetek. A következő album mikorra várható?
Tavaszra. Már dolgozunk rajta, illetve tavaszig több dal is meg fog jelenni. Most a legújabb a Breath című dal volt, amiben az osztrák Leyya nevű zenekar énekese, Sophie Lindinger működik közre. Ez már annak a lemeznek az előfutára. Szerintem 2-3 dal még biztosan kijön a lemez megjelenéséig, ami nagyságrendileg márciusra várható. Remélhetőleg jobb lesz, mint az első, nem mintha az nem tetszett volna a közönségnek, de nyilván igyekszünk fejlődni, együttműködni különböző külföldi énekesekkel, illetve a második lemezen egyfajta karibi hangulatot igyekszünk megidézni a már említetteken felül.
Hogyan jött létre az együttműködés Sophie Lindingerrel, hol ismerkedtetek meg?
Sokat játszunk külföldön, ezáltal sok olyan zenekart ismerünk meg, akik hasonló cipőben járnak, mint mi, vagyis igyekeznek külföldi színtéren is érvényesülni. A Leyya zenekart már régóta ismertük, nekem személy szerint a kedvenc osztrák zenekarom. Megkerestük őket, hogy mit szólnának egy közös dalhoz, és Sophie örömmel vállalta ezt. A dal érdekessége, hogy bár ők Bécsben laknak, mi meg Budapesten, ami nem egy nagy táv, de nem sikerült találkozni, mert mindketten turnén voltunk. Aznap találkoztunk először, amikor a dal végleges változata elkészült, ez pedig a texasi Austinban történt. A sors furcsa fintora, hogy hol máshol találkozna egy osztrák és egy magyar, mint Texasban... Mókás volt, hogy így alakult ez a történet.
A lemezt vizsgálva, elég gyakorinak tűnik, hogy együttműködtök más előadókkal. Mi alapján választjátok ki őket?
Ez is egy koncepciónk, hogy egyfelől mindig hölgyek, másfelől mindig különböző hölgyek énekelnek. Kivétel természetesen Böbe, aki képes mindegyik dalt elénekelni, visszaadni élőben és még hozzá is tenni. Ez az elejétől kezdve egy koncepció, így talán egy kicsit számunkra is izgalmasabb ez az egész, mindig új aspektusból boncolgathatjuk a témát. A következő lemezen külföldi előadókkal próbálunk együttműködni a nemzetköziség jegyében.
Említetted, hogy Texasban jártatok. Ezen kívül merre koncerteztetek már?
Az elmúlt másfél év alatt nagyon sokfelé jártunk, 20 országban adtunk koncerteket. A legtávolabbi az Egyesült Államok volt, márciusban játszottunk három koncertet New Yorkban és két alkalommal egy texasi fesztiválon. Európán belül nagyon széles spektrumon mozog, hogy hol léptünk fel, Albániától és Macedóniától kezdve játszottunk már Németországban, Lengyelországban, Csehországban, Angliában, Dániában és Oroszországban is volt egy turnénk. Elég kevés ország van már Európában, ahol még nem játszottunk.
Szlovákiában a mostani, kassai koncert az első alkalom?
Nem, játszottunk már tavaly Pozsonyban egy fesztiválon, illetve egy hónapja Nagyszombatban.
A fellépések közül melyik volt a legemlékezetesebb?
Ezt nehéz megmondani, mert a közel 150 koncerthez nagyon sok jó élmény kötődik, és már önmagában az is hatalmas élmény, hogy ennyi helyre eljutottunk. Többször is volt szerencsénk 10 ezer ember előtt játszani Budapesten, egyszer a Halott Pénz előtt az Arénában, illetve Parov Stelar előtt a Budapest Parkban.
Hol találkozhat veletek a közönség a közeljövőben?
Nyáron a nagyobb magyar fesztiválokon játszunk, illetve a környező országokban, Csehországban, Montenegróban, Horvátországban, Romániában, illetve Svédországba is megyünk. Szlovákiában nem tudom, mikor játszunk legközelebb, de ha korábban nem, a második lemezzel egészen biztosan eljövünk.