90 éves a magyar rádiózás
A decemberi jeles napok sorát egy különleges évforduló nyitja: 1925. december elsején este nyolc órakor jelentették be a Rádióhírmondó működésének elindítását.
„A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú fémvezetéses Telefonhírmondó utódja, nagynevű elődjének stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben.”- tette közzé a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója, Demény Károly államtitkár.
A Rákóczi út 22-ben elhangzó történelmi jelentőségű mondatok után a nagyközönség ünnepi műsort, zenét hallgathatott detektoros, fülhallgatós készülékei segítségével. A Telefonhírmondó épületében megszülető Rádió minden korosztálynak és társadalmi rétegnek kínált hallgatnivalót: például a délutáni műsorokat elsősorban a gyerekek és a háziasszonyok kedvére állították össze mesékkel és házi praktikákkal. Sokak érdeklődésére számíthatott a Mit üzen című műsor, és egyre több művész, tudós vállalt fellépést élőadásban. A zene szinte minden napszakban szólt, és két év múlva már a déli harangszó is az éteren keresztül kondult meg. A műsorfolyamot a Himnusz zárta.
A közmédia műsorszerkesztői méltó módon ünneplik a születésnapot. A Kossuth Rádió Hangalbumában a rádió szignáljainak, szünetjeleinek, mérőjeleinek és a bemondók köszönőszövegeinek történetét, változását követhetjük nyomon a kezdetektől napjainkig (http://www.mediaklikk.hu/musor/hangalbum/). A Napközben (Kossuth Rádió, kedd, 9.00-11.00) a Rádió épületének kultikus helyszínéről, a Pagodából jelentkezik. Rádiós villámportrék, a rádió segítségével megoldódott ügyek színesítik az adást. A Vendég a háznál (kedd, 11.32) fiatalokat faggat arról, mit jelent számukra a rádió, s ha lehetőségük lenne rá, ők milyen műsorokat készítenének. Az Arcvonások (kedd, 14.05) és a Kabarématiné (szombat, 9.07) régi, feledhetetlen felvételekből válogat, amelyeket újragondolnak, kommentálnak a résztvevők. A Belépő (kedd, 20.11) a Rádióban megszólalt írókat, költőket idézi meg egy-egy archív felvétellel, a Közelről (kedd, 15.35) is hasonló témával foglalkozik: a rádiózás jövője, az éter világának kiterjesztése lesz a középpontban. A rádiózás története szorosan összefonódott a sportközvetítésekkel, ezért termesztésen nem maradhatnak el a nagy sportpillanatok sem: legendás küzdelmek a pályán, és izgalmas pillanatok a stúdiókban. Ezen a napon a Dankó Rádió válogatott régi nótákkal, valamint korábbi műsorok részleteivel kedveskedik a hallgatóknak.
A komolyzene kedvelői sem maradnak ki a visszaemlékezésekből: a Bartók Rádió Muzsikáló reggel (kedd, 6.00-9.30) és Muzsikáló délután (kedd, 15.05-19.00) című műsora kilenc blokkban idézi fel a múltat: nemcsak archív, klasszikus zenei műsorokból hallhatunk felvételeket, hanem a bevezetőkből is érdekes háttér-információkat tudhatunk meg a zeneművekről és azok rádiótörténeti szerepéről. A 80 éves a Magyar Rádió 6-os stúdiója összeállítás a híres terem építészettörténeti, rádiótechnikai jelentőségét méltatja, s felidézi a XX. századi magyar zenetörténetben betöltött kiemelkedő szerepét (kedd, 9.30).
