50 éves a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa

Lantos Györgyi szobrászművész alkotását Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke leplezi le. Az Emberi Erőforrások Minisztériumát Gerenday Ágnes, a Kulturális Államtitkárság szakmai tanácsadója, vezető főtanácsos, karnagy képviseli, aki koszorút helyez el a szobornál.

„ A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa 1964 novemberében Szíjjártó Jenő zeneszerző kitartó munkájának köszönhetően, Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara (CSMTKÉ) néven alakult meg. A kórusépítésben és -nevelésben kezdettől fogva segítségére volt a három további alapító tag: Janda Iván későbbi művészeti vezető, a népzenegyűjtéssel is foglalkozó Ág Tibor és Schleicher László. Az alapítók szándéka az volt, hogy a (cseh)szlovákiai pedagógusokból egy olyan kórust hozzanak létre, amely amellett, hogy magas szakmai színvonalon összeállított kórusműsorokkal gazdagítaná a hazai magyar közönséget-közösséget, a zenét oktató pedagógusok által az iskolákba is begyűrűzne, és sajátos szakmai műhelyként működne. Mindehhez a szükséges tudást kezdetektől fogva Vass Lajos magyarországi karnagy nyújtotta, s a havonta 3-3 napig tartó szakmai felkészítések során nagyon sok iskolai és vidéki kórus karnagyát is kinevelte. Néhány hónappal az akkor még 150 tagú kórus magalakulása után Szíjjártó Jenőnek (politikai okokból) távoznia kellett a kórus éléről. Helyét a kórusunkat 32 éven át fenntartó Csemadoknak a felkérésére Vass Lajos, az akkoriban Magyarországon amiatt mellőzöttnek számító vendégkarnagy vette át, mert az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverése miatt megtagadta az általa vezetett Honvéd Férfikar moszkvai hangversenyének a megtartását. Miközben a későbbiekben életre hívta a Röpülj Páva népzenei mozgalmat, az 1992-ben bekövetkezett haláláig rendkívüli vendégkarnagyként az intenzív munkával telő hétvégi összpontosításokon fejlesztette kórusunk hangzását, és emellett hatalmas tudásával nevelte az amatőr karnagyokat a Felvidéken” – idézte a kezdeteket Hecht Anna, aki 2007-től a jubiláló kórus elnöke és statutáris vezetője.

Miután megszűnt a Csemadok állami költségvetésből történő automatikus támogatása, az akkoriban hozzávetőleg 60 fős kórus 1996-tól anyagi nehézségek miatt kénytelen volt elszakadni a Csemadok-központtól. „Azóta kénytelenek vagyunk önálló civil szervezetként, az SZK belügyminisztériumában bejegyzett polgári társulásként, főként magyarországi alapítványi támogatásokból működni. Sem alkalmazottal, sem saját irodával nem rendelkezünk, de az anyagi nehézségeink mégsem nyomják rá bélyegüket műsoraink színvonalára. Mivel azonban a bejegyeztetéshez elengedhetetlen volt a székhely megjelölése, ezért az a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) révkomáromi székhelyével azonos: Villanytelep út 2, 945 01 Komárno. Kizárólag pályázati támogatásokból, „adókétszázalékokból” (számlaszámunk: Tatra banka, a. s. – 2924869012/1100) és adományokból biztosítjuk működésünket, mindig másutt gyakorlunk, s mindez sokkal több költségráfordítást igényel, mint egy városi kórus működtetése. Tagságunkat a Szlovákia teljes magyarlakta régióiból bejáró pedagógusok, karnagyok alkotják, ezért a havonta egy hétvégén (péntektől vasárnap délig) és egy szünidei héten tartott énekkari próbákhoz rendszeresen szállást, étkezési és útiköltséget kell biztosítani. Rendszeresen hangversenyeket adunk Szlovákia magyarlakta településein, felvállalva a karnagyképzést, hogy ezáltal is szolgálni tudja a magyar felnőtt kórusokat, valamint az iskolák gyermek- és diákkórusait. Mindez a kórustagoknak is sok-sok örömöt okoz” – folytatta a tájékoztatást.

A kórus Vass Lajos halála után is igényelte, hogy nagy tudású anyaországi karnagyok álljanak az élén. „1993-tól, négy éven keresztül a debreceni Tamási László Liszt-díjas karnagy, majd 1997-től tíz éven át Sapszon Ferenc Liszt-díjas karnagy és Bartók–Pásztory-díjas kiváló művész vállalta a vendégkarnagy szerepét, aki 2006 decemberében az akkor még Budapesten egyetemista Tóth Árpád Lantos-díjas karnagynak adta át a stafétabotot. Õ ma már Artisjus-díjas karnagy és zeneszerző. A CSMTKÉ 1994 novemberében, a jubileumi hangversenyen, Tamási László vendégkarnagyi időszakában vette fel a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa nevet. A kórus művészeti vezetését Józsa Mónika ArtD., a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem zenetanára 2006-ban vette át Janda Ivántól. Józsa Mónika karnagyunknak 2013. március 14-én Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta” – ecsetelte Hecht Anna.

A CSMTKÉ először 1965 áprilisában lépett fel Nagymegyeren, ám az első hivatalos bemutatkozása 1965. május 23-án volt a komáromi Jókai Napokon. Még ugyanebben az évben fellépett a Csehszlovák Rádió pozsonyi hangversenytermében és a budapesti Zeneakadémián, ahol Kodály Zoltán is meghallgatta a fiatal kórus szereplését – fűzte az elmondottakhoz.

Fennállásának első másfél évtizedében a CSMTKÉ számos külföldi fesztiválon és versenyen (Debrecen, Cork, Miedzyzdroje, Middlesbrough) vett részt, mindenhonnan komoly díjakkal, elismerésekkel tért haza. „ A CSMTKÉ 1985-ben, a Goriziai Nemzetközi Kórusversenyen az élvonalban végzett. 1995-ben (Tamási László vendégkarnagyi korszakában) a kórus 2. díjat nyert a bécsi Nemzetközi Franz Schubert Kórusversenyen, majd Sapszon Ferenc vezényletével 2000 decemberében 2. díjat kapott a Kodály Zoltán II. Magyar Kórusversenyen, és elnyerte a kötelező mű legjobb előadásáért járó különdíjat is. Ebben az időszakban jelent meg a „Vass Lajos emlékezete” című tanulmánykötet a Püski Kiadó gondozásában, s ekkor tüntette ki a Magyar Köztársaság elnöke Pro Cultura Hungarica-díjjal Janda Ivánt, valamint ekkor ítélte oda a Márai Sándor Alapítvány a Vass Lajos Kórusnak a Nyitott Európáért-díjat” – fejtette ki a kórus elnöke. Hozzátéve: 2007 januárjától sikertelenül szorgalmazzák azt, hogy a szlovák oktatási minisztérium a kórust az általa finanszírozott Szlovák Tanítók Kórusához hasonlóan – kiszámítható módon – anyagilag támogassa, figyelembe véve, hogy a kórus a magyar iskolák karvezetőinek módszertani képzésében egyedülálló szerepet vállal.

Komoly sikerekből azonban az anyagi gondok ellenére sincs hiány. Józsa Mónika ArtD. művészeti vezető és Tóth Árpád DLA vendégkarnagy vezetése alatt a kórus 2008 novemberében aranykoszorús minősítést szerzett, és (71 kórussal versenyezve) elnyerte a legjobb műsor-összeállításért járó különdíjat a prágai Adventi és Karácsonyi Kórusművek XVIII. Nemzetközi Kórusversenyén. 2009 márciusában az énekkarnak a Rákóczi Szövetség és az Esterházy Emlékbizottság Esterházy János Emlékérmet adományozott. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége e kórust 2009. december 16-án, Kodály Zoltán születésének 127. évfordulóján KÓTA-díjjal tüntette ki. 2010 januárjában, a Magyar Kultúra napján sikerrel szerepelt a budapesti Néprajzi Múzeumban. A kórus vendégkarnagya, Tóth Árpád DLA pedig nem csupán karnagyként kiváló, zeneszerzőként is sikeresen mutatkozott be.

„A felvidéki magyar költő, Koncsol László Csontok című versciklusára komponált a capella requiemet először a nagyváradi Olaszi Református Templom gyülekezete hallhatta. Azután még számos szlovákiai magyar településen hangzott el a teljes mű, bizonyos részletei 2010 decemberében a svájci Luganoban, majd 2011 februárjában Rómában is felcsendültek. A közönség a művet 2013. október 19-én hallhatta Kassán, a Felső-magyarországi Református Pedagógusok Konferenciáján” – árulta el interjúalanyunk.

2012-ben születésének 85. és halálának 20. évfordulóján a kórus két hangversenye a Röpülj Páva népzenei mozgalomban betöltött szerepéért Magyar Örökség-díjjal kitüntetett, Erkel-díjas zeneszerző, Vass Lajos emlékének szólt.

„A budapesti hangversenyt megelőző, Bónis Ferenc szakmai vezetésével tartott emlékkonferencián kórusunk krónikása, Horváth Géza foglalta össze Vass Lajos munkájának szlovákiai vonatkozásait és vezényelte a záró összkart: Vass Lajos Jókai Mór szövegére írt Jövendölés című művét. Egy héttel később Révkomáromban csendültek fel Vass Lajos művei kórusunk és a budapesti Vass Lajos Kórus előadásában. Ezen a hangversenyen Józsa Mónika és Tóth Árpád mellett Tamási László is vezényelt egy művet, és Duffek Mihály zongoraművész is közreműködött. A hangversenyt akkor is a Jövendölés zárta. Majd 2013. január 25-én a bécsi Stephansdomban, a magyarul celebrált VI. Balassi-misén énekeltünk a kardszentelő ünnepségen. 2013. március 9-én pedig a Budán, a Mátyás-templomban mutattuk be a Csontokat” – sorolta további sikereiket.

A jubiláns hamarosan a tengeren túli országokban is bemutatkozhat. „2013 nyarán Amerikából kaptunk meghívást 2014-re, egy háromhetes, 12 hangversenyből álló turnéra az Egyesült Államokba és Kanadába. A kórus meghívására vonatkozó első levelet, amely a hangversenykörút körülményeit, részleteit, az elvárásokat nagyvonalakban tartalmazza, Rt. Rev. Poznán Béla, Fairfield, Connecticut református püspöke juttatta el hozzánk, aki Rimaszombatból származik. Amikor 2012 novemberében hazalátogatott, kétszer is hallhatta kórusunkat – a II.Gömöri Kórusfesztiválon Rimaszombatban, ahol megismerhette a népzenéből táplálkozó repertoárunkat, és másnap a vasárnapi istentiszteleten Rimasimonyiban, ahol köztiszteletben álló vendégként aznap ő mondta az igét, mi pedig „tájoló koncertjeink“ keretében éppen ott szolgáltunk egyházi kórusművekkel az istentiszteleten. Meghívóleveléből kiderült, hogy a kórus kiutazásához szükséges anyagiakat nekünk kell előteremtenünk. Ezen költségek előteremtéséhez tavaly pályázati és szponzori támogatásokért folyamodtunk, de személyesen is hozzá kell járulnunk a kiadásokhoz. Mivel Somorján a Csalló Zenekar szponzorai anyagi segítséget ígértek a kiutazáshoz, Vass Lajos emlékét kórusunk a Csalló Zenekarral együtt próbálja majd feleleveníteni Kanadában és az Egyesült Államokban, a 2014. október 9-től 31-ig zajló hangversenykörút során. A magyar zenei kulturális örökség szolgálatában kórusunk nemcsak Szlovákiában, hanem az egész Kárpát-medencében jó hírnevet szerzett. Teljesítményünknek köszönhetően most alkalmunk lesz a tengeren túl is bizonyítani, a magyar kultúrának jó hírnevet szerezni, az anyanyelvi zenei örökség ápolását, a Vass Lajos-örökséget a nagyvilágban is bemutatni“ – újságolta portálunknak Hecht Anna.

Végül elmondta: szeptember 20-án 17 órától nagyszabású emlékünnepélyre várják a kórus munkája iránt érdeklődőket a volt Duna Menti Múzeumba, azaz a Kultúrpalotába. A Jókai-szobornál Stubendek László helyi Csemadok-elnök emlékezik majd Vass Lajosra. Fellép a Lakitelekről érkező Kösöntyű együttes és a somorjai Csalló Zenekar. Fél hatkor kezdődik Vass Lajos bronz mellszobrának a felavatása a múzeumi előcsarnokban és egy emlékkiállítás megnyitója, fél hétkor pedig a nívósnak ígérkező emlékhangverseny. 

„A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Jarábik Gabriella igazgatónő vezetésével már másfél éve foglalkozik a kórusunk munkájáról szóló „600 hónap, 600 dal” című vándorkiállítás megrendezésével. A szombati megnyitó után más településeken is látható lesz ez a Miklósi Péter és az SZMKM által a kórus krónikája alapján összeállított anyag, sőt, hamarosan elkészül egy angol nyelvű összefoglaló is. A jubileum alkalmából ajándékba megkaptuk Lantos Györgyi szobrászművész alkotását, egy Vass Lajost ábrázoló mellszobrot. Ugyanis a Lakiteleki Népfőiskola nemzeti szoborparkjában, Kodály és Simándy szobra szomszédságában 2010-ben avattak egy Vass Lajos-mellszobrot. Az avatásnál – mint Vass Lajos nevét viselő kórus – mi is tiszteletünket fejeztük ki, és szívmelengető érzéssel tapasztaltuk meg: a talapzat hátlapján kőbe vésték, hogy a nemzet karnagya, aki a Röpülj Páva népszerűsítésében vezéregyéniség volt, a mi kórusunkat, a Felvidéken haláláig vezette. Akkor határoztuk el, hogy Vass Lajosnak emléket állítva, mellszobrát mi is bronzból kiönttetjük, és egy 1,4 m magas gránit talapzaton a Felvidéken felállítjuk. Ehhez kórusunknak 2013 decemberében hathatós anyaországi segítséget és támogatást nyújtott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A szobor avatását eredetileg Révkomáromban, a református kollégium udvarán szerettük volna megvalósítani, azonban ehhez a Nyitrán székelő Állami Műemlékvédő Hivatal nem adta beleegyezését. További megfelelő helyszínnek ígérkezett a városi tulajdonban levő Tiszti Pavilon udvara, amely helyett a város Steiner Gábor szobrának a hajdani helyét ajánlotta, ami nem bizonyulna méltónak a szoborállításhoz. Így a mellszobrot most szombaton ideiglenesen a Duna Menti Múzeum előcsarnokában leplezzük le, de talán nem mondunk le a későbbi kültéri elhelyezéséről. A szoboravató beszédet Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke mondja, s a szobrot is ő leplezi majd le. Az est fénypontjaként fél héttől a múzeum dísztermében tartjuk kórusunk jubileumi hangversenyét. Annak keretében Boráros Imre Kossuth-díjas színművész mondja el a Gágyor Péter által kórusunknak írt verset, és felcsendül négy olyan mű is, amelyet e jubileumunk alkalmából élenjáró magyar zeneszerzők komponáltak nekünk. Továbbá fellép a helyi Concordia Vegyeskar is, amely karnagya, Stubendek István szintén Vass Lajos egykori tanítványa és nagy tisztelője. Végül lehetőség nyílik arra is, hogy kórusunkat köszöntsék az érintett szervezetek. Szeretettel várjuk a régi kórustagjainkat, pártolóinkat és a további érdeklődőket is“ – hangzott a kóruselnök meghívója.