A függőség eredője a félelem, gyógyítója lehet a család is - VIDEÓ
A függőség sosem egyetlen ember története. Mindig ott van mögötte egy kimondatlan hiány, egy seb, egy otthon, ahol valami elnémult, vagy épp sosem kapott hangot. Van, aki italba kapaszkodik, más drogokba, játékgépekbe, van, aki a csendbe menekül, de a gyökér ugyanaz, valahol útközben elveszítjük az önmagunkhoz és egymáshoz vezető utat.
Márk Tibor története is így indul. Egy tizenkét éves fiú történetével, aki egy iskolai nap után egyszerűen csak nem lép be a családi ház ajtaján, mert biztos benne, hogy otthon ismét a félelem, az elfogadatlanság és az értéktelenség érzése várja. Más játszótérre vágyott, mert Tibor azt mondja, a pirulák, porok, az üvegek, a tűk, a füst és a hosszúra nyúlt csöndek világa egy másik játszótérre vezet, ahol hamis replikát kap a békére és elfogadásra, főként, ha társaság is jár hozzá. Még ha később pontosan tudja is, hogy csak a pótlékok beszélnek hozzá.
Tibor nem tagadja, hogy saját függőségének eredője az apjával való kapcsolata volt. Egy olyan kapcsolat, amelyben a tekintély erősebb volt a szeretetnél, a szigor hangosabb az együttérzésnél.
- mondja, és a Biblia szavaival támasztja alá:
„És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz.”
Ezért tartja ma különösen fontosnak, hogy a fiatalok mellett a szülőkkel, tanárokkal, nevelőkkel is dolgozzon. Mert ahogy fogalmaz, a függőséget legtöbbször nem a gyerek, hanem a család piszkálja meg először.
Tibor évtizedeken át sodródott. Hajléktalanság, utcák, éjszakák, prostituáltak, majd időnként luxus, hamis szabadság, menekülés egyik végletből a másikba.
Addig a napig, amikor azt érezte, már nincs tovább. Amikor először fogalmazta meg, hogy mindegy, mi lesz az életével, vagy meghal, vagy valami másnak kell következnie. Sokan ekkor fordulnak Istenhez. Nála is így indult, egy kétségbeesett többórás ima, utolsó kapaszkodó.
Lukács evangéliumának szavai ekkor váltak valódivá számára:
„Úgy bánjatok az emberekkel, ahogyan szeretnétek, hogy bánjanak veletek.”
Ettől a pillanattól kezdve a gyógyulás nem csak az övé volt, hanem mindazoké, akik valaha szerették, ahogy a függősége sem csak az övé volt.
