2019. december 6., 18:28

Művelődési esték Királyhelmecen

A Királyhelmeci Művelődési Esték keretén belül ismét értékes műsort láthatott a nagyérdemű a közösségi házban. A Lorántffy Zsuzsanna BFT meghívására itt tartott előadást Kazinczy Ferenc születésének 260. évfordulója tiszteletére Nyíri Péter, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke a sátoraljaújhelyi Lavotta János Kamarazenekar közreműködésével.

Galéria
+5 kép a galériában

Az igazgató azzal kezdte mondandóját, talán kevesen tudják, hogy Kazinczy Ferenc egy nehézségekkel teli életutat járt be. Kassai működése /1786/ idején reményteljes jövő állt előtte, ám nem bontakozhatott ki, mert hivatala megszűnt, pályája kettétört. Már-már az egész irodalmi élet vezetése a kezében volt, amikor a Martinovics-féle összeesküvés miatt 1794. decemberében perbe fogták. Ezt 6 és félévnyi börtön követte, ahol a rettenetes körülmények ellenére is folyamatosan dolgozott. Volt, hogy rozsda, csokis papír vagy saját vére volt a tintája.

Hazatérve Széphalomra gazdálkodásba fogott, ám ezzel sem tudott egzisztenciát teremteni. Megesett, hogy még kenyér sem jutott asztalukra. A kúriát, ahol népes családjával élt, élete végéig sem tudta befejezni, annak csak egy kicsi részében éltek, ott nevelték gyermekeiket.

Ám a „rongyos” kastélyban is képes volt európai szintű teljesítményre. Vezéralakja lett a nyelvi megújhodásnak,

mert alkalmassá akarta tenni a magyar nyelvet világirodalmi rangú életművek megírására.  Számára mindig a leírt nyelv volt az igazán fontos, az irodalmi nyelvet magasabb rendűnek tartotta a köznyelvnél. Az irodalmat független művészeti ágként szerette volna látni, mert hitt a művészet nevelő erejében. Vallotta:

a művészi szép elvezet a jóhoz és az igazhoz.

Az előadó azt is kiemelte: Kazinczy nélkül az sem lett volna lehetséges, hogy 1844-ben a magyar nyelv államnyelvvé lépjen elő. Jobban szerette a veszélyes szabadságot a nyugodt szolgaságnál. Nyíri szerint nem igaz, hogy nem születtek saját szépirodalmi remekművei, sőt  nem mehetünk el szó nélkül levelezése előtt sem, hiszen 25 kötetnyi, mintegy 6000 darab levelet hagyott az utókorra. Tehát szépíróként is magasan jegyezhető. Szakmai és emberi nagyságához pedig kétség sem férhet. Legkisebb gyermeke, Lajos Aradon meghalt a magyar szabadságért.  

Az előadást követően a Lavotta Kamarazenekar lépett színre azokkal a zeneszámokkal, amelyeket anno Kazinczy is hallhatott, aki szerette és ismerte is a zeneirodalmat. Ahogyan azt a zenekar vezetője, Dombóvári János elmondta, az író a klasszikus zenén kívül a kor verbunkos muzsikáját is nagyon szívesen hallgatta. Első körben Lavotta három műve hangzott el, közöttük a híres Lassú magyar. Megemlítette továbbá, hogy Kazinczynak máig legszebb emléket Mosonyi Mihály állított, aki zongoraművet szerzett emlékére Hódolat Kazinczy Ferenc szellemének címmel. A Kazinczy-centenárium  hívta életre Mosonyi egyik fő művét is, a Kazinczy  soraira keletkezett kantátát /A tisztulás ünnepe az Ungnál…/
Galéria
+5 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.