Életre kelt a kassai honvédszobor

A kassai honvédszobor egykor a város főutcáján, a Szent Mihály-kápolna déli oldalánál állt. Az emlékművet a 9. honvédzászlóalj „vörössipkás” honvédjeinek a tiszteletére állították közadakozásból. A közvetlen gyűjtés mellett számos jótékonysági célú rendezvény bevételét ajánlották fel, de a szükséges összeg nem gyűlt össze, így Andrássy Dénes adománya révén vált lehetővé a szobor felállítása. Horvay János és Szamovolszky Ödön alkotásának, az egymás mellett álló, kezet fogó kuruc vitézt és az 1848-as honvédet ábrázoló, a két szabadságharcot párhuzamba állító bronzszobornak a felavatására 1906. szeptember 9-én került sor.

1918 decemberében a cseh legionáriusok bevonulásával kezdetét vette az atrocitásokkal kísért, húsz évig tartó első csehszlovák uralom Kassán. A következő év március 15-én a honvédemlékműnél tartott megemlékezés a megszállás elleni tiltakozássá vált. Megtorlásként a  magyar nyelvű cégtáblákat letördelték, a hatóság tűzparancsot adott ki az éjszakai kijárási tilalom megszegői ellen, majd 1919. március 17-én hajnalban ledöntötték a honvédszobrot. A ledöntött emlékmű körül másnap reggel spontán tüntetés alakult ki, a város polgárai nagy tömegben tiltakoztak, miközben elénekelték a Himnuszt és a Kossuth-nótát. A kivezényelt katonák először a levegőbe tüzeltek, majd egyikük a tömegbe lőtt, két embert, egy 37 éves nőt és egy 13 éves kislányt megölve. Később a megcsonkított szobor torzója a kassai Városi Múzeumba került, majd 1935-ben darabokra törték és beolvasztották.

A talapzatot a második világháború után szétverték, darabjait különböző épületek alapjába építették be, egy darabját pedig a Hernád partján ásták el. Ezt 1994-ben Halász György helytörténész kiásta lánya és Lukács József társaságában, de a kőtömb akkor még a helyén maradt. 2019 áprilisában került ismét napvilágra, amikor Orosz Örs és a Gombaszögi Nyári Tábor szervezőiből álló csapata megtalálta és kiemelte. A mintegy fél tonna súlyú kőtömb ezt követően a Magyar Jelenlét Házában kapott helyet, ahol nem sokkal később kiállításon mutatták be a szobor történetét.

Tasnádi Szandra budapesti származású, jelenleg Kassán élő szobrászművész úgy gondolta, hogy érdemes lenne újból elkészíteni a szobrot. Neve onnan lehet ismerős, hogy ő az alkotója a világ első Bud Spencer-emlékművének, amely a budapesti Corvin sétányon áll. A Felvidékre a Petőfi Sándor Program révén érkezett, amelynek a keretében a debrődi községi hivatalnál és Kassán, a Rovásnál tevékenykedik, és Gergely Papp Adrianna a mentora.

Mint elmondta, a honvédszobor újraalkotása nem kis feladatnak bizonyult, hisz a talapzat feliratos darabján kívül nincs más, kézzelfogható tárgyi emlék a szoborról, mindössze néhány, jellemzően nem túl jó minőségű fénykép alapján kellett dolgoznia.

– Nagyon nehéz szobrászati feladat százéves fekete-fehér képek alapján egy háromdimenziós dolgot létrehozni. Bízom benne, hogy sikerült olyannak megalkotnom, ahogyan valamikor a valóságban kinézhetett – mondja az alkotó. Hozzáteszi, az eredeti emlékmű méreteiről sem maradtak fenn adatok, a fotók alapján körülbelül 3-3,5 méter magas lehetett. A most elkészült kis méretű reprodukció valamivel több mint 40 centiméteres, s önmagában ez a kicsinyítés is kihívást jelentett.

– Egy kis méretű változaton azért egy kicsit át kell írni a formát. Minél nagyobb a szobor, annál részletgazdagabb, annál nagyobb szobrászati feladat. Ugyanakkor a kicsinyítés is nehéz, mert olyan formát, ami nagy méretben lett kidolgozva, kis méretben kell tömöríteni. Volt néhány részlet, amit egyszerűen muszáj volt elengednem, nem mintázhattam meg, mert kicsiben nem lehet reprodukálni.

Tasnádi Szandra azt is elárulja, hogy a szobor megrendelője a párja, Kádár Attila, a Magyar Közösségi Összefogás parlamenti képviselőjelöltje, aki az első példányt, a sajátját felajánlotta a kassai Csemadok, a Szakkay József Szakközépiskola és a Kikelet Ifjúsági Közösség által szervezett Hagyományos kassai magyar bál tombolájába. Hozzáfűzte, készül majd egy sokszorosító forma, amivel másolatokat lehet készíteni önthető anyagból, például gipszből vagy bronzból. Tasnádi Szandra azt szeretné, ha minél több helyre eljutna a szobor, akár magánszemélyekhez, akár különböző szervezetekhez, múzeumokhoz, amelyekből már több jelezte, hogy igényt tartana rá. A cél a honvédszobor emlékének az őrzése, történetének a továbbéltetése.

Tasnádi Szandra reméli, hogy akik találkoznak az újraalkotott változattal, átérzik, hogy mit képvisel.

– Megtisztelő számomra, hogy újraalkothattam két fantasztikus szobrász művét, a magyarság megsemmisített szimbólumát. Azt hiszem, ez szobrászként egy szent feladat.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2020/6. számában)