2014. augusztus 19., 15:40

Wohlmuth Ferenc vértanú-papról szóló monodrámát mutattak be Révkomáromban

RÉVKOMÁROM. Újabb lélekemelő monodráma felvidéki ősbemutatóját tartották hétfőn este a Selye János Gimnázium dísztermében. A „VÉRTANÚ KRISZTUS EREJÉBÕL – Wohlmuth Ferenc keresztútja“ című egyházi témájú, egyfelvonásos színmű magyarországi ősbemutatójára vasárnap Császár község római katolikus templomában került sor.
201408191541030.pap01.jpg
Galéria
+3 kép a galériában

 

A háromszereplős darab Komárom-Esztergom megye hajdani jeles és népszerű vértanú-papja, Wohlmuth Ferenc atya (1855, Sopronnyék – 1919, Császár) életéről és a 95 évvel ezelőtt bekövetkezett haláláról szól. Õt a Magyar Tanácsköztársaság idején, 1919. június 5-én koholt vádak alapján koncepciós perben végezték ki a Komárom-Esztergom megyében található Császár községben. A mű megírására és megrendezésére a jelenlegi császári plébános, a vajkai születésű Író Sándor atya kérte fel Tarics Pétert, aki 2010-ben szívesen tett eleget e kérésnek, ám a bemutatót csak most, a jubileum alkalmából tartották meg. A révkomáromi előadás előtt Beke Gyöngyi, Császár polgármestere, továbbá Író Sándor, a község jelenlegi plébánosa és Elek László, révkomáromi esperes-plébános szólt a jelenlevőkhöz.

Író Sándor atya portálunknak elmondta: Tarics Péter Mindszentyről írt monodrámája láttán döntött úgy, hogy felkéri őt egy Wohlmuth Ferencről szóló színmű megírására. „Amikor úgy véltem, eljött a darab megírásának ideje, e célból felhívtam őt, és rögtön igent mondott. Nagy örömmel fogadtuk a döntését, s az atya halálának a 95. évfordulójára időzítettük a darab bemutatását és a róla írt német mű magyar nyelvre történő lefordíttatását is. Úgy érzem, hogy a produkcióval sikerült az emberekhez közelebb hozni vértanú-papunk életútját. Azt minél több emberrel meg kell ismertetni, hiszen jó példát mutat: miként kell igazi hazafinak és áldozatkész hitvallónak lenni. Imádkozzunk, hogy mi is minden helyzetben helyt tudjunk állni, meglegyen az ahhoz szükséges lélek-jelenlétünk!“ – hangsúlyozta a plébános.

A színmű az 1894 és 1919 között Császár településen történt borzalmakat mutatta be. Kiemelkedő alakítást nyújtott Wohlmuth Ferenc szerepében a „Tarics-rendezésekből“ már jól ismert Jónás Csaba Was Albert-díjas előadóművész. Lantos-Lőwy Bertalan, a tatai terrorcsapat vezetőjének szerepében Jóba Istvánt, Szabó Géza káplánéban pedig Kulich Lászlót láthatta a közönség.

Az 1. képből kiderül, hogy 1894-ben a 39 éves Wohlmuth Ferencet, a sopronbánfalvi karmelita apácák lelki igazgatóját Császár településre nevezték ki plébánosnak. A legszentebb elhatározással látott munkához, mindig az ökumenizmust tartva szem előtt, hiszen Császár 2400 lakosa közül mindössze 700 volt a katolikus egyház tagja, 1700 pedig református. Isten házába hívott mindenkit, a Nagy Prédikációskönyvéből prédikált, Jézus feltételen követésére buzdított, a felebaráti szeretetet hirdette, a betegeket látogatta, Isten igazi szolgájává vált. A császáriak nagyon megkedvelték őt.

A 2. képben az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásáról, Szent István országának felbomlásáról, a Magyarországon uralkodó teljes politikai-társadalmi káoszról és a forradalmi kormány megalakulásáról szerez tudomást a néző. A kommunista Tanácsköztársaságban Kun Béla agresszív terrorlegényei segítettek minden értéket tönkretenni és teljesen megsemmisíteni az egyházat az országban. Ennek része volt a vallásgyakorlás teljes betiltása, illetve a papok üldözése és kivégzése is. A 25 éve Császár községben szolgáló Wohlmuth Ferenc a rettenetes hírek hallatán egyre jobban aggódott a község jövőjéért, s közben megkapta Mindszenty József zalaegerszegi plébános buzdító levelét.

1919 júniusának első hetében egy Pápára tartó repülőgép műszaki hiba miatt leszállt Császár határában, s a magyarul nem tudó cseh pilóták azt a hírt terjesztették, hogy megbukott a kommunizmus – derült ki a 3. képből. A falubeliek a hír hallatán fellelkesedtek és bezárták a kommunistákból álló helyi munkástanácsot a községházára. Wohlmuth a községházára ment, hogy beszéljen a munkástanács tagjaival. Azzal a szándékkal tette ezt, hogy megmentse a lelküket és gyónásra bírja őket. Bár elítélte a tagok cselekedeteit, mégis szabadon bocsátásukat kérte, s egyben azt, hogy haladéktalanul adják át a hatalmat az újonnan megalakult császári nemzeti tanácsnak. Időközben azonban a direktóriumból sürgönyt kapott, amelyből arról a borzasztó hírről értesült, hogy a 600 felfegyverzett vöröskatonából álló tatai terrorcsapat megérkezett Császárra. Wohlmuth Ferenc plébánost is letartóztatták, majd a hirtelen összeverbuvált kommunista „népbíróság” elé állították, ahol koholt vádak alapján – koncepciós perben – elítélték és gyorsan kivégezték. „Kegyelemből“ nem lőtték őt agyon, hanem kötél általi halálra és teljes vagyona elkobzására ítélték. A 64 éves pap a kivégzés előtt elbúcsúzott a híveitől és káplánjától, akire bízta a plébániát, gazdaságát, magánvagyonát és rokonainak a gondozását. Helyi módos gazdák értékes ökröket ajánlottak fel szeretett plébánosuk szabadon bocsátásáért cserébe, mégis meg kellett halnia. A vörösök az egész falut kirendelték a kivégzés helyszínére, a falu főterére. Mikor Ferenc atya nyakán volt már a hurok, híveihez szólt az atya, s mondta el hitvallását az emberek felé fordulva. Az ott elhangzottak olvashatók Wohlmuth Ferenc császári síremlékén is: „Elmegyek, mert elveimért pusztulnom kell. Sokat dolgoztam értetek, hogy boldogok legyetek. Ezért csak imáitokat kérem. Isten veletek!”. A másoknak sosem ártó pap hosszú perceken át agonizálva lépett át a halál küszöbén. Holtában is meggyalázták, mikor a négy égtáj felé lóbálták a holttestét az akasztófán.

A darab végén Szabó Géza káplán méltatta Wohlmuth papi tevékenységét és vértanúságának jelentőségét, hangsúlyozva: az egész életében áldozatkészségéről ismert atya utolsó áldozatul önmagát hozta. A színmű a káplán imájával fejeződött be. A közel egyórás monodráma mondanivalóját ahhoz illő zenerészletek erősítették. Állítólag Wohlmuth Ferenc temetésén – a vörösök fenyegetése ellenére – a környékbeli papok is részt vettek, és őt a temető közepén temették el, az egyik korábban elhunyt káplánja mellé. 

A bemutató után Beke Gyöngyi nyilatkozott portálunknak. „Személyes kötődés fűz a történtekhez és a darabhoz, ugyanis az én dédnagyapám volt azoknak a gazdáknak az egyike, akik ökröket ajánlottak fel Wohlmuth Ferenc szabadon bocsátásáért cserébe. Gyermekkoromban hallottam a történtekről, de a szocializmus éveiben csak suttogva emlegethettük mindezt. A Tarics-monodrámában az írói szabadság is megnyilvánul, és hát egy órában kellett összesűríteni a hajdani eseményeket. Valójában az történt, hogy a rokonaim próbálták jobb belátásra bírni Lantos-Lőwy Bertalanéket és a bírákat – időhúzás végett minden földi jóval kínálgatták őket, hátha közben valami csoda történik. Sajnos, nem sikerült megakadályozniuk az atya felakasztását, mert a terrorlegények véleménye az volt: a csuhásnak lógnia kell. Előtte a jelenlegi polgármesteri hivatalban őrizték, a községháza előtt akasztották fel őt. A darabbal kapcsolatban még elmondanám: szerintem Wohlmuth Ferencet a valóságban a látottaknál visszafogottabb, sokat betegeskedő, gyenge fizikumú, ám lelkiekben nagyon erős ember volt. Ennek tudatában is úgy vélem, hogy egy szívhez szóló produkció született“ – mondta el Császár polgármestere.

Hozzáfűzte: a tragédiát a falu népe mindmáig magában hordozza. A rendszerváltás után felállították az ökumenizmus híveként ismert atya síremlékét a helyi temető közepén, és emléktáblát helyeztek el a kivégzés helyszínén, azaz a községháza falán.

„ A kommunista diktatúra idején össze kellett törni az emléktáblát, de akit ezzel megbíztak, sokáig a padláson rejtegette a táblát, majd az a 90-es években visszakerülhetett a községi hivatal falára. Katolikus templomunk előtt az életnagyságú szobra áll, tavaly pedig létrehoztuk a nevét viselő alapítványt, amelynek reformátusként én is a tagja vagyok, s ez büszkeséggel tölt el. Síremlékét idén tavasszal már ez az alapítvány újíttatta fel, amely küldetése az atya emlékének és az általa képviselt értékrendnek az ápolása. Kapcsolatba léptünk a szülőfalujában, Sopronnyéken (ma Necknemarkt Burgenlandban) működő Wohlmuth Ferenc Alapítvánnyal is. Az atya halálának egy-egy évfordulója alkalmából rendszeresen zarándokok érkeznek Császárra, hogy emlékezzenek szülőföldjük mártírjára. A hős lelkű pap életét és vértanúságát szülőfalujának jelenlegi plébánosa, Konrad Haspel írta meg: "Für euch abgemüht" címmel. A hajdani bűnösöknek meg kell bocsátanunk, de a történteket sosem szabad elfelednünk!“ – hangsúlyozta a polgármester.

Az új produkció Felvidékről indul Kárpát-medencei körútjára – árulta el Tarics Péter, a darab írója és rendezője. Hozzátette: már több meghívást kaptak, elsősorban Komárom-Esztergom megye településeiről, amelyeknek eleget is tesznek. „Egyrészt Wohlmuth Ferenc életútját és mártírhalálát szeretnénk minél több nézővel megismertetni, másrészt a darabbal a katolikusok és reformátusok közti barátságot, az ökumenizmust szeretnénk sokfelé hirdetni. E téren jó példával jár elöl a Komáromhoz közeli Császár község, amely lakosainak a kétharmada református, az ott élők mégis követendő módon őrzik a hajdani katolikus atya emlékét, s a református polgármestert őszinte barátság fűzi a helyi katolikus paphoz. Várjuk a hozzájuk hasonlóképpen gondolkodó érdeklődők további meghívásait is, hiszen ilyen településeken nagyon jó érzés fellépni“ – zárta tájékoztatását Tarics.

201408191541030.pap01.jpg
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.