2021. október 24., 16:50

Venczel Vera, akibe egy ország volt menthetetlenül szerelmes

Gondolom, velem együtt nagyon sokan voltunk menthetetlenül szerelmesek Venczel Verába. Szentirmay Katinka, Vicuska – talán elég ezt a két filmszerepét említeni, s ő évekig naponta zsákszámra kapta a szerelmes leveleket. Mindkét filmet Várkonyi Zoltán rendezte, aki legendásan értett a tehetségek felfedezéséhez. Pártos Erzsi akkor biztosra vette, hogy csakis ő lehet majd Ruttkai Éva utóda a Vígszínházban. Nem lett, karrierje megtört, s bár mindent megtett azért, hogy képes legyen kitörni Vicuska árnyékából, s nem egy káprázatos alakítással örvendeztette meg közönségét (Pillangó, A kör négyszögesítése, Ida regénye, A vörös oroszlán), fontos szerepek és elismerések mentek el mellette. Ahogy nem élte meg a 75. születésnapja alkalmából készült könyv megjelenését sem, amely a napokban jön ki a nyomdából. Örökre elkísérte viszont a közönség szeretete,  s miután a Vígszínház alig pár órája közölte a halálhírét, az felrobbantotta az internetet.

venczel vera
Fotó: Fortepan.hu
Venczel Vera az Egri csillagok c. film forgatásán.

Venczel Vera tulajdonképpen édesapja egykori álmát valósította meg, aki színész szeretett volna lenni, de nem adatott meg neki. Vera már középiskolás korában Makay Margitnál tanult, s nem volt kérdéses, első nekifutásra felvették a színművészetire, Pártos Géza osztályába. Osztálytársai között találjuk a korán elment Kiss Istvánt, de Koltai Róbertet és Molnár Piroskát is. Ekkor már túl van első filmszerepén, Esztergályos Károly Egy csónak visszafordul című filmjében. A film nem arat osztatlan elismerést, a rendező viszont elveszi Verát feleségül. Évekkel később, már a válásuk után készül el a Pillangó című film Móricz Zsigmond regényéből (partnere itt Kozák András), amely mindkettőjük számára meghozza a világhírt, hisz Vera a Monte Carlo-i Tévéfilm Fesztiválon megkapja a legjobb női alakítás díját. De ekkor Vera már egy ország Vicuskája, ugyanis Várkonyi a főiskola szabályzatát önkényesen felrúgva, kikéri az akkor mindössze 20 éves Verát a Jókai Mór regényeiből készült Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán filmjeibe Szentirmay Katinka szerepére. A szüleit a legendás színészpár, Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva játsszák, a szerelmét, Kárpáthy Zoltánt pedig az a Kovács István, aki majd az Egri csillagokban is a párja lesz.

venczel vera
Fotó: Archívum
A Venczel Verát ábrázoló festmény a füleki művész, Jacsmenyik József munkája.

A végső döntés persze itt is Várkonyié, de példátlan módon az Ifjúsági Magazin megszavaztatja az olvasóit, akik őket akarják látni Cecey Éva és Bornemissza Gergely szerepeiben.

Egy egész ország rajong értük, Verát Fábri Zoltán is hívja az Isten hozta őrnagy úr! című opusába, amelyet Örkény István Tóték című kisregénye-drámája alapján forgat. Az őrnagy, ahogy a színpadi változatban is, most is Latinovits Zoltán. A filmes szerepek mellett Várkonyi a Vígszínházban is foglalkoztatja (hisz hová máshová is szerződhetett volna, bár osztályfőnöke is szerette volna a Madáchba csábítani), elég, ha csak A nyár, A kör négyszögesítése vagy a Ványa bácsi című előadásokra gondolunk. Ez utóbbi első címszereplője szintén Latinovits, majd a színházból való viharos távozása után Tomanek Nándor veszi át a szerepet. Előbbivel tévéfelvétel készült (ezt később letörölték), utóbbival rádiófelvétel (ezt megőrizték). Asztrov Darvas Iván, Jelena Andrejevna Ruttkai Éva. Ideális Júlia is lehetett volna, pechjére ezt a szerepet pár évvel a Vígbe való érkezése előtt az akkor már majdnem 40 éves Ruttkai eljátszotta előle Latinovits oldalán. Kárpótlásul ő lehet az első magyar hangja Olivia Hussey Júliájának. Rómeó (Leonard Whiting) magyarul Fodor Tamás hangján szólalt meg. Ekkoriban találja meg Zsurzs Éva is A fekete városba, amelyben már Nagy Gábor a partnere, s a részben Felvidéken forgatott sorozatban a magyar színház olyan legendáival létezhet együtt, mint Bessenyei Ferenc, vagy az egyik utolsó filmszerepét abszolváló Kiss Manyi és Pécsi Sándor. A Ványa bácsi után viszi színre Horvai István, az orosz lélek tűpontos ismerője Gorkij Barbárok című darabját is. Venczel Vera egy megunt feleséget játszik Koncz Gábor oldalán, aki egy pillanatra sem adja fel, s karcosan ragaszkodik a számára így is támaszt jelentő férfihez. Nagy alakítás, amely mutatja, Vera túl tud lépni a naiva szerepkörön, amelybe annyian beskatulyázták. Ezt markánsan bizonyítja az Ida regénye című, Gárdonyi-regényből készült tévéfilmben is Oszter Sándor oldalán.

Venczel Vera
Fotó: Gécse Attila
Venczel Vera Rimaszombatban.

Várkonyi halála után mintha egyre kevésbé gondolkodnának benne anyaszínházában, vannak időszakok, amikor havi egy-két estén lép színpadra pár perc erejéig.

De Venczel Vera sose lesz hűtlen szeretett színházához, de egy-egy szerepet elvállal másutt is, így Gábor Miklós hívja a Tasso című Goethe-darabba a Várszínházba, Karinthy Márton a Büszkeség és balítéletbe saját budai kisszínházába, ahogy Cserje Zsuzsa több előadásában is játszik. Volt férje a Nóra címszerepével ajándékozza meg a tévében, s egy Mándy-hangjáték a kritikusok díját is meghozza a számára. A kilencvenes években találkozik Zsótér Sándorral, aki szinte újra felfedezi őt, több vígszínházi előadásában (A kaukázusi krétakör, Búcsúszinfónia, A kék madár)  is fontos szerepet kap tőle. De Szabó István és Bacsó Péter is meghívja egy-egy filmszerepre. Fesztbaum Béla a Víg idősödő sztárjaival játszatja el a Molnár Ferenc írásaiból készült Monokli című előadását, amelyben ismét együtt bolondozhat Kern Andrással, Szegedi Erikával, Halász Judittal, Tahi Tóth Lászlóval, Harkányi Endrével és Lukács Sándorral. Elmegy mellette viszont a Száz év magány Ursulája, s nem egy olyan szerep, amely érte kiáltott már messziről. Alföldi a Julius Caesarban, míg Eszenyi a Hegedűs a háztetőnben ad neki kicsinyke, hozzá nem méltó szerepet. Ez utóbbi egyik előadásán súlyos balesetet szenved, hosszú hónapokat kell kihagynia, de ekkor még visszatér. A szintén Eszenyi rendezte Hamletben Kútvölgyi Erzsébettel együtt ők a sírásó(k). S kap egy óriási lehetőséget, a Házi Színpadon eljátszhatja Bodor Böbe rendezésében a Szepes Mária írásából készült A vörös oroszlánt. Másfél óra, s több száz év egyedül a színpadon.

Amikor a kilencvenes években Budapestre kerültem, életem egyik nagy vágya volt, hogy dolgozhassam vele. Megadatott, bármennyire is nem hittem benne, elfogadta a meghívásomat a Rátkai Klubba a Kulcsár Tibor-emlékestre, ahol egy fiatal (nem színművészetis) egyetemista, a rimaszombati Juhász László volt a partnere. Az estet később Pozsonyban is megismételtük a Pozsonyi Casinóban. De sikerült elcsalnom férje, az iparművész, Czapp György szülővárosába, Rimaszombatba is, ahol a Pósa Lajos Kávéház estjén idéztük meg pályája fontosabb állomásait.

Egy ország szeretete kísérte végig az életét, s ez kárpótolta a fontos szerepek és az annyira megérdemelt díjak (bizonyára sokunknak hihetetlen, de nem kapta meg a Kossuth-díjat sem) elmaradásáért. A Halhatatlanok Társulata örökös tagja lett, parányi lábnyoma az Operettszínház előtt őrzi az emlékét, s közönsége halhatatlan szeretetét. 

Alig két nappal a halála előtt – amikor gratuláltam neki a Magyar Művészeti Akadémia elismeréséhez – kaptam tőle egy rövid üzenetet: „Drága János! Remélem, jól van! SZERETETTEL gondolunk Önre!” – írta.

Drága Vera, hihetetlenül boldog vagyok, hogy ismerhettem.

Megosztás