2022. augusztus 16., 12:54

Utolsóként III. Andrást koronázzák királlyá a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen

Liturgikus királylegendaként mutatja be kiválasztott Árpád-házi királyaink életét 2013 nyara óta Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgató-rendezője művésztársaival együtt – jelképesen a Nemzeti Emlékhelyen, a magyar uralkodók egykori koronázó és temetkezési helyén. Már gőzerővel folyik a X. Koronázási Szertartásjáték próbafolyamata – e helyszínen és a színház falai között készül Az utolsó aranyágacska című előadás. III. András történetét az augusztus 18-i sajtópróba után, amelyre portálunk is meghívást kapott, augusztus 19-én, 20-án és 21-én 21 órától láthatja majd a közönség.

Utolsóként III. Andrást koronázzák királlyá a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen
Fotó: Fejér-Erdélyi Teréz
Horváth Csaba koreográfus Szikora János rendezőnek magyaráz az egyik próbán

„Szikora János és csapata felépíti a magyarok lelkében Szent István bazilikáját” – írtam a 6. Koronázási Szertartásjáték után megjelent cikkemben. Akkor az Aranybullát megfogalmazó királyunkról szóló, II. András, a csillaghullásban álmodó című, színészek és történelmi óriásbábok közreműködésével bemutatott produkciót csodálhattuk meg. Az idei ünnepi hétvégén pedig Az utolsó aranyágacska című előadás által III. András történetét idézik fel annak alkotói, szereplői. Hagyományosan a Rákóczi Szövetség fiatal táborlakói képezik a statisztéria jelentős részét, kivéve részüket a táncokból, sőt, olykor kisebb szerepekben is megcsillogtathatják a tehetségüket.

Utolsóként III. Andrást koronázzák királlyá a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen
Fotó:  Fejér-Erdélyi Teréz
A korábban megkedvelt óriásbábok az idei produkcióból sem maradhatnak ki

„Amikor az István, a király 25. előadásának megrendezésére készültem, a kisfiam megkérdezte, hogy István király hol van eltemetve. A pontos választ Hankó Ildikó történész-archeológus Királyaink tömegsírban című könyvében találtam meg: a volt székesfehérvári bazilika területén levő, Osszárium-tömegsírban, ahol megszámozott, leforrasztott érckoporsókban több egykori királyunk összekevert csontjai találhatók. Bár akkor még nem Székesfehérváron éltem, ám ez a megrázó élmény bennem maradt, majd a székesfehérvári színházigazgatói pályázat kiírásakor feltört a múltból. Megfogadtam, hogy ha megnyerem a pályázatot, akkor minden eszközzel megpróbálom elérni azt, hogy a jövőben hasonló kérdésekkel már ne lehessen zavarba hozni a szülőket. Beírtam a pályaművembe azt, hogy a volt koronázóvárosban minden évben szeretnék egy olyan történelmi szertartásjátékot csinálni, amelyben a koronázási szertartás rekonstruálása mellett az Árpád-ház nagy uralkodóinak az élettörténetét liturgikus királylegendák keretében mutatnánk be” – fogalmazta meg korábban médiacsaládunknak a szertartásjátékokkal kapcsolatos szándékát Szikora János.

Utolsóként III. Andrást koronázzák királlyá a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen
Fotó:  Fejér-Erdélyi Teréz
Szikora János és csapata felépíti a magyarok lelkében Szent István bazilikáját...

Azt is elárulta, hogy e nemzettudat-erősítő tervét eleinte nem mindenki fogadta osztatlan lelkesedéssel:

Az ígéretemmel nyertem, ám ez számomra sokkal többet jelentett a győzelemnél. Mivel a városvezetés régóta ilyesmire várt, ezért koronázási szertartásjátékunk gondolata megkapta annak erkölcsi és anyagi támogatását. Nem mindenki fogadta azonban osztatlan lelkesedéssel tervünket. A Nemzeti Emlékhelynek számító romkert fölé, az eredeti koronázási helyszínre színpadot ácsolni sokak szerint szentségtörést jelent. Eleinte kaptunk hideget-meleget, s tervünk ellenzői tüntetést is szerveztek. Később azonban ők is megértették, hogy ez jóval több egy színházi produkciónál. Szakrális eseménynek is minősül, amit minden nyáron nagy várakozás előz meg. Azt a célt szolgálja, hogy a közönség visszautazzon a múltba, s maga is részesévé váljon e szent helyen zajló, nemzettudat-erősítő ceremóniának”.

Miután komoly kutatómunka előzte meg legjelesebb Árpád-házi királyaink kiválasztását, a jeles rendező kitűzte a nagy célt, hogy e szertartásjátékokkal 2022-ig, az Aranybulla kihirdetésének 800. évfordulójáig szeretne eljutni. Kiválasztotta történelmünk nagy sorsfordító királyait: Szent Istvánt, Szent Lászlót, Könyves Kálmánt, II.(Vak) Bélát, III. Bélát, II. Andrást, IV. Bélát, Kun Lászlót és III. András királyt, akinek az életét idézte meg e szertartásjáték-sorozattal. Egy kivételtől eltekintve (2020-ban a székesfehérvári Aranybulla-emlékműnél állt a színpad) e szertartásjátékok mindegyike a Nemzeti Emlékhelyen, valódi szakrális térben valósult meg.

Utolsóként III. Andrást koronázzák királlyá a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen
Fotó:  Fejér-Erdélyi Teréz
Hagyományosan a Rákóczi Szövetség fiatal táborlakói képezik a statisztéria jelentős részét

Idén, az Árpád-házi királyok történetét feldolgozó előadássorozat a végéhez ér, mivel III. Andrással, „az utolsó aranyágacskával” 1301-ben kihalt a dinasztia. Szikora János forgatókönyvíró-rendező szerint a jubileumi produkció kissé más lesz, mint amilyenek az eddigiek voltak:

A koronázás szakrális pátosza mellett megjelenik egy olyan, az uralkodóval szembeni kritikai hang, ami idáig soha nem hangzott el. Ez a két dolog, a pátosz és a kritikai hang egy nagyon érdekes feszültséget ad majd az előadás végének annak érdekében, hogy utána egy váratlan fordulat születhessen meg, amit nem tudok másképp jellemezni, mint egy apoteózist. Idáig valamennyi előadás zárómozzanata a korona apoteózisa volt, a megdicsőülés. Ez most sem marad el, csak nem a koronázásra szűkül, hanem történelmileg nagyobb léptéket kap, ez már a magyar államiság, a magyar nemzet megmaradásának az apoteózisa”.
Utolsóként III. Andrást koronázzák királlyá a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen
Fotó:  Fejér-Erdélyi Teréz
Varga Lili (Boldog Erzsébet) Nagy Attila Józseffel, a színház művészeti főtitkárával

Az utolsó Koronázási Szertartásjátékot az augusztus 18-i sajtópróba után augusztus 19-én, 20-án és 21-én 21 órától láthatja majd a közönség. A színház sajtóosztályának tájékoztatása szerint

ismét grandiózus színpadon, hatalmas szereplőgárdával valósul meg a látványos előadás. Horváth Csaba koreográfus hatalmas tömegeket mozgat a színpadon, akik majd betáncolják a teret. Azért sem véletlen, hogy a próbafolyamat során a Vörösmarty Színház nagyszínpadán is folyamatos a munka, hogy a helyszínen a táncosok már a kész díszletben próbálhassanak. Summa summarum, az előadás szépen kezd összeállni, köszönhetően azoknak a színházi háttérdolgozóknak is, akik reggeltől estig a próbák vérkeringésének ütőerén tartják kezüket, és rettentő profizmussal fogják össze a munkát”.

A főbb szerepeket a következő színművészek játsszák: Sarádi Zsolt (III. András), Varga Lili (Boldog Erzsébet), Mihályi Győző (Lodomér érsek), Egyed Attila (Kőszegi Iván), Varga Gabriella (Morozini Tomasina - III. András anyja), Ballér Bianka (Estei Beatrix), Sághy Tamás (II. András), Lábodi Ádám (IV. Béla), Závodszky Noémi (Mária, szicíliai királyné), Körtvélyessy Zsolt (Öreg király), Szikora Ármin (a gyermek III. András) és Ladányi Júlia (Fenenna - III. András első felesége). Szikora János az első rendelkezőpróbák után így fogalmazott: „Abszolút bizakodó vagyok. Annyit kínlódtunk, hogy ez egyáltalán létrejöjjön, s annak ellenére, hogy vannak problémák, azért mennek a dolgok. Készségesen alakulnak. Ami a legfontosabb, hogy a forgatókönyvben elég pontosan leírtam, amit elképzelek, és azt nagyjából eddig meg is tudtam csinálni”.

Utolsóként III. Andrást koronázzák királlyá a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen
Fotó:  Fejér-Erdélyi Teréz
A színházi táncpróba egyik részlete

Az előadásra megvásárolt belépőjeggyel a Szent István Király Múzeumban ingyenesen látogatható meg a Királyok és Szentek - Az Árpádok kora című kiállítás. Kedvcsinálóként tekintsék meg Fejér-Erdélyi Teréz által a próbákon készített fotókat! Természetesen, majd a látott produkcióról is beszámolunk...

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.