Útkereső Peer Gynt – soproni és határon túli színművészekkel
Nagy kihívás előtt áll a Soproni Petőfi Színház és a Csavar Színház társulata, amelyek a Kossuth-díjas Boráros Imrével és további vendégművészekkel együtt november 30-án Sopronban, december 15-én Dunaszerdahelyen, majd más felvidéki helyszínen is bemutatják Ibsen Peer Gynt című verses életútdrámáját.
A soproni társulat igazgató-főrendezője, a Jászai-díjas Pataki András által rendezett darab örök érvényű, fajsúlyos mondanivalójához különleges látvány is párosul – tudtuk meg a címszereplőt alakító Gál Tamás Jászai- és Deszka-díjas felvidéki színművésztől.
"Az előbbi sikerét bizonyítja, hogy azt nemrég Párkányban már 55. alkalommal mutattuk be, s játsszuk tovább. Most pedig egy nagyobb lélegzetű darabot, Ibsen Áprily Lajos által fordított Peer Gyntjét választottuk, amelybe a soproni, valamint felvidéki színészeken kívül az egyik legismertebb vajdasági kollégánkat, a Dovre apót alakító, Jászai-díjas Kovács Frigyest is meghívtuk, sztárvendégünk pedig a Gomböntőt játszó Eperjes Károly Kossuth- és Jászai-díjas színművész” – mondta el Gál Tamás.
Az előadás rendezője a dunaszerdahelyi származású Pataki András. A november 30-i soproni bemutatót december 15-én követi a dunaszerdahelyi előadás, amely a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központban kerül megrendezésre.
Egyébként a Csavar Színház a Jóka ördöge című előadását is ott mutatta be, ekképp felmérve, hogy a város és a környék lakossága részéről mekkora érdeklődés, igény mutatkozik egy esetleges helyi színház előadásai iránt.
Tamás azt is elárulta, hogy február 8-án a Komáromi VMK-ban, 10-én a Szlovák Nemzeti Színházban, március 29-én Füleken, május 21-én pedig Rimaszombatban ugyancsak bemutatják a sokszereplős, s a műszaki feltételek, illetve a látvány szempontjából is igényes, akciójelenetekkel és akrobatikus erőelemekkel színesített, forgószínpadon játszható előadást.
Madarász János az ország nagy zenés produkcióinak, így az Ákos-koncerteknek is fénytervezője. Ő hatásosan, egyedien világítja majd meg az egyes jeleneteket. Oberfrank Péter Liszt-díjas, Érdemes Művész zenei vezetőként, Varga Gábor, a soproni dzsesszélet kiemelkedő képviselője a zenei aláfestéssel, Rovó Péter a szereplők mozgásvilágának kialakításával, Katona Imre dramaturg pedig a tanácsaival munkálkodik a siker érdekében“ – tudtuk meg a továbbiakban.
Pataki András rendező prioritásának tartja, hogy az eredeti 5 felvonásosból 2 felvonásosra tömörített előadást a közösségből kiszakadt ember magányosságára, a sehová nem vezető utakra, a hogyan kellene hasznosan élnünk kérdésekre válaszoljon – a szeretet megváltásának üzenetével. Eközben a darab a mai politikusoknak, vallási vezetőknek is üzen.
„Ez egy nagyon fajsúlyos mondanivalójú, oratórikus misztériumjáték, amelynek nem célja az igénytelenebb darabokra vágyó nézők kiszolgálása. A zseniálisan megírt mű már rengeteg feldolgozást megért, s nagy kihívást jelent a bemutatása, mi azonban szeretjük a kihívásokat. Az emberi élet egyes stációit mutatja be – azt, hogy Peer Gynt hogyan keresi a szerelmét elhagyva, a legalpáribb szexualitás felé fordulva, a pénzimádaton és sikeres karrierépítésen túljutva, majd kontár tudósként, illetve íróként és aranyásóként önmagát, saját útját.
"Örök érvényű tehát a témája, hiszen sok ember számára egy egész élet kevés ahhoz, hogy megtalálja magát, miközben számtalan nehézséggel kell megbirkóznia. Nekem legfontosabb a párom szerelme és a családom szeretete, de Peer Gynt jóval többet akar, ezért is most a színészpályám legsokrétűbb és legnehezebb feladatával szembesültem. Fél éve ezen, a szakmabeliek szerint is legnehezebben előadható darabon dolgozom“ – magyarázta Gál Tamás.
Kiss Szilvia e produkcióban háromféle nőt játszik.
Közülük az egyszerű, ám gazdag családból származó parasztlány, Ingrid a nyugodt, vidéki életet biztosítja Peer Gyntnek. A végül megcsúnyuló manókirály lánya, vagyis a Zöld ruhás nő hatalommal tudja felruházni a címszereplőt. A harmadik nő, Anitra pedig a szexualitás jelképe, aki a küllemével bűvöli el az útkereső férfit.
„Olyan figuráknak a színeit, belső változásait, lélekútjait mutathatom meg, amelyek remek színészi feladatot adnak, és különleges belső utazást jelentenek számomra. Izgalmas átalakulásokat, sok szenvedélyt, energiát, tanulságos sorskalandozást, látványos színházi élményt rejt a produkció, üzenve mindazoknak, akik menekülnek az egyenes utakról, s elbújnak a problémáik elől. Megvalósíthatatlan álmokat kergetnek, miközben sokasodnak a felhők körülöttük, s ezekben gyakran elvesznek. Álmok nélkül nem lehet élni, de csak álmodozva sem lehet leélni az életet“ – fejtette ki.
A protestáns közegben játszódó történéseket összefogó, az isteni kinyilatkozást tolmácsoló Papot a Kossuth-díjas Boráros Imre alakítja.
Most először játszik együtt a Csavar Színházzal és a soproni színtársulattal is. Horváth Zsuzsával és Kovács Frigyessel régóta ismerik egymást, ám az alkalmi fiatal kollégákat is nagyon tehetségesnek tartja. Úgy véli, az általa megformált Pap összegző utat mutat, hogy forrongó-értékvesztő világunkban jobban tiszteljük-szeressük egymást, figyeljünk oda a környezetünkre.
„A Boráros Imre Színházban is mindig ehhez hasonló mondanivalójú, örök érvényű igazságokat megfogalmazó, mának is üzenő darabokat viszek színre. Ilyenkor, a rendszerváltás 30. évfordulója táján felettébb érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mit tettünk a ´89-ben kivívott szabadsággal, s a szabadság azóta mit tett velünk. Ehhez is segítséget nyújt Peer Gynt“ – fogalmazott.
