Tündér Lala-ősbemutató csomagosztogató Mikulással a Komáromi Jókai Színházban – KÉPEKKEL
Szép hagyomány a Komáromi Jókai Színházban az, hogy Mikulás-nap táján bemutatnak egy-egy meseprodukciót, amely előtt és a szünetben az előcsarnokban lehet kézműveskedni, arcot festetni és fotózkodni a nagyszakállúval, aki végül csomagokkal is mindig megajándékozza a nézőtérről hozzá siető gyerkőcöket. December 8-án a Tündér Lala című zenés mesejátékot, Rédli Károly rendezésében tíz és egy órától is élvezhette a családok apraja-nagyja. Portálunk sem hiányozhatott a megérdemelt állótapssal végződött premierről, amelyen az alkotók is jelen voltak.
Valójában ősbemutató résztvevői lehettünk: bár Szabó Magda 1965-ben megjelent Tündér Lala-meséjéből az azóta eltelt közel hat évtizedben több színpadi adaptáció, film, animáció és hangoskönyv is készült, ám azt a mostani formában még sosem látta a közönség. Az új dramatizált változatot Varga Emese, a Komáromi Jókai Színház dramaturgja készítette, s a dalok szövegét is ő írta, Lakatos Róbert brácsaművész, az Egressy Béni Városi Művelődési Központ igazgatója pedig új, fülbemászó zenével gazdagította a produkciót.
Az alkotói csapatot ismét erősítette Gergye Krisztián, akinek a koreográfiáit egyebek mellet A Pál utcai fiúk komáromi változatában is élvezhettük. Kiemelendő a varázslatos látványvilág: Gadus Erika személyre szabott színekkel dobta fel a szereplők egyéniségét kifejező jelmezeket, Szőke Anita tervei alapján pedig monokróm, türkiz–világoskék, stilizált díszlet készült a kétfelvonásos produkcióhoz, amely megtekintése minden korosztály számára élményt jelenthet.
„A Tündér Lalát 6 éves kortól ajánljuk, de miközben az előadás készült, végig azon gondolkodtunk, hogy ez nem tipikus gyerekmese. Sokkal inkább családi mese. Az esztétikája, a vizuális világa, a karakterjátékok gyerekeknek szólnak, de a gondolatokban, a kapcsolatok mélységében bőven van második, harmadik réteg is, amit a felnőtt nézők tudnak olvasni – állította Rédli Károly, az előadás rendezője.
Hozzátette: a történettel alapvetően két szinten dolgoztak. Az egyik a magánszféra, a hatalmas erőt jelentő, szeretetteli anya–gyermek kapcsolat, ami sok önfeláldozással, aggodalommal és szorongással párosul. Annak függvényében építették fel a többi viszonyt, az Írisz tündérkirálynő, a gonosz varázsló, Áterpáter és az Írisz iránt mély érzelmeket tápláló, jó kapitány, Amalfi között. A másik szint pedig a tündértársadalom működése, amely kapcsán felmerül az emberi társadalomra is jellemző hatalmi harc, mindenekelőtt az elfogultság, előítéletek és befogadás kérdése.
Idézzük fel, hogy miről is szól ez a mese! Az érző emberszívvel rendelkező Tündér Lala unalmában érdekesnek tartott emberekkel barátkozik. Miközben folyton elkóborol, s elcseni édesanyja tündérjogarát és szárnyát, akaratlanul is veszélybe sodorja Írisz készülő esküvőjét Amalfi kapitánnyal. A gyermeki csínytevések okozta helyzetet Áterpáter varázsló arra igyekszik kihasználni, hogy zsarolással elnyerje a tündérkirálynő kezét, s átvegye a hatalmat az országban.
A gonosz varázsló első rendszerváltó lépéseként hazug alkoholistának állítja be, és száműzi az országból a Lala által felettébb kedvelt, igazmondó Gigit, Íriszt pedig hazugságra kényszeríti. Amikor már-már úgy tűnik, hogy a sötétbe borult Tündérország jóságos lakóival együtt menthetetlen, talán segíthet a varázslat. Végül a szereplők elhitetik velünk azt, hogy „az emberek között is van igaz”, s valójában a tündér is ember, s az ember is lehet tündér(i).
A komáromi színtársulat előadásában Írisz tündérkirálynőt Holocsy Krisztina, Amalfi kapitányt Szabó Viktor, Áterpáter varázslót Béhr Márton, Gigit Katona Eszter m. v. alakítja. A további szerepekben Skronka Tibor, Szebellai Dániel, Olasz István, Molnár Xénia, Balla Barnabás m. v., Bernáth Tamás és Hostomský Fanni látható. Tündér Lalát pedig kettős szereposztásban Fördős Zalán és Apostol Áron játssza. Őket közel 80 jelentkező közül, castingon választották ki az alkotók.
A válogatóra jelentkezett ifjú tehetségekből felállt egy tündérkórus is, amelyben Bencsík Alíz, Csontó Eszter, Mucska Nina, Németh Lili, Ollé Jakab és Szalay Mátyás Botond kapott helyet. A gyermek- és felnőttszíveket egyaránt melengető produkció létrejöttét az Artis Jókai PT, a Kisebbségi Kulturális Alap és a Bethlen Gábor Alap támogatta.
Annak végeztével a színházi Mikulás is adakozó kedvében volt: a színpadon felbukkanva az aprótalpúakat arra sarkallta, hogy majd a kijáratnál vegyék tőle át a nekik szánt csomagokat. Mi tagadás, mindnyájan örömmel tettel eleget ennek a kérésnek, s így nem csak kifestett arccal, saját készítésű díszeket, rajzokat szorongatva, valamint szép művészi élménnyel gazdagodva, hanem torkosságokat is majszolgatva térhettek haza.
