2022. június 4., 19:03

Talpig színésznő – Béres Ilona 80. születésnapjára

Parádésan indult a pályája, filmszerepek sora követte egymást, a filmmel később mégis évtizedekre hűtlenek lettek egymáshoz. A színházban vigasztalódott, Vígszínház, egy év kötelező Debrecen, Madách és Nemzeti. De miután ez utóbbi helyen már nem érezte jól magát, visszakönyörögte magát Várkonyihoz. A filmekkel ellentétben a versekhez egy pillanatra sem lett hűtlen, varázslatos hangján versek százai szólaltak meg, ahogy a sanzonok világában is otthonosan mozog. Bár a vírus miatt évek óta visszavonultan él, elmondhatja, csodálatos pályája volt. Béres Ilona, a Nemzet Művésze ma ünnepli a 80. születésnapját.

Béres Ilona
Fotó: wikipedia
Béres Ilona 1963-ban

Nem akármilyen osztály volt az övék a Színművészeti Főiskolán. Pártos Géza osztályába olyan csinibabák jártak, akikre Keleti Márton még főiskolás korukban filmet épített. Az Esős vasárnap milliók kedvence lett, benne Béres mellett Halász Judittal, Polónyi Gyöngyivel és Tordai Terivel. De ebbe az osztályba járt a különleges hangú Dobos Ildikó, akit majd jóval később az Özvegy és leánya című tévéfilmben fedez fel a nagyközönség. Béres Ilona viszont egyik filmből a másikba cseppen, Az aranyembert mintegy ötmillióan látják, s pár évvel később Várkonyi is meghívja Plankenhorst Alfonsin szerepébe A kőszívű ember fiaiba. Béres Ilonának már ezekben a filmekben végletes színei vannak, nem naivákat játszik, hanem vérbő, a szélsőséges végletekig eljutó asszonyokat.

Nem túlzás, a Pártos következő osztályába járó Venczel Vera felbukkanásáig a legizgalmasabb nő a hatvanas évek magyar filmvásznán.

Fábri Zoltán a Nappali sötétség című filmjébe hívja, amely Palotai Boris regényéből készült, s tulajdonképpen az első magyar holokausztfilmnek számít. De ekkoriban készül az Aranysárkány, a Hattyúdal és Szabó István filmje, Az álmodozások kora is. Őt kéri fel Révész György Melitta szerepére az Egy szerelem éjszakája című filmben, s közel két évtizedre ez a film lesz a végzete. Béres ugyanis beperli a filmgyárat a méltatlan filmezési körülmények miatt, amelynek következtében súlyosan megsérül. A pert megnyeri, de legközelebb 1983-ban hívja Gazdag Gyula az Elveszett illúziók című filmjébe.

Igaz, a színpad sok mindenért kárpótolja, ahogy a televízió, a rádió és a szinkron is.

Sokan a Columbo című krimisorozat Gyönyörű gyilkosának magyar hangjaként őrzik gyönyörű orgánumát, amelynek kialakításán sok-sok évig dolgozott. A filmmel ellentétben a színház viszont nem lett hűtlen hozzá, bár neki is akadtak azért csendesebb évei. Még főiskolás, amikor a Vígszínház színpadán ugyancsak lenge öltözékben, fekete kombinéban jelenik meg Thurzó Gábor Hátsó ajtó című darabjában, sok-sok férfinézőt nyerve meg a színháznak. Várkonyi Zoltán hívása ellenére mégsem szerződik a Vígbe, mesterével, Pártos Gézával akar a Madáchban dolgozni. De egy évre kötelezően elmegy vidéki színésznek Debrecenbe, ahol Lengyel György Brecht Jó embert keresünk és Ibsen Peer Gynt című darabjában foglalkoztatja. Utóbbiban az összes női szerepet ő játssza el. Visszatérve Budapestre előbb a Madáchban, majd a Nemzetiben játszik, de mivel elégedetlen a kapott szerepekkel, felhívja Várkonyit, s az boldogan fogadja.

Első szerepe a Solness építőmester Hildája, a címszerepet Básti Lajos játssza. Ők ketten már találkoztak a Nappali sötétségben. A Vígben vannak fontos és kevésbé fontos szerepei. Előbbiek közé tartozik a Házmestersirató Poós Zsuzsája, a Száll a kakukk fészkére Ratched főnővére Koncz Gábor és Bujtor István oldalán, a Platonov Szofija. 1984-ben Vámos László hívja át a Nemzetibe, s ott marad akkor is, amikor azt Pesti Magyar Színháznak keresztelik át. De ha izgalmas szerepre hívják, nem restell új társulatot is kipróbálni. S Béres Ilona bizonyítja, képes a folytonos megújulásra. 1991-ben a Radnótiban vendégszerepel az akkor pályakezdő Zsótér Sándor botrányosnak számító rendezésében, a Görögben, de a Bárka Színházban is elvállal egy különös szerepet egy másik fiatal, Balázs Zoltán rendezésében. Weöres Sándor Theomachiájában, amelyben két órán át mozdulatlanul, ráadásul visszafelé beszél.

Az Örkény Színház Kovalik Balázs rendezte Borisz Godunovjában viszont férfit alakít.

Anyaszínházában egy világhírű román rendező, Victor Ioan Frunza rendezi Csehov Cseresznyéskertjét, s megvalósul egy régi álma, a Rádiószínház után színpadon is eljátszhatja Ranyevszkaját. A lekicsinyített díszletek, s a rendező fanyar stílusa nem nyeri el a szócentrikus magyar kritikusok tetszését, e sorok írójának máig egyik meghatározó színházi élménye. De itt játssza el Warrennét is Shaw klasszikusában pár évtizeddel azután, hogy ő lehetett Mezei Mária lánya a Katona József Színházban. S a Pesti Magyar Színház legnagyobb sikere a kilencvenes évekből, Csiky A nagymamája Iglódi István rendezésében, Tolnay Klárival, Kállai Ferenccel, Sinkovics Imrével, Agárdy Gáborral. Utóbbi partnere a 25 éve a nászágyba reménytelenül vágyó Langó Szeraphinként Béres Ilona.

Utoljára Ionesco Székek című groteszkjében tűnt fel Fodor Tamás partnereként. Mint említettem, ugyancsak közel állnak hozzá a versek is, 2018-ban Mi még? címmel verslemezt is kiadott, amelyen Ady Endre, Babits Mihály, Illyés Gyula, József Attila, Karinthy Frigyes, Ladányi Mihály, Nagy László, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szép Ernő, Váci Mihály, Vas István és Weöres Sándor verseit mondja.

Egy interjúban Zsótér Sándor mesélte, hogy bizony ott volt az a bizonyos zabszem, amikor 1991-ben fel merte hívni a Görög főszerepére. S ma már én sem értem, honnan vettem a bátorságot, amikor 1992 őszén alig huszonévesen az Írók Boltjában meg mertem szólítani, s felkértem, vegyen részt az általam szerkesztett Illyés Gyula emlékműsorban a Nemzetközi Előkészítő Intézetben. Elővette a naptárát, s miután az aznap estéje szabad volt, azonnal igent mondott. Percre pontosan érkeztek Juhász Jácinttal, átvettük a szöveget, s csak annyit jegyzett meg: három verset kihagyna, s akkor egész pörgős lesz. Így is történt. Ő már biztosan nem emlékszik a számomra annyira meghatározó estre, amelyen bizony az a bizonyos zabszem… Húsz évvel később egyik lap kért fel egy ünnepi interjúra, de miután végignéztem a pompás életútján, már nem mertem felhívni. 

Azon kevesek közé tartozik, akiket nem kerültek el az elismerések sem, Kossuth-díjas, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Nemzet Művésze, s két éve megkapta a Magyar Filmakadémia életműdíját is.

De hogy milyen gazdag a magyar színházművészet, máig nem fért be a Nemzet Színészei közé.

Vagy csak hosszú életűek a színésznők, Máthé Erzsi például a kezdetektől tagja a legendás virtuális társulatnak. Függetlenül ettől nem igazán lehet hiányérzete, ahogy nekünk, rajongóinak sem. A napokban egykori igazgatója, Ablonczy László tollából monográfia jelenik meg róla, forgassák szeretettel!

Drága Művésznő, Isten éltesse!

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.