Szerdán van a színházi világnap
Szerdán ünneplik a színházi világnapot, amelyre számos teátrum készül programokkal. A színházi ünnep alkalmából az előadások előtt felolvassák a világnap nemzetközi üzenetét, amelyet az idén a Nobel-díjas Jon Fosse norvég író, drámaíró fogalmazott meg.
A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója.
A 62. színházi világnapon a színházakban az előadások előtt Magyarországon is felolvassák a világnapi üzenetet. Az ITI minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a színház művészei és a közönség számára. Idén Jon Fosse norvég író, drámaírót kérték fel, aki üzenetében többek között azt írja:
Nem ismerek jobb módszert az ellentétek egymáshoz való közelítésére - írja, kiemelve, hogy ez a szemlélet teljességgel szembenáll a világban túlságosan is elterjedt erőszakos konfliktusok gyakorlatával.
Kiemeli: a háború és a művészet ellentétek, ahogy a háború és a béke is azok - ez ilyen egyszerű. "A művészet béke" - írja Jon Fosse üzenetében, amelyet az ITI Magyar Központja juttatott el az MTI-hez.
A világnap alkalmából számos színház készül programokkal, és több díjat is odaítélnek.
A Bajor Gizi Színészmúzeumban a világnapon beszélgetést tartanak Kubik Anna színművésszel, majd a Déryné hol van? című Maár Gyula-filmet vetítik le.
A Gobbi Hilda életműdíjat Zsurzs Kati vehette át. Az elismerést a MASZK Országos Színészegyesület kezdeményezésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a MASZK alapította 2001-ben, a több évtizedes színpadi múlttal rendelkező színészek erkölcsi megbecsülése és társadalmi rangjának emelése céljából.
A Soós Imre pályakezdő díj annak a fiatal színművésznek adható, aki legfeljebb 5 éve kapott diplomát, illetve Színész I. minősítést, kiemelkedő művészi tevékenységet végez és még nem kapott állami művészeti díjat. A Soós Imre pályakezdő díjat Horváth Csengének, a József Attila Színház tagjának és Csákvári Krisztiánnak, a Szolnoki Szigligeti Színház tagjának ítélték oda.
