2019. február 12., 10:46

Szembesítés és végső elszámolás – Nagy Imre és Kádár János Brüsszelben

A brüsszeli Balassi Intézetben is bemutatásra került Csáky Pál EP-képviselő Kádár János és Nagy Imre elképzelt hitvitáját feldolgozó drámája, az Egy nap az örökkévalóságból. A darabban, amelyet a budapesti József Attila Színház vitt színre Telihay Péter rendezésében, Kádár szerepében Kiss Gábort láthatta a brüsszeli magyar közönség, Nagy Imrét pedig Ujréti László jelenítette meg.

Csáky darabja Brüsszelben
Galéria
+4 kép a galériában

A Balassi Intézet közönségének soraiban helyet foglalt dr. Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Rusz Harry Alex nagykövet, a Kül- és Biztonságpolitikai Hivatal vezetője, valamint Erdős Norbert EP-képviselő (Fidesz), továbbá Martonyi János, Magyarország korábbi külügyminisztere is.

A darab előtt dr. Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete mondott beszédet, amelyben kiemelte, „azon a helyen vagyunk most, ahol talán a legjobban tudunk egymásra figyelni, egy olyan helyen, ahol vélhetőleg a legtöbben egyet is értünk. Brüsszelben nagyon sok helyen nincs így feltétlenül magyarok közt, egymás között”.

Mint mondta, hatvanhárom évvel ezelőtt a magyar nemzet szabadságvágya által vezérelve egyként szállt szembe a zsarnoksággal, megmutatta a világnak, mit jelent a nemzeti egység és a becsület.

„Csáky Pál Egy nap az örökkévalóságból című drámája az 1956-os események két fő politikai szereplőjének, Nagy Imrének és Kádár Jánosnak a képzeletbeli hitvitáját mutatja be, szembesítés és végső elszámolás ez az idő és az örökkévalóság egybeforrásával” – mondta a nagykövet.

Csáky Pál a két szereplő beszélgetése révén nemcsak felidézi az akkori eseményeket, hanem rávilágít arra is, hogy bár körülöttünk minden változik, a múlt, a múlt tanulsága örök. 1956 nemcsak nekünk magyaroknak, hanem az egész világnak, egész Európának maradandót alkotott, a 20. század meghatározó történése, kitörölhetetlen része közös történelmünknek és emlékezetünknek. Olyan események elindítója lett, amelyek lassan ugyan, de biztosan elhozták nemzetünk számára a szabadságot és a függetlenséget, mondta.

Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója szerint bár sokan közülünk még nem éltek ebben a nagyon nehéz korszakban, mindannyiunk számára fontos erről a kérdésről szót ejteni.

A szerző, Csáky Pál a darab születésének körülményeiről beszélt a közönségnek, valamint arról, mi késztette őt arra, hogy ezt a súlyos hitvitát megírja. Mint mondta, elsősorban az érdekelte, mit mondana egymásnak ez a két ember, ha valahol az univerzumban ma találkozna. 

A darab bemutatása után beszélgetésre került sor, amely során a közönségben megfogalmazódott gondolatok, kérdések kerültek terítékre.  Martonyi Jánost, Magyarország korábbi külügyminiszterét például a darabban többször emlegetett fátum, sorsszerűség ragadta meg. Mint mondta, 56 a magyar történelem egyik legnagyobb drámája, és örül, hogy Csáky Pál ezt most megírta.

„És valóban úgy írtad meg, ahogyan ezt – azt hiszem, az én generációm nevében mondhatom – mi megéltük.” Tökéletes válasz nincs, mondta Martonyi, „egy dolog azonban marad, akárhogy is alakul az eszmékről, történelemről, tényekről a vita, a mártír az mártír marad, és aki megölte a mártírt az gyilkos. Bennem ez így csapódik le” – mondta.

„Nekem van egy gondolatom, amit az elmúlt hónapok vitái is egy kicsit gerjesztettek, hogy a mártírt lehet bírálni az életében esetleg elkövetett hibákért, de én azt hiszem, hogy csak annak van joga erre, aki először maga is mártír” – mondta Martonyi hozzáfűzve, szeretné, ha a darabot a magyarok otthon is meg a világban is minél többen látnák, különösen a fiatalok.

Csáky darabja Brüsszelben
Galéria
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.