Szarka Gyula a Toldiról
BUDAPEST. Különleges előadás kelti életre Arany János Toldi című művét: a fiúból férfi válás útját középpontba helyező zenés költemény március 23-án debütál a RaM Colosseum színpadán a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. Az alkotók között nem egy nagy nevet találunk.
A darabhoz egyedi muzsikát komponált a Ghymes együttes tagja, Szarka Gyula, aki három éve már egy egész lemezre való dalt készített Arany János 1846-ban írt műve alapján. Az először március 23-án színpadra kerülő darabban ez a tizenhárom szerzemény is helyet kapott. A Toldi című zenés költemény végső arculata pedig a Román Sándor koreográfussal, és Meskó Zsolt rendezővel kiegészült alkotói gárda együttműködéséből született meg.
„A legnehezebb feladat annak eldöntése volt, hogy mely részleteket emeljük ki az eredeti műből, illetve mivel egészítsük ki azt, hiszen Arany János nem színpadra szánta a művét” – mondta Meskó Zsolt rendező a produkció sajtópróbáján.
„Az előadás középpontjába a fiúból férfivá válás folyamata került: egy fejlődésregény, amelynek van kezdő- és végpontja. Elsősorban nem az Arany-féle rettenthetetlen vitéz érdekelt, hanem az út, ahogy egy mélyből induló, és még gyilkosságba is keveredő fiatalember a saját megtisztulásán keresztül eljut oda, hogy le tudja tenni a gyilkosság terhét, és képessé váljon olyan feladatok elvégzésére, amelyekben megtalálja önmagát, illetve a világban elfoglalt helyét” – mutatott rá a rendező.
A lelki mozgásokat öt lélekhang jeleníti meg, akik narrátorként mesélik el a közönségnek a „beavatási mesét”. Az öt lélek különlegessége, hogy néha belépnek egy-egy figura bőrébe, és mindegyikőjüknek van egy táncos megfelelője, akiket az Experidance Produkció művészei keltenek éltre. Toldi Miklós figurája azonban egyetlen személyben jelenik meg, színészként, énekesként és táncosként is.
A Zoób Katti divattervező jelmezeivel fűszerezett zenés költemény másik különlegessége egy beírt lányalak: egy női szempár, amely 2012-ből érkezik, és keresi a saját férfiját. A nézőtérről érkező alak különös fénytörésbe helyezi az egész történetet, és felerősíti Toldi lelki folyamatait.
„A legnehezebb feladat annak eldöntése volt, hogy mely részleteket emeljük ki az eredeti műből, illetve mivel egészítsük ki azt, hiszen Arany János nem színpadra szánta a művét” – mondta Meskó Zsolt rendező a produkció sajtópróbáján.
„Az előadás középpontjába a fiúból férfivá válás folyamata került: egy fejlődésregény, amelynek van kezdő- és végpontja. Elsősorban nem az Arany-féle rettenthetetlen vitéz érdekelt, hanem az út, ahogy egy mélyből induló, és még gyilkosságba is keveredő fiatalember a saját megtisztulásán keresztül eljut oda, hogy le tudja tenni a gyilkosság terhét, és képessé váljon olyan feladatok elvégzésére, amelyekben megtalálja önmagát, illetve a világban elfoglalt helyét” – mutatott rá a rendező.
A lelki mozgásokat öt lélekhang jeleníti meg, akik narrátorként mesélik el a közönségnek a „beavatási mesét”. Az öt lélek különlegessége, hogy néha belépnek egy-egy figura bőrébe, és mindegyikőjüknek van egy táncos megfelelője, akiket az Experidance Produkció művészei keltenek éltre. Toldi Miklós figurája azonban egyetlen személyben jelenik meg, színészként, énekesként és táncosként is.
A Zoób Katti divattervező jelmezeivel fűszerezett zenés költemény másik különlegessége egy beírt lányalak: egy női szempár, amely 2012-ből érkezik, és keresi a saját férfiját. A nézőtérről érkező alak különös fénytörésbe helyezi az egész történetet, és felerősíti Toldi lelki folyamatait.
Forrás
MTI
