Shakespeare Szentivánéji álom című darabját mutatja be a kassai Thália Színház - KÉPEKKEL
William Shakespeare Szentivánéji álom című darabja lesz az évad első bemutatója a kassai Thália Színházban. A darabot Matusek Attila rendezte, a bemutató csütörtökön (november 10.) lesz.
„Shakespeare-nek ez a vígjátéka átláthatatlan bonyodalmak és váratlan fejlemények őrült kavalkádja, teli szerelmi bonyodalmakkal és kicsinyes hatalmi harcok szövevényes történetével. Athén ura győzelmét ünnepli, a helyi színtársulat előadásra készül, Puck, a nyughatatlan kobold mindennel elégedetlen, ezért úgy dönt, hogy beavatkozik a cselekménybe" - írta a darabról a színház.
Shakespeare 1595-ben írta a darabot, ez az egyik legtöbbet játszott vígjátéka, mind a mai napig új inspirációkkal nyúlnak hozzá a színházak és a rendezők. Shakespeare szövege humorral, érzelmekkel telítve, és kegyetlenül pontosan mutatja meg a hatalmat.
„Lényegében három darabból áll ez a komédia. Az egyikből a másikba lépünk át, oda-vissza ugrunk a részek között, egy pillanatra sem unatkozunk, mert amikor kezdene unalmas lenni, a szerző egyszer csak új szereplőt küld a színpadra, és amikor őt már megismertük, felbukkan egy már ismerős figura, akiben hirtelen valami újat fedezünk fel. Ez nagyon nekem való" - mondta az rendező.
Az előadás egyik különlegessége, hogy Nádasdi Ádám fordítása alkotja a szöveg gerincét, de Matusek Attila maga is jelentősen átigazította az egyes jeleneteket, beleírt és idéz más átiratból is.
„Ez a darab is olyan problematikát, konfliktusokat, helyzeteket kínál, amelyekkel tudok mit kezdeni. Shakespeare nagyon közel áll a mához, de szerintem az anyagot mégis még közelebbivé kell tenni. Bármennyire gyönyörű Arany János fordítása, bármennyire bravúros Nádasdi Ádám magyar szövege, bármennyire lenyűgöző ez a Shakespeare-i nyelvezet, de véleményem szerint még pontosabban is meg lehet fogalmazni azt, ami most lényegesnek tűnik. Persze így biztosan veszít a szöveg a költőiségéből, de szituációban, konkrétságban, olvashatóságban hiszek benne, hogy sokat nyer” - fogalmazott a rendező.
„Az akkor igazi örömjáték, önfeledt diákszínjátszás volt. Bármit mondott Attila, mi azt megcsináltuk, örömmel, szeretettel, boldogan. De most már, kőszínházban, fiatal színészként egy kicsit más, sokkal jobban érzékelem a saját felelősséget” - hasonlítja össze Katona Eszter az akkori és a mostani helyzetet.
Hégli Bence úgy fogalmaz, nagyon hatásos, megrázó ez a szöveg. „Egy-egy mondat ég belém. Nekem azok a mondatok jelentik Shakespeare-t. »Ha mi árnyak nem tetszettünk, ne lássatok hibát bennünk...« Egy mondat, ami kontextusba helyez mindent. Igazi tételmondat. Mint annyi más. Markáns, erős. Ezért olyan rohadt hatásos, megrázó ez a szöveg. Megfogalmaz olyasmit egy mondatban, egy kétsoros rímpárban, egy képben, amit másfél órás beszélgetésben is nehéz lenne végigvenni. Olyan Shakespeare, mint a parfüm, hosszan, részletesen el lehet mesélni az illatot, de ha ténylegesen megszagolod, az az igazi” - mondja.
Az előadás díszletét Michal Lošonský, jelmezeit pedig Eva Miklisová tervezte. A színpadi mozgásért és a koreográfiáért Kántor Kata felelt. A fénymester ismét a kiváló újvidéki szakember, Majoros Róbert volt.
