2024. április 16., 18:54

Ropog József, a csendes „nagyszínész”

Nincs Wikipédia-oldala, nem kapott elismeréseket, játszott fő- és pármondatos epizódszerepeket, s mintegy hat évtizedig (ki)szolgálta a szlovákiai magyar közönséget.

Ropog József
Ropog József A világ négy sarkában
Fotó: Archív felvétel

Játszott színházban, hangjátékban, s nem egyszer filmben is. A Szádalmáson felcseperedett, s ma nyolcvanadik születésnapját ünneplő Ropog József eljátszotta Ádámot Az ember tragédiájában, Bánk bánt, Moscát a Volponéban, Tybaltot a Rómeó és Júliában, Cassiót az Othellóban, de a Jövőre veled ugyanitt című vígjáték férfi főhősét is.

Ösztönös kifejezőeszközökre épülő színészete fokozatosan érlelődött az igényes és differenciált figurák alakításáig. Szuggesztivitás és emocionális robbanékonyság jellemzi”

– írja róla egy lexikon szócikke, s Ropog József ezt mintegy hat évtizeden át folyamatosan bizonyította is a komáromi MATESZ, majd Jókai Színház deszkáin. Ugyan párszor egy-egy vendégjáték erejéig kimozdult anyaszínházából, de még a szerepszűkösebb időkben sem gondolt soha arra, hogy színházat, netán pályát váltson. Pedig hívták Szolnokra is.

Ropog József
Az Anna Kareninában
Fotó:  Komáromi Jókai Színház archívuma

Ropog József Szádalmáson született háborús években még az ún. magyar időkben, s mivel az ötvenes években szinte a Felvidék összes településén, a Gömör határán, a Szoroskő árnyékában meghúzódó kis faluban is aktív színjátszó kör működött, pezsgett a kulturális élet, amiből ő sem maradhatott ki.

Kisfaludy Csalódások, Fredro Dámák és huszárok, Bástyasétány 77 és más hasonló ínyencségek szerepeltek a helyi színjátszók műsorán, amelyekből ő sem hiányozhatott, miközben Szepsibe járt mezőgazdasági- és gépészeti szakközépiskolába.

Ropog József
A Karamazov testvérek
Fotó:  Komáromi Jókai Színház archívuma

Ekkoriban járt Rozsnyón a MATESZ a Lámpás című előadásával, s itt tudatosult benne végleg, hogy nem a mezőgazdaságban akar megöregedni. Az előadás szünetében megkereste a MATESZ egyik színészét, Siposs Jenőt, aki meglátta benne a tehetséget, s mivel a Csemadok akkori mindenese, Szőllős Sándor is biztatta, szerencsét próbált Komáromban. Fel is vették, s 1963-ban belépett a MATESZ kötelékébe, s lett az azt következő évtizedek egyik meghatározó férfiszínésze Dráfi Mátyás, Boráros Imre és a korán elhunyt Holocsy István mellett.

Ropog József
Sári bíró
Fotó:  Komáromi Jókai Színház archívuma

Első bemutatója Dávid Teréz Az asszony és a halál című költői játékában volt, amelyet Monoszlóy Éva rendezett, s a kezdeti epizódszerepek után megtalálták a főszerepek is. Első jelentős szerepét abban a legendás Beke Sándor rendezte Rómeó és Júliában kapta, amelynek szerelmespárja Galán Géza és Thirring Viola voltak,  s amelyben ő Tybaltot játszotta („...megcsodáltuk Ropog József Játékát Tybalt szerepében, ideális alakot formált meg a színpadon” – írja alakításáról Rudolf Thrun a Beseda című lapban), s innen már nem volt megállás.

Mosca a Volponéban, Joó Sándor Darvas József a Kormos ég című drámájában, Vronszkij az Anna Kareninában, majd a hetvenes évek elején kétszer is találkozik Madách Imrével.

Előbb Fráter Erzsi csábítóját, Hanzély Ferencet játssza Felkai Ferenc Madách tragikus magánéletéről írt darabjában (Madách Dráfi Mátyás, Fráter Erzsi Németh Ica), majd a színház alapításának 20. évfordulóján Várady György ráosztja Ádám szerepét. Éva Námeth Ica, Lucifer Dráfi Mátyás. Ropog bizonyítja, egy egész előadást elbír a vállán („Ropog József  Ádámja egészében véve sikerült alakítás. Dikciója kevés kivételtől eltekintve kielégítő.

Lelkesedésében, fellángolásában is megfelelően mértéktartó. Az első színektől eltekintve, amikor Ropog a kelleténél visszafogottabb, hiszünk ennek a figurának, elhiteti velünk, hogy ha elbukik is, képes újra felállni, újra” – írja alakításáról akkori kritikusa, Szilvássy József), s innen kezdve belép a MATESZ vezető színészeinek a sorába.

Ropog József
Egy lócsiszár virágvasárnapja
Fotó:  Komáromi Jókai Színház archívuma

Főleg Takáts Emőddel és Konrád Józseffel dolgozik sokat, előbbinél játssza Nagelschmidt szerepét Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című tragédiájában, míg utóbbinál ő Baradlay Richárd A kőszívű ember fiaiban. 1981-ben Takáts rendezi A Zöld Fához címzett fogadó című kortárs szlovák darabot, amelynek főszerepéért Nyitrán a Májová divadelná Nitra fesztiválon elnyeri a legjobb férfialakítás díját.

Ropog József
Bűntény a Kecskeszigeten
Fotó:  Komáromi Jókai Színház archívuma

A magyar színházszerető közönség is megismeri a Holocsy rendezte Bűntény a Kecske-szigeten című darab Angelo figurájának a megformálásáért, amelyet a magyar rádió is rögzít. De Ropog József nem egy szlovák és magyar filmben is szerepel, így a többek között a MATESZ színészeivel készített Tizennégy lövés című tévéjátékban, amely a kosúti sortűz eseményeit dolgozza fel, de láthatjuk őt Zoro Záhon A segéd című filmjében, amelynek a főszerepeit Koncz Gábor és Pécsi Ildikó játszották, de Kovács András Valahol Magyarországon című opusában, s alig egy évtizede a Vágy, hogy indiánok lehessünk című kisfilmben is.

Színészi létének újabb csúcspontja az 1988-ban Takáts Emőd által rendezett Bánk bán, amelynek a címszerepét kapja. Évekkel később Nagelschmidt szerepe után újra találkozik Sütő darabjával, a rendező Lukáts Andor ezúttal a Várnagy alakját bízza rá. S ahogy megszokhattuk, váltják egymást a kisebb-nagyobb szerepek. Albert, a főkomornyik A tizedes meg a többiekben (a filmben annak idején Major Tamás játszotta), s színházi pályája utolsó éveiben többször dolgozhat együtt Verebes Istvánnal és Marin Hubával is.

Ropog József
Egy hölgy a Maximból
Fotó:  Komáromi Jókai Színház archívuma

Előbbi előbb Pálffyt bízza rá Szomory Dezső II. József című darabjában, majd ő Chamerot az Egy hölgy a Maximból című harsány bohóságban. Hubánál az orosz klasszikusokkal találkozik, Csebutikin a Három nővérben, míg a Karamazov testvérekben ő az öreg Karamazov. Hubához és Dosztojevszkijhez köti utolsó színpadi bemutatója is, Ivolgin tábornok A félkegyelműben.    

Ropog József
A Karamazov testvérek
Fotó:  Komáromi Jókai Színház archívuma

„Nekem rengeteget adott a színház tanulásban, lehetőségben, emberségben. Elvágyódás helyett inkább azzal törődtem, hogy a feladataimnak megfeleljek” – nyilatkozta hetvenedik születésnapján Miklósi Péternek. S bár játszott Békéscsabán (Sganarelle szerepét a Férjek iskolájában), s Gellért püspök szerepében a kassai Tháliában is láthattuk, egész életében hűséges maradt Komáromhoz, ahol ha nem játszott, horgászott vagy éppen rádiózott és haknizott.

Az utóbbi években pedig izgulhatott fiáért, a nevét a művészetben továbbvivő, „Jose”-ért, aki ugyan hajótesttervező mérnökként végzett, de a rap műfajába is belekóstolt, s ma már a Ropog József név hallatán sokaknak ő ugrik be először.

De most köszöntsük a neves jubileumát ünneplő id. Ropog Józsefet, a komáromi Jókai Színház örökös tagját, aki egész életében végtelen alázattal tette a dolgát, s akinek számtalan alakítását őrizzük az emlékeinkben. Ádám, Bánk bán, Mosca, Cassio, Csebutikin és sokan mások – bizony nem rossz névsor, s ez mind ő lehetett – Ropog József. Isten éltesse!

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.