Papa, ha meghal: ősbemutató lesz Komáromban

Nagy MIskó Ildikó 2019. augusztus 21., 16:37

A Dialóg nonprofit szervezet három év, illetve hét kisszínpadi premier után az első nagyszínpadi bemutatójára készül. Soóky László Papa, ha meghal című kétfelvonásos komédiájának ősbemutatójára, Telihay Péter rendezésében augusztus 31-én 19 órától a komáromi Városi Művelődési Központ színháztermében kerül sor.

Fotó: Dialóg n.sz.

Az abszurd komédia egy széthullott család, illetve közösség történetét mutatja be. Kiderül, mi történik azután, hogy egy januári zimankós napon váratlanul meghal a Papa. Az a személyiség, aki a közösséghez tartozók sorsát addig meghatározta, sőt, még a halála után is meghatározza. 

Fotó: Dialóg n.sz.

„A Papa azonosítása csöppet sem egyszerű, hiszen összezúzta magát a terméskövön, és csak egy karizmatikus testrésze maradt épen. Az azonosítási folyamat viszont megidézi az emlékeket, s vannak ilyen és olyan emlékek is. A temetési szertartásának próbája összekeveredik az azonosítási eljárást végző hivatalos szervek intézkedésével. Felmerül a kérdés, ki hogyan szavaz: Papával vagy nélküle folytatódik-e a közösség élete” - tájékoztatta portálunkat Varga Emese, a produkció dramaturgja.

Fotó: Dialóg n.sz.

Az előadást rendező Telihay Péter, a Komáromi Jókai Színház volt művészeti vezetőjének nevéhez olyan legendás előadások fűződnek, mint a Tartuffe.

Az általa rendezett Sirály 2002-ben, a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján a fődíjon kívül rendezői és több alakításdíjat is kapott, 2003-ban pedig az Ibusár ugyanott közönségdíjas lett. További darabokat is rendezett a komáromi és a kassai színtársulatnál. Véleménye szerint Soóky László komédiája egy búcsi Godot-ra várva.

Fotó: Dialóg n.sz.

“Az apa, mindenki Papája, de végig nem tudjuk, hogy létezik-e, vagy sem.

Mindenki a maga módján viszonyul a Papához, mindenki mást vetít bele: egy hiány, egy vágykép, minta vagy idol, igazodás pont. Akár egy isten, aki mindenféle alakban időnként közénk keveredik, s mi nem vesszük észre, hogy ő az, és ebből nagyon mulatságos helyzetek adódnak. E családtörténetben az apa vagy meghalt, vagy nem halt meg, de épp folyamatban van a halála. A családtagok a temetésről intézkednek, a temetésére érkezik mindenki.

Fotó: Dialóg n.sz.

Majd kiderül: nem is biztos, hogy a Papa meghalt, sőt, még az sem biztos, hogy volt vagy van. De mégis, ebben a kicsi közösségben mindenkinek van valami személyes, érzéki viszonya ehhez az alakhoz: senkit nem hagyott érintetlenül a szónak átvitt és nagyon konkrét értelmében egyaránt. Ő volt a Férfi a faluban, ezért mindenkinek van vele valamilyen kapcsolata: szenvedélyes, vagy lírai. Van, aki áldozat vagy feleség, s van, aki szajha, kitartott. Ebből áll össze egy izgalmas és mulatságos világ, amiben ott vagyunk mi is. Olyan, mintha mi lennénk, mintha mi keresnénk az apát, és mi keresnék Istent ebben az apában. És ez néha nagyon humoros, groteszk, néha pedig nagyon lírai, fájdalmas” - fejtette ki a darab kapcsán a rendező.

A Soóky-darabok közül ez az első, amelynek nagyszínpadi bemutatója lesz.

Íme, a komédia szerzőjének lírai összefoglalója: „Papa agyának maradékát – a történet szerint – januári elemózsiaként a csipkebokor kiálló ágán elcsipegeti egy kancinege. Elcsipegeti Papa lüktető történetét, amit mi nagyon szeretnénk megismerni. Ezért találgatunk és kísérletezünk. Papa, ha meghalt, partner a kísérletezésünkben, viszont, ha Papa nem halt meg, akkor tovább dörömbölhetünk Mama örökkévalóságig nyitott ajtaján.

Fotó: Dialóg n.sz.

Igaz, hogy nincs bátorságunk megszólítani őt, de a lelkünk pitvarában sepregető Mamát megtagadni elvetemült képtelenség. Ez az ellentmondás annyira, de annyira vicces, hogy lelkünk évődő haláltusájában kongva kibuggyan belőlünk egy kacagáshoz hasonlítható cselekvéssor. Ez így már majdnem kacagás, de amúgy soha nem lesz az.”

A magyarországi Szoták Andreán kívül, akit a felvidéki színházak vendégművészeként szintén ismerhetünk,

e kétórás előadásban olyan szlovákiai magyar származású színészek lépnek színpadra, akik már régóta ismerik egymást, ebben a felállásban azonban még sosem játszottak együtt.

Fotó: Dialóg n.sz.

A címszereplő Culka Ottó a Komáromi Jókai Színház tagja, a darabbeli családtagjai közül Szvrcsek Anita (Irén) a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, Jókai Ági (Mária) a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház tagja, Horváth Sebestyén Sándor (Sándor) szabadúszó, Varga Lívia (Mária lánya-rendőrnő) pedig a Kassai Thália Színház tagja. Dósa Zsuzsa (Jolánka lelkészasszony) a szarvasi Cervinus Teátrum művészeti vezetője és színésze, Molnár Xénia (1. Öregasszony) és Szoták Andrea (2. Öregasszony) szabadúszó, Bandor Éva pedig a hangját kölcsönzi a Polgármesterasszonynak. Az előadás látványvilága Hircsu Mariann tervei szerint készült, az előadásban szereplő óriásbábokat Gál Lívia és marcelházi kolléganője, Naňo Boglárka készítette. A népszerű felvidéki szaxofonos, Siposs Dávid a produkció scenikai zenéjét szerezte, s a színpadon is zenészt alakít. A rendező asszisztenseként Balaskó Edit, súgóként pedig Hrapka Zsófia dolgozott a produkcióban.

A Nemzeti Kulturális Alap és a Kultminor által támogatott előadás ősbemutatóját 2019. augusztus 31-én 19 órától a komáromi Városi Művelődési Központ színháztermében tartják,

és annak ellenére további előadásokat is terveznek, hogy nehéz összehangolni a szereplők szabadidejét.

Képgalériánk:
Fotó: Dialóg n.sz.

Jegyek a Városi Művelődési Központ pénztárában kaphatók. Jegyelővétel: mskskomarno@stonline.sk, dialog.office1@gmail.com, +421 35 7713550.

Varga Emese hangsúlyozta: a Dialóg azáltal, hogy hazahívja a felvidéki színpadokon az utóbbi években nem játszott színművészeket, és népszerűsíti a hazai magyar drámát, egyfajta missziót is teljesít.

„Bár a darab szereplői ismerik egymást, sőt, a rendező sokukkal már korábban idehaza is dolgozott, izgalmasnak tűnt egy új helyzetben találkozniuk.

Mindannyiuk számára inspirációt jelentett kilépni a komfortzónájukból, s a VMK-ban sem volt még ilyen jellegű bemutató. A Dialóg és Soóky László is az első nagyszínpadi bemutatójára készül. Mindez bonyolult, ám érdekes feladat elé állított, és sokféle tapasztalattal gazdagított mindnyájunkat. Az is a szándékunk, hogy a tájainkról elszármazott, de az utóbbi időben idehaza alig vagy egyáltalán nem játszó színészeinknek, s egyúttal a hazai magyar drámának is bemutatkozási lehetőséget biztosítsunk. Reméljük, hogy a nézők körében pozitív fogadtatásra talál e kezdeményezésünk“ - tudtuk meg végül.

0 HOZZÁSZÓLÁS