Pajzánkodás a bőgős fiával meg az ördögökkel
Kacagtató pajzán mesélőszínházi előadással örvendeztette meg a Rév-Magyar Kultúra Házában augusztus 2-án este helyet foglaló nézőket Lajos András, a Miskolci Nemzeti Színház felvidéki származású színművésze.
A bőgős fia meg az ördögök című Soóky László-darab ősbemutatóját június 22-én a Komárom-Örsújfalu-i Romkultúrházban tartotta a Dialóg nonprofit szervezet. Majd egy dunamocsi bemutató következett a szereplő szülőfalujában, a tegnap esti belvárosi előadáson pedig többek között Hamrák Zsófia, dél-komáromi önkormányzati képviselő és tanácsnok, valamint Rigó Konrád kulturális államtitkár is jól szórakozott.
A Fandl Ferenc miskolci színművész-rendező által rendezett Soóky László-darab mesélője, Lajos András a családjával Magyarországon él, de az utóbbi években a felvidéki közönségnek is gyakran játszik. Előzőleg a szlovákiai magyar társadalom történetének bizonyos epizódjait feldolgozó Soóky-trilógiája 3. részét, az Egy disznótor pontos leírását, majd A Papa különböző hangszereken hegedül című művét mutatta be Felvidék-szerte és több magyarországi helyszínen.
Ezután egy neki szánt mese megírására kérte fel Soókyt, aki kissé módosított az elképzelésén, s a 16 év feletti nézőket megcélzó A bőgős fia meg az ördögök című pajzán mesével lepte meg őt. Az újabb előadás az ismert Illyés Gyula-népmeséből forrotta ki magát, ám a szerző által új köntöst kapott az eredeti történet. A népmesei motívumok alapján sajátos kortárs szöveg kerekedett, s az átirat megtelt élettel, játékkal, huncutsággal.
E 75 perces, pajzán mese főhőse saját apját szeretné visszahozni a túlvilágról, ráadásként azonban a szépséges királylányt is megszökteti. Miután szerencsésen átvészeli a váratlan helyzeteket s furfangosan megküzd a gonosszal, a bájos hölgy kezét is elnyeri. Természetesen valamennyi szereplőt a hangját, arcjátékát, darabbeli jellemét gyakran változtató Lajos András alakítja.
Harmonika- és dorombjátékkal, fülbemászó dalokkal is fűszerezve nagyszerű színészi alakítását. Ekképp szűnni nem akaró kacajra sarkallja időnként iruló-piruló közönségét.
A két funkcionális elemből álló látvány a jelmezekkel együtt Fandl Ferenc miskolci színművész-rendező feleségének, Hircsu Mariann formatervező iparművésznek, a Miskolci Egyetem tanárának a munkája. Végig jelen van a magyar népmesékből jól ismert életfa-világfa, amely jelzi az utat, melyen haladva a mesehős az égbe vagy az alvilágba juthat. Sajnálatos, hogy csak a szerzőt (és Varga Emese dramaturgot) láthattuk az előadáson, így a vakációzó magyarországi alkotótársak nem voltak részesei a percekig zúgó vastapsnak.
Az anyaországot többedmagával együtt Hamrák Zsófia, a dél-komáromi városi önkormányzat képviselője és tanácsnoka képviselte, aki a saját bevallása szerint nagyon élvezetes estét töltött a Révben.
„Már több előadás során tapsoltam az általam nagyon tehetséges színművésznek tartott Lajos Andrásnak. Egyikben sem volt üresjárat, ellenkezőleg: azok nagyon fordulatosak és élvezetesek voltak. Ezen újabb produkcióban is paradox helyzetekkel szembesültünk, miközben humorból, iróniából és pikantériából sem volt hiány. Mindehhez a szereplő sajátos hangulatot árasztó előadásmódja párosult. A pajzán mese láttán jól szórakoztunk, feledve a napi gondokat. Nem bántam meg, hogy átruccantam a Duna túlpartjára. Várom a Lajos András-féle folytatást, az ehhez hasonló további fergeteges produkciókat“ – mondta el portálunknak a dél-komáromi önkormányzati politikus.
Értesüléseink szerint mindhárom eddigi bemutatón a helyi érdeklődőkön kívül a távolabbról érkező nézők is kitűnően szórakoztak. Lajos András a portálunk kérdése nyomán elmondta: előadására minden alkalommal alaposan felkészül, vagyis napokig több órát szentel a szöveg felfrissítésének és megannyi apró részletnek. Az összetett feladat ellátása során felváltva több szereplő bőrébe kell bújnia. Saját bevallása szerint mégsem a különféle jellemek ábrázolása jelentette számára a legnagyobb kihívást, hanem a harminchárom A4-es oldalnyi szöveg megtanulása.
„Fekete Zsoltnak, a Miskolci Nemzeti Színház súgójának a segítségével úgy tanultam meg a hosszú szöveget, hogy időközben egy ottani főszerepre is készültem. Ez egy hónapon át napi többórás elfoglaltságot jelentett. Mindez megadja nekem a kellő színpadi biztonságot ahhoz, hogy remélhetőleg minél élvezetesebb és színvonalasabb produkcióval örvendeztessem meg a közönséget. Elárulom, hogy e legújabb előadásommal már júniusban meghívást kaptam a budapesti Magyarság Házától. Szeptember 25-én este lépek fel a csodálatos Duna Palotában, s érdeklődés esetén e meghíváson kívül szívesen eleget tennék továbbiaknak is“ – tudtuk meg a tehetséges színművésztől.
Hozzáfűzte: a közelgő szüreti idény alatt az In vino veritas – költők az igazság nyomában (szomjoltó versek és bordalok) című önálló estjével, valamint a másik két mesélőszínházi előadásával (Egy disznótor pontos leírása, Papa különböző hangszereken hegedül) is örömmel fogadja a meghívásokat. „Mivel a miskolci színtársulattal csak októberben kezdődnek a próbáink, ezért szeptemberben a szokásosnál több szabadidőm lesz, tudnék utazgatni. Nagyon örülök annak, hogy a Papa különböző hangszereken hegedül című Soóky-darabból hangjáték készült a Pátria Rádióban, ám a sugárzás időpontjáról még nincs tudomásom.“
Azt is elárulta: az új színházi évad október 12-re időzített első bemutatójában, Hunyady Sándor Fekete szárú cseresznye című színművében az egyik főszereplőt, Veliszavljevics Dusánt alakítja. A kamaraszínházi darab rendezője Szőcs Artur.
– tudtuk meg végül.
