2023. május 11., 08:52

Nem csak a mákos tészta hűlt ki

A COVID-os évek után ismét bemutatót tartott a Felvidék legrégebben folyamatosan működő amatőr színházi társulata, a füleki Zsákszínház, amely Spiró György tragikus bohózatát, a Kvartettet mutatta be. Nem az 1997-ben írt darab hibája, hogy a füleki előadás nem igazán működik, hisz a szöveg ma is működőképes, a Mázik István által rendezett előadás kevésbé.

Zsákszínház
Fotó: Zsákszínház

Kevesen ismerik pontosabban a magyar munkás/proli gondolkodást Spirónál, előtte csak Fejes Endre és Schwajda György tudott lemenni a mélybe a részletekért. A Fejes által a hatvanas évek elején megfogalmazott hábetlerizmus mai napig a legpontosabb látlelete a napról napra tengődő munkásosztálynak, amelyhez a kultúra még az Olcsó Könyvtár-sorozatban sem jutott el, legfeljebb a könyvespolcig. Spiró a nyolcvanas évek közepén a Csirkefejjel ott folytatta, ahol az akkor már mélyen hallgató Fejes abbahagyta.

De a mélybe látogat az Ahogy tesszük című zenés lakótelepi látomásával s a már a munkásosztály bukása után megfogalmazott Kvartett című darabjával is, amely négy ember bohózatba torkolló tragédiája.

A darabot a pécsi Harmadik Színház mutatta be Vincze János rendezésében, később Korognai Károly rendezésében játszotta a kassai Thália Színház (Kelemen Csaba, Pólos Árpád, Cs. Tóth Erzsébet, Kollárik Lúcia), ahogy a Pesti Színház is Marton László egyik utolsó rendezésében (Kern András, Hegedűs D. Géza, Börcsök Kata, Péter Kata).

A füleki előadás meglepetésre a Négyesben címet kapta, s még az előadás előtt elhangzik, – miközben figyelmeztetnek, kapcsoljuk ki a mobiltelefonunkat –, hogy az előadást Spiró drámája alapján szerkesztette a társulat. Nos, az előadás végére nem derült ki, mit akart ez a megfogalmazás jelenteni, gyakorlatilag egy az egyben Spiró eredeti szövegét halljuk.

Zsákszínház
Fotó:  Zsákszínház

Az előadás plakátjával viszont nem sokat törődtek, az gyakorlatilag a pécsi ősbemutató plakátjának a lemásolása, a különbség mindössze annyi, hogy a Népszabadság helyett a Eurosport szerepel benne. Persze, ennek komoly mondanivalója is lehet(ne), hisz a darab megírása óta közel harminc év telt, s ha az Öreg 1997-ben komolyan aggódott azért, hogy a jelenlegi hatalmasok el akarják törölni a múltat, akkor ez 2023-re már rég valósággá vált.

Egy, a hetvenes években született középgenerációs ma már szinte elképzelni sem tudja, hogyan éltek és haltak a létező szocializmus évei alatt.

Zsákszínház
Fotó:  Zsákszínház

Spiró darabja egy lakótelepi szűkös konyhában játszódik, ahol két ember is alig fér el, mégis itt zajlik a társasági élet. Az asszony főz, kötöget, néha kiszól az „egyszobában” angol nyelvű sportcsatornát bámuló urának, de ahogy az nem érti az angol nyelvű közvetítést, úgy nincs már miről társalogniuk se egymással. Az asszony a lányát várja, aki egy hasonló lakótelepi lebujban neveli gyerekét, a férjétől már rég elvált, s bárkit szívesen látna az ágyába, ha azzal némi pénzmag állna a házhoz.

S ebbe a látszólagos nyugiba érkezik meg egy csokor virággal a nyugati Vendég, aki 1957-ben menekült külföldre (állítólag a családfő figyelmeztetésére), s most, miután kinti életét és családját elbaltázta, fejébe veszi, hogy újdonsült családot kerít magának az egykori szülővárosban. De mint kiderül, ez sem olyan  egyszerű, amilyennek látszik.

Zsákszínház
Fotó:  Zsákszínház

A füleki előadás számomra teljesen érthetetlen módon egy tágas konyhában játszódik, s amíg az előző években a társulat többnyire felvitte a nézőket a színpadra, itt és most paradox, kiültette őket a hatalmas füleki kultúrház nézőterére. Spiró játéka felettébb interaktív, s bár verbálisan nem von be bennünket a játékba, végig érezzük, hogy az előadás részesei vagyunk. Kassán például az asszony a szemünk láttára készíti a paprikás csirkét, be is indulnak a pavlovi reflexek, míg ebben az előadásban legfeljebb csak arról szerzünk tudomást az előadás végére, hogy még a mákos tészta is kihűlt. Általában az is problémás egy előadásban (főleg egy amatőr előadásnál), ha a rendező magára osztja  a főszerepet, s képtelen kívülről látni az előadást.

Ugye, amíg egy színésznek a saját szerepét kell átlátnia, addig a rendezőnek az egész előadást. Ha ez megtörténik, akkor Spiró második részre ugyancsak megfáradt szövegét is lehetett volna a XXI. század húszas éveihez igazítani, így viszont az csak felerősíti a darab hibáit.

Az Öreg pár évvel a rendszerváltás után a Népszabadság alapján kivonatolja a közelmúlt történelmét, mert attól tart, azt hamarosan meghamisítják, s akár mindenestül ki is dobják. Mit mondjunk, Spiró tűpontosan látta, mi is történik majd az elkövetkező években. Gulyás László Öregje egy tömbből indítja a figurát, s mivel a rendező magára hagyja, képtelen építkezni, s figurája egy idő után teljesen érdektelenné válik. Nem igazán tud mit kezdeni szerepével a kissé együgyű nőt játszó, de közel sem az Rózenfeld  Ilona, aki az annak idején a Csodában megcsodált Feleség figuráját hozza – ezúttal tévesen.

Zsákszínház
Fotó:  Zsákszínház

Mázik István magára osztotta a Vendég szerepét, aki elbaltázott emigráns élete után visszatér, hogy mentse a menthetőt, vagyis legalább öregkorára, ha pénzért is, de szeretetet vásároljon magának.

Mázik színészként egyértelműen jobb teljesítményt nyújt, mint rendezőként, de azt a szerzői hibát ő sem tudja kiküszöbölni, hogy a Vendég beléptekor sokkal jobb anyanyelvi kondíciót árul el, mint amikor már órák óta élvezi a nem túl vendégszerető család társaságát. Ebben a változatban igazán csak megfuvint bennünket a szeretetre bőszen ácsingózó Vendég tragédiája, de nem érint meg. Talán legkönnyebb helyzetben az idős házaspár lánya (Fekete Noémi) van, akinek ahogy pénze, úgy elvei sincsenek. Ő szívesen elfogadná a szeretetért cserébe felkínált pénzt és autót, s talán még az sem volna ellenére, hogy a kivénhedt férfivel ágyba bújjon.

De hiába a kovászos uborka, marad a  kihűlt mákos tészta, a paprikás csirke, amelynek még az ízét se érezzük,  s egy kihasználatlan lehetőség Spiró György darabjának izgalmas újjáértelmezésére.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.