Mikszáth, az aktuális
Színháztörténetet írt a Komáromi Jókai Színház. A beszélő köntössel megszületett az első teljesen szlovákiai magyar musical. A Mikszáth-regényt színpadra alkalmazó Varga Emese dramaturg, a Jászai Mari- és Dosky-díjas Gál Tamás színházigazgató, rendező, Lakatos Róbert zeneszerző, Laboda Róbert dalszövegíró meg a társulat közös alkotása. Pompás helyen lesz az előadás augusztus 18-án, csütörtökön, 20 órai kezdettel, az 56. Országos Népművészeti Fesztiválon, Zselízen is.
Olvasom a műsorfüzetben Háy János sorait a százhetvenöt éve született Mikszáth Kálmánról. Szebben fogalmazni nem nagyon lehet. „Mikszáth egy épp felívelő, a mai napig meghatározó időszak, a kiegyezés gyermeke, annak a korszaknak, amikor a legtöbb középületünk készült, amikor a modern Magyarország felépült. Népmese hősnek lenni lett volna kedve, de csak egy polgárosuló ország divatos írója lett. Részben olyan volt, amilyennek a palócokat írja: ››A palóc nép babonás, szereti a misztériumokat, hisz az ördögben és rémlátomásokban. Egy sötét holló röpdös fölötte: a végzet. Szárnya suhogását találgatja. Titkos homállyal köd veszi körül, s hova el nem lát a szem, benépesíti a helyeket árnyakkal, borzalmas, csodálatos dolgokkal. Fantasztikus népmesék elhullatott morzsáit összegyúrja, s azok hitté keménykednek lelkében.‹‹ Így fogalmaz a kortárs író, drámaíró Kik vagytok ti? című munkájában.
A beszélő köntös története még alapiskolából ismerős lehet. A török megszállás idején Kecskemét szabad város, egyaránt sanyargatja török és kuruc. Előbb a vásárt kell megszüntetni az ellenséges csapatok garázdálkodása miatt, azután a papok, majd a városi elöljárók feleségeinek elrablásáért követelnek váltságdíjat. A városi tanács ülésére keveredik Lestyák Mihály, a szabó fia, akinek javaslatára úgy döntenek, felajánlják a várost a töröknek, az majd megvédi a kurucoktól, és nem kell fizetni mindkét félnek. Mihály lesz az új főbíró. Budára mennek a szultán elé ajándékokkal és szép lányokkal, közöttük a szépséges cigánylánnyal, Cinnával. A szultán hajlandó elfogadni ajánlatukat, ám amikor a kecskemétiek megtudják, utánuk a nagykőrösi követség következik, azt kérik tőle, ne teljesítse azok kívánságát, pedig a kívánság az, hogy Kecskemét legyen a török fennhatóság alatt álló város… A szultántól mindössze egy kaftánt kapnak. Cinna is megszökik. Ezért, félelmükben, hogy követni fogják, levágják a haját és fiúnak öltöztetik. Hazatérve Kecskemétre, Lestyák Mihályt börtönbe vetik. Szabadon bocsátásának az az ára, hogy menjen Olaj bég elé a szultántól kapott kaftánban, hogy megmondja neki, a város csupán a követelt összeg felét hajlandó kifizetni neki. Egy fordulattal mégis az álruhás Cinna vállalja a követ szerepét, és amikor a bég meglátja a köntöst, visszafordul. Kecskeméten rádöbbennek, hatalma van a szultántól kapott ruhadarabnak…
Nem volt könnyű dolga Varga Emese dramaturgnak, a Komáromi Jókai Színház művészeti vezetőjének a Mikszáth-regény színpadra alkalmazásával. Hosszú a történet, így hosszú lett az előadás is, amelyben Gál Tamás rendezővel gyönyörűen kibontották annak minden részletét. Sőt! Az előadást indító, majd a harmadik felvonás vége felé visszatérő vásári bábjátékkal a Mikszáth emlegette misztériumot is a komáromi színpadra varázsolták. Az egyes felvonások szépen „olvashatóak”. Az első részben bemutatják Kecskemét támadóit. A második felvonásban megidézik a rettenetes hatalmú szultánt és a követség történetét. A harmadik rész a romantikáé: a szeretet, a szerelem, a csodák felvonása. Az előadásból áramló romantika rabul ejti a közönséget.
A Rablót és a Testőrt alakító Gál Tamás, rendező azt vallja a műsorfüzetben: „Talán ezért is döntöttem egy klasszikus regényadaptáció mellett, hogy megmutathassam, mennyire friss, élő, kortárs a gondolat, amit közvetít” – fogalmaz.
Szőke Anita díszletei között, Szélyes Andrea jelmezeiben játszanak a színészek. Lestyák Mihályt Matusek Attila, Cinnát Kiss Szilvia alakítja mindvégig szenvedélyesen. Lestyák Mátyás szerepében a Jászai Mari-díjas Szélyes Ferenc m.v. áll a közönség elé. A Komédiás, később Ibrahim: Szabó Viktor.
A kecskeméti városi tanács tagjait a Kossuth-díjas Boráros Imre (Szűcs János főbíró), Olasz István (Porosznoki), Bernáth Tamás (Babos), Ollé Erik (Doma Gergely) játsszák. A nádor szerepében Dráfi Máytás Jászai Mari-díjas érdemes művész látható. A hajdú Nagy László. Feledhetetlenek Molnár Xénia (Fábián Pálné) és Panyi Ágota m.v. (Buki Julianna) humoros jelenetei.
Csuda István kuruc kapitány szerepében Béhr Márton nagyszerű színészi játéka mellett az izmait is megmutatja. A Szultán váltakozva Vadkerti Imre és Culka Ottó. Olaj bég és Jegyző Köleséri Sándor m.v. Bruno atyaként Erdélyi Zoltán, Litkei páterként pedig Varga Benjámin kaptak kisebb néma szerepeket.
A tánckart Csenky Nikoletta, Kalmár Annabella, Mészáros Dóra, Badin Szilárd, Barthalos Kristóf, Kristóf Bálint, Pleva Levente és Ulbrik András Márk alkotják, a koreográfusok Demcsák Ottó, Csenky Nikoletta és Gálik Gábor. A korrepetítor Pálinkás Andrássy Zsuzsanna volt.
És hogy miért beszélt Mikszáth Kálmán (133 éve, 1889-ben megjelent) regényének témájává lett, szultántól kapott köntöse? Varázserejét a díszek közé hímzett szavak adták: „engedelmeskedjetek a köntös viselőjének”. Aki pedig e szavak nélkül mutatta fel a köntöst a töröknek, a feje bánta. Ezt is elmeséli a végén a Komáromi Jókai Színház előadása, amely egy kicsit rólunk, az életünkről, a mindennapjainkról is szól. Mintha semmi sem változott volna Mikszáth óta. Csak más időszámítást írunk.
