Márai-darabbal indítja jubileumi évadát a Thália Színház
Beke Sándor rendezésében Márai Sándor Kaland című művét mutatja be jubileumi, 50. évadjának első darabjaként a kassai Thália Színház.
Czajlik József, a Thália Színház igazgatója Beke Sándor rendező, Rátkai Erzsébet jelmeztervező és a darabban játszó színészek társaságában sajtótájékoztató keretében mutatta be a színművet, amelynek premierjét 2019. október 10-én tartják.
A színház a 2019/20-as évadban ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, az első bemutató pedig főhajtás a hagyományok, a múlt, a polgári örökség és Márai Sándor életműve előtt. Egyúttal régi adósságot is törleszt, mivel a Kalandot eddig nem láthatta az író szülővárosának közönsége. Ez Márai egyik legsikeresebb darabja, az 1940-es budapesti bemutató után az év drámájává választották, a Nemzeti Kamara Színházban három évig volt műsoron, több mint 350 előadást ért meg.
Czajlik József igazgató emlékeztetett, a színház az idén két díjat is kapott, a Nógrád megyei önkormányzat Madách Imre-díját, illetve a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat.
Hozzátette, a most induló jubileumi évad első előadását Beke Sándor rendezi, aki 50 évvel ezelőtt maga is tevékenyen részt vett a színház megalapításában, tevékenységével kivívta a színház függetlenségét, s emellett az idén maga is két jubileumot ünnepel, mégpedig 80. születésnapját és színházi pályafutásának 60. évét.
„Márai Sándor Kaland című bemutatója kapcsán egy kétnapos programsorozattal készülünk, s ez hasonlóan lesz az évad minden bemutatója kapcsán, mindegyikhez egy programsorozat fog társulni. Ezzel szeretnénk jobban kihangsúlyozni a színház megalapításának 50. évfordulóját”
– mondta Czajlik József.
Beke Sándor a Kalanddal trilógiává bővíti Márai-rendezéseinek sorát A gyertyák csonkig égnek (2010) és a Kassai polgárok (2014) után. Elmondta, boldog, hogy megrendezheti, hisz Márai Sándor megérdemli, hogy szülővárosában játsszák a darabjait. „Megérdemli, hogy Kassán jobban megismerjék, a magyar közösség jobban megismerje. Annál is inkább, mert igazság szerint nem ismeri” – jegyezte meg a rendező.
– tette hozzá.
Rátkai Erzsébet jelmeztervező elmondta, Beke Sándorral való ismeretsége és barátsága hosszú évekre nyúlik vissza, s külön öröm számára, hogy most a sok évforduló kapcsán folytatódik a közös munka. „Manapság mindenki olyan szaladva él, tiszteletlenül a múlt iránt. Többen azt gondoltuk, ennél az évfordulónál muszáj megállni, és beszélni a színházi életünk jelentős alakjairól, akik ebben a nagy futásban sokszor feledésbe merülnek, valahogy a dolgok nincsenek a helyükön, a jelentőségük szerint emlegetve. Nagyon lelkesen vettük fel a kapcsolatot igazgató úrral, és úgy gondolom, jól tettük” – fogalmazott.
A darabban a Thália Színház oszlopos tagjai mellett vendégszínészek is játszanak. Kiss Szilvia felidézte, a főiskola elvégzése után egy évet töltött Kassán, s nagy örömére szolgált, hogy visszajöhetett ide, főleg egy Márai-darabban játszani. „Amikor meghívást kaptam, boldogan elfogadtam, jöttem, hogy végre magyarul is játszhassak Márait” – mondta.
Kelemen Csaba szintén nem első alkalommal játszik a kassai Thália Színházban, az elmúlt egy-másfél évtizedben több szerepben is bemutatkozhatott.
„Úgy érzem, ez egy jó társulat, ide az ember boldogan, örömmel jön. Itt az a fajta színházi szellemiség van, ami sajnos, Magyarországon nagyon sok helyen nem működik. Az a szellemiség, ahol úgy működik egy társulat, hogy mindenkinek megvan a maga kis helye, és mindenki hozzáteszi a maga tehetségét, értelmét, szándékát a produkcióhoz, ettől van az embernek egy fantasztikus, eufórikus érzése, hogy ez az igazi színház. Boldog vagyok, hogy itt lehetek, és nagyon szépen köszönöm!” – fogalmazott.
Egyúttal feltette a kérdést, miért érdemes Márait játszani a mai világban? Erre talán maga az író adja meg a választ A gyertyák csonkig égnek című művében, ahol azt mondja: volt egy világ, amelyért érdemes volt élni és meghalni.
„Ez a világ tele volt olyan értékkel, amelyek, sajnos, a mai világunkból alapvetően hiányoznak: tisztesség, becsület, önfeláldozás, szeretet, a munka tisztelete, a munka becsülete. Ezek minden darabjában megjelennek, és példát mutatnak a mai ember számára arra nézvést, hogy milyen értékvesztett világban élünk, most, amikor a legfontosabb a pénz, az önzés, a rohanás. Egy kicsit érdemes megállni, és elgondolkodni azon, hogy volt egy ilyen világ, és ebből bizony érdemes lenne átmenteni ezeket a fantasztikus értékeket” – hangsúlyozta Kelemen Csaba.
Bocsárszky Attila, akit az évad első társulati ülésén társulatvezetővé választottak, arról beszélt, egy nívódíjat alapítottak, három kategóriával, a legjobb férfi és női színész számára, illetve lesz egy műszaki díj is. A bérletes előadásokat követően a társulat tagjai szavaznak az előbbi kettő kapcsán, a legjobb műszakosra pedig azok, akikkel együtt dolgozott. „Ezzel egy kicsit motiválni akartuk az embereket, hogy megéri csinálni azt, amit csinálunk” – mondta.
Varga Lívia kiemelte, nagyon örül, hogy harmadjára is együtt dolgozhat Beke Sándorral, így mindhárom Márai-rendezésében szerepet kapott. Most ugyan látszólag egy mellékszálat játszik, de ez is fontos. „Az általam játszott karakternek saját egzisztenciája van, egy öntudatos, érzelmileg emancipált nő. Az is érdekes a darabban, hogy nemzedéki különbségek is vannak, idősebb férfi-fiatalabb nő, fiatalabb férfi-idősebb nő közötti kapcsolatok és feszültségek nagyon izgalmasak” – emelte ki.
Rab Henrietta az asszisztensnő szerepét alakítja. „Ő két nagyon fontos értéket hordoz magában, ezek a tisztelet és a hála. Emellett az előadás végén az ő szájából hangzik el a fő gondolat, a darab üzenete” – húzta alá.
Madarász Máté magáról a munkafolyamatról beszél, mint mondta, számára Beke Sándor rendezése egy új iskola volt. „A munkafolyamat során sikerült magamban, lélekben olyan területekre eljutni, ahová eddig még nem. Úgy gondolom, két új színnel gazdagodott a repertoárom” – fogalmazott.
Végezetül Czajlik József, a Thália Színház igazgatója elmondta, a mostani premier és az ahhoz kapcsolódó programsorozat fővédnöke Herczegh Anita, Áder János magyar köztársasági elnök felesége.
