Madármérgezési hullámmal indult az ősz
A börtönbüntetést sem sokallaná a ragadozó madarak megmérgezőinek csaknem minden harmadik ember - derül ki abból az országos, 1200 fő személyes megkérdezésén alapuló reprezentatív felmérésből, amit a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végzett el a felnőtt lakosság körében. A kérdésfeltevésnek az adott külön aktualitást, hogy az idei ősz mérgezési hullámmal kezdődött - írja a szervezet közleményében.
Az MME által koordinált, A parlagi sas védelme Magyarországon LIFE+ program keretében megvalósult kutatás célja annak kiderítése volt, milyen ismeretekkel rendelkezik a lakosság hazánk európai uniós szinten is kiemelkedően gazdag ragadozómadár-állományáról és a madaraink ellen irányuló bűncselekményekről.
Az eredmények szerint a ragadozó madarak legismertebb képviselői a sasok, közülük is a rétisas és a parlagi sas. A megkérdezettek többnyire nem konkrét fajokat neveztek meg, hanem általánosságban, mint gyűjtőfogalmat használták az egyes fajcsoportok neveit. Az emberek több mint fele hallott már arról, hogy Magyarországon sok ragadozó madár, főleg parlagi sas esik szándékos emberi pusztítás áldozatául. Leginkább tájékozottnak a diplomások, az 50 évesnél idősebbek és a falun élők bizonyultak. A válaszadók többsége azzal is tisztában volt, hogy a ragadozómadár-mérgezések bűncselekménynek számítanak.
A mérgezések feltételezhető elkövetőiként elsősorban a mezőgazdászokat, és szinte azonos mértékben a vadászokat nevezték meg. A megkérdezettek döntő többsége egyetértett benne, hogy a ragadozómadár-mérgezéseket szankcionálni kell, a válaszadók közel 30 százaléka a börtönbüntetést sem találná túlzottnak. A ragadozó madarak védelmének intézményi hátterét azonban a válaszadók 29 százaléka egyáltalán nem ismeri, további 39 százalékuk pedig legfeljebb ráismert a felsorolt szervezetek közül egyikre-másikra. Mindössze 32 százalék volt azok aránya, akik spontán megneveztek ebben a tekintetben kompetens szervezetet, az első között a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet.
Szeptemberben több mint egy tucat védett és fokozottan védett ragadozó madár tetemére bukkant a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának (KNPI) természetvédelmi őrszolgálata Bács-Kiskun megyében.
A 20 elpusztított madár miatt a mostani eset önmagában is kiugrónak számít, ráadásul a 16 barna rétihéja és egy egerészölyv mellett három fokozottan védett, példányonként egymillió forint természetvédelmi értékű kerecsensólyom is az áldozatok között volt. Az elmúlt években a téli időszakban derült fény a legtöbb ragadozómadár-mérgezéses esetre, a tapasztalatok, sajnálatosan, azt mutatják, hogy a „szezon” évről évre korábban kezdődik.
A helyszínelés során, melyet a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), az MME és a KNPI munkatársai közösen végeztek, sikerült megtalálni a csalinak használt, méreggel preparált tojásokat is. A Fővárosi Állat- és Növénykertben lebonyolított vizsgálat után a tetemeket és egyéb mintákat átszállították a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi Diagnosztikai Intézetébe (Nébih-ÁDI), ahol elvégzik a tüzetes elemzésüket.
Az előzetes adatok alapján most is, mint szinte minden alkalommal, egy egész Európában tiltott, az emberre is különösen veszélyes méreganyagot használtak az elkövetők. A szer felelőtlen tárolás és használat esetén könnyen végzetes emberi balesetet okozhat (amihez egy kristálycukor-szemcsényi adag is elegendő), és akár vadhúsba is bekerülhet.
Az elpusztított madarak között három fokozottan védett kerecsensólyom is volt, ami azért különösen szomorú, mivel ez a faj nem dögevő, azaz elvileg nem kellene áldozatául esnie a tetemekbe rejtett mérgeknek. Ez a rendkívül jól repülő sólyom kleptoparazita – azaz bukórepüléssel terrorizálva a nagyobb, kevésbé fordulékony ragadozó madarakat, főleg a rétihéjákat, elveszi tőlük a táplálékot. Ha pedig ez történetesen egy mérgezett húsdarab, akkor a kerecsen is elpusztulhat.
Magyarországon – annak ellenére, hogy európai szinten vezető helyen szerepelünk a madarak ellen elkövetett mérgezéses és egyéb bűncselekmények számában – a mai napig senkit nem ítéltek jogerősen letöltendő börtönbüntetésre efféle bűncselekményekért. Az új Btk.-ban az orvvadászat már önálló bűncselekmény, így az elkövetők „méreggel visszaélés”, „természetkárosítás” és „állatkínzás” mellett orvvadászattal is gyanúsíthatóak, és elzárással, öt, illetve két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatóak.
