Ma van a színházi világnap
BUDAPEST. Az 51. színházi világnap alkalmából számos programmal várják Magyarországon a közönséget, és szakmai elismeréseket adnak át. Az esti előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet idén Dario Fo olasz drámaíró, színész, zeneszerző fogalmazott meg.
A Veszprémi Petőfi Színházban rendezik meg a MASZK Országos Színészegyesület hagyományos jótékonysági gálaestjét, amelynek bevételével az Ódry Árpád Művészotthon lakóit támogatják.
Az eseményen adják át a Gobbi Hilda- és a Kállai Ferenc-életműdíjat, a pályakezdő tehetségek elismerésére létrehozott Soós Imre-díjat és a fiatal rendezők munkáját értékelő Vámos László-díjat, valamint a Szabadtéri Színpadok Szövetsége által alapított Amphiteátrum-díjat. Szintén a gálaesten adják át a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának elismerését, a Hevesi Sándor-díjat, amelyet évente három olyan művész, kultúraközvetítő kap, aki a legtöbbet tette a magyar színházművészet nemzetközi megismertetéséért, elismertetéséért.
A világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) bécsi közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A szervezők célja, hogy felhívják a figyelmet a színházművészet, tágabb értelemben a kultúra fontosságára, tisztelegjenek a színészek, színházi dolgozók előtt, s kérjék a közönség szeretetét, támogatását.
Az olasz alkotó üzenetének hivatalos magyar fordítása így hangzik:
"Hajdanán a hatalom intoleráns volt a komédiásokkal, és elkergette őket az országból. A színészek és a társulatok ma azzal kínlódnak, hogy helyet, színházat és közönséget találjanak; és mindennek a válság az oka. A hatalmon levők tehát már nem akarják ellenőrizni és korlátozni azokat, akik iróniával és maró gúnnyal fejezik ki magukat, mivel a színészeknek se terük, se publikumuk nincs, akihez szólhatnának. Ezzel szemben a reneszánsz korában, Itáliában a hatalomnak nehéz dolga volt, amikor féken akarta tartani a komédiásokat, mert azok nagy népszerűségnek örvendtek.
Köztudott, hogy a Commedia dellArte színészeinek tömeges elvándorlása az Ellenreformáció korában következett be, amikor elrendelték a színházi terek elpusztítását, különösen Rómában, ahol a szent város meggyalázásával vádolták őket. XII. Ince pápa, a polgárság konzervatívabb és a klérus magas rangú képviselőinek kitartó nyomására 1697-ben elrendelte a Tordinona színház bezárását, amelynek színpadán a moralisták szerint a legtöbb obszcén előadást játszották."
Az eseményen adják át a Gobbi Hilda- és a Kállai Ferenc-életműdíjat, a pályakezdő tehetségek elismerésére létrehozott Soós Imre-díjat és a fiatal rendezők munkáját értékelő Vámos László-díjat, valamint a Szabadtéri Színpadok Szövetsége által alapított Amphiteátrum-díjat. Szintén a gálaesten adják át a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának elismerését, a Hevesi Sándor-díjat, amelyet évente három olyan művész, kultúraközvetítő kap, aki a legtöbbet tette a magyar színházművészet nemzetközi megismertetéséért, elismertetéséért.
A világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) bécsi közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A szervezők célja, hogy felhívják a figyelmet a színházművészet, tágabb értelemben a kultúra fontosságára, tisztelegjenek a színészek, színházi dolgozók előtt, s kérjék a közönség szeretetét, támogatását.
Az olasz alkotó üzenetének hivatalos magyar fordítása így hangzik:
"Hajdanán a hatalom intoleráns volt a komédiásokkal, és elkergette őket az országból. A színészek és a társulatok ma azzal kínlódnak, hogy helyet, színházat és közönséget találjanak; és mindennek a válság az oka. A hatalmon levők tehát már nem akarják ellenőrizni és korlátozni azokat, akik iróniával és maró gúnnyal fejezik ki magukat, mivel a színészeknek se terük, se publikumuk nincs, akihez szólhatnának. Ezzel szemben a reneszánsz korában, Itáliában a hatalomnak nehéz dolga volt, amikor féken akarta tartani a komédiásokat, mert azok nagy népszerűségnek örvendtek.
Köztudott, hogy a Commedia dellArte színészeinek tömeges elvándorlása az Ellenreformáció korában következett be, amikor elrendelték a színházi terek elpusztítását, különösen Rómában, ahol a szent város meggyalázásával vádolták őket. XII. Ince pápa, a polgárság konzervatívabb és a klérus magas rangú képviselőinek kitartó nyomására 1697-ben elrendelte a Tordinona színház bezárását, amelynek színpadán a moralisták szerint a legtöbb obszcén előadást játszották."
Forrás
MTI
