Lévai vallomás a csodáról

Kaszmán Zoltán 2019. április 11., 10:47

Patka Heléna – a Dvorák-Patka Színház tagjaként – a lévai Reviczky Házban mutatta be 2019. április 10-én a Vallomás a Csodáról című előadását.

a Reviczky Társulás elnöke, Wirth Jenő (balra) és a társulás irodalmi szakosztályának vezetője, Puksa Magdolna (jobbra) a Dvorák-Patka Színház tagjaival, Patka Helénával és Dvorák Gáborral Fotó: Reviczky Társulás

Vallomás a csodáról. Ezzel a címmel jelent meg Boncza Berta memoárja Ruffy Péter tolmácsolásában, aki Csinszka kéziratos füzeteit és Kárpáti Aurél kiegészítéseit dolgozta fel. A Reviczky Társulás irodalmi szakosztálya által szervezett rendezvény a magyar költészet napjának alkalmából Ady Endrének és feleségének az alakját szintén ezzel a címmel volt hivatott feleleveníteni.

„Az előadás Csinszka szemével mutatja be Ady Endre halhatatlan alakját. Tanúi lehetünk mindannak, hogy miként is lobbant szerelemre a 16 éves kamaszlány az akkor már híres poéta iránt, hogyan invitálta meg a költőt csucsai kastélyukba, s nyomon követhetjük kapcsolatuk szövevényes történetét megismerkedésüktől egészen Ady haláláig” – olvasható az irodalmi előadás ismertetőjében. És valóban, a Reviczky Házban összegyűlt hallgatóság a színháztörténészi végzettséggel rendelkező Patka Heléna jóvoltából – Boncza Berta naplórészleteit, leveleit és verseit, valamint természetesen a költőóriás költeményeit is felhasználva – repülhetett vissza az 1910-es évekbe, megismerve az első nagy háború időszakát, s persze Ady Endre életének utolsó, szenvedésekkel teli ciklusát.

Képgalériánk:
Patka Heléna Fotó: Kaszmán-Saróka Liliána

„Kedves Ady Endre! Itt, a francia Svájcban, egy leánypensionatban, ezen a szomorú őszi délutánon kezembe került a maga arcképe, és erősen elszomorított. Bocsásson meg, de borzasztó elgondolnom, hogy maga, a ma talán egyetlen élő magyar zseni, ilyen fiatalon, ilyen betegen, ilyen kiélten néz a világba. Nem tudom, létezik-e, s ha létezik: jó-e Magához a Maga Léda asszonya, de kérve kérem, vigyázzon magára” – állt az akkor 16 éves lány levelében, amit a költőfejedelemnek címzett.

„Sovány, mint esernyőnyél, elöl-hátul sexuális duzzanatokkal” – fogalmazta meg Léda a fiatal Csinszkáról, aki naplójegyzete szerint nem volt szerelmes Adyba, s ha volt is, nem tudott róla: „A szerelem féltékeny, ragadozó, osztozni senkivel és semmiben nem tudó érzés, telítve testi vonatkozásokkal, ingerekkel, vágyakkal. Én ezt a szerelmet nem is ismerhettem. Sohasem fájt, hogy idegen asszonyok szeretik, lányok szédülnek eléje, találkákra megy, vagy áldozó, nagy asszony-szerelmet terítenek lába elé.”

Patka Heléna felidézte a pár néhány levélváltását is az első világháború idejéből, nem titkolva a „szarajevói dolgok” mellett a bor, a veronál és a napi 120-140 cigaretta visszafordíthatatlan hatását: „Mikor mellé kerültem, az Élet már nagy pusztításokat végzett rajta. Nyugalmas, édes boldogság helyett harcot jelentett az életünk. Harcoltunk egymásért, és sokszor egymás ellen is…”

Az éppen száz évvel ezelőtt elhunyt Ady Endrére és feleségére emlékező est a Himnusz közös eléneklésével zárult.

0 HOZZÁSZÓLÁS